Külső
Tesztalanyunk tökéletesen illik a gyártó által kialakított formatervbe, kicsit lekerekített sarkok, aránylag vékony káva jellemzi a készüléket. Az anyaghasználat közepes, műanyagból és üvegből építették fel külsőleg a telefont, az összeszerelési minőséggel azonban semmi gond nincs, nagyon jó munkát végeztek az Alcatelnél, ha erősebben megtekerhetjük a házat, akkor sem fogunk hallani recsegéseket. 141 x 71,8 x 9,9 milliméteres méreteivel a Pop C7 már egyáltalán nem tartozik az apró kategóriába, mi több, a 162 grammos tömeg már erősen érezhetővé teszi a telefont. Kezelésével nincs gond, bár egy kicsit már ügyesebb mozdulatok kellenek ahhoz, hogy egy ujjal a képernyő minden sarkát elérjük.
Az előlap legszembetűnőbb pontja az 5 hüvelykes, 480 x 854 pixel felbontású kijelző. A 196 ppi képsűrűséggel még csak-csak elboldogulna az ember, a sima TFT panel betekintési szöge azonban hagy némi kívánnivalót maga után. Szemből alapvetően nincs gond, felülről és alulról viszont invertálódnak a színek és elsötétül a képernyő. Nyilván az IPS drágább lett volna, nem teljesen halálos a panel, de az Alcateltől bőven láttunk már jobbat. A megjelenítő alatt három érintésérzékeny vezérlőgomb látható, mindegyik rendelkezik háttérvilágítással, és a menü (hosszan lenyomva alkalmazásváltó) , vissza, valamint a kezdőképernyőre ugrás funkciókat látják el. Felül figyelhető meg a beszédmikrofon, az előlapi kamera (VGA), valamint egy nagyon apró, elég gyenge fényerővel rendelkező ledes eseményjelző.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Alcatel OT Pop C7 | Nokia Lumia 625 | Motorola Moto G | LG Optimus F6 |
| Fehér fényerő | 353 nit | 305 nit | 420 nit | 444 nit |
| Fekete fényerő | 0,54 nit | 0,26 nit | 0,58 nit | 0,47 nit |
| Kontrasztarány | 1:654 | 1:1173 | 1:726 | 1:946 |
| Színhőmérséklet | 8760K | 6923K | 7755K | 8334K |
Az aránylag vastag, hátlap felé ívelődő oldalak biztosítják a kényelmes fogást, jól illeszkedik tenyerünkbe a telefon. A készülék jobb felén kapott helyet a hangerőszabályzó billentyű és a bekapcsológomb, érdekes módon előbbi található legfelül, ami sokszor eredményezte a kijelző véletlenszerű kikapcsolását sajnos, mivel a már megszoktam, hogy szinte mindig fordított helyzetben csücsülnek a mobilokon. Felül lehet csatlakoztatni a 3,5 milliméteres szabványnak megfelelő fülhallgatót, alul pedig ugyanezt a műveletet végezhetjük el a microUSB kábellel.
A hátlap továbbra is szép, matt, de nem annyira puha a tapintása, mint mondjuk a drágább Alcateleké. Ettől függetlenül jól néz ki, bár a felülre szerelt kamera kicsit rontja az összképet, mert nagyjából három milliméterrel kiáll a házból. Közvetlenül az optika mellett fekszik a ledes vaku, nem sokkal alatta pedig az Alcatel One Touch felirat látható. Az alsó részt a hangszórórács uralja. A hátlap levehető, ez egyébként nem túl szokványos dolog a gyártó modelljeinél, így viszont most cserélhetjük az akkumulátort. A telep fölé pakolták a microSIM és a microSD kártya foglalatait, szerencsére mindkettőhöz hozzáférhetünk anélkül, hogy az energiaforrást kivennénk a helyéről.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
