Külső
Mindenek előtt nem árt tisztázni, hogy ebből a gépből is kapható lesz dokkolóval és anélkül szerelt változat is, melyek között nagyjából 15 ezer forintos az árkülönbség; mi természetesen a klaviatúrával ellátott változatból kaptunk egy tesztpéldányt, mely kicsivel azelőtt érkezett meg, hogy egyáltalán lehetett volna írni a masináról. Ebből adódóan a kiosztás nálunk nem magyar nyelvű volt, úgyhogy ezúton kell megnyugtatnom a vásárláson gondolkodókat; fotóink ezúttal megtévesztőek lehetnek, az itthon kapható modellekről természetesen sem a hosszú í, sem a többi ékezetes karakter nem hiányzik.
A fekete és fehér színben elérhető táblagép kiterjedése 257,46 x 178,4 x 9,9 milliméter, amihez 550 grammos tömeg társul. Egy 10,1 hüvelykes kijelzővel szerelt gépnél ez kimondottan barátinak mondható, az viszont egészen érdekes, hogy a tajvaniak mennyire ki be tudták lőni a billentyűzetes dokkolót, mely kiterjedésében és méretében is pontosan ekkora. Könnyedén ki lehet tehát számolni, hogy az összecsúsztatott kombó 1,1 kilogrammot nyom és 19,8 milliméter vastag, amivel az ultrahozdorható notebookok méretversenyét nem tudná megnyerni az újdonság, de természetesen még bőven az elfogadható és használható szinten belül mozog. A ketyere előlapján egy 10,1 hüvelykes képátlójú, 1280 x 800 pixeles felbontású IPS-megjelenítő került, melynek felbontása az egy árkategóriával drágább testvérmodell létezése miatt viszonylag alacsony, más szempontból viszont nem igazán lehet belekötni, hiszen betekintési szögében, fényerejében és színeiben is kellemes, az ujjlenyomatokat pedig nem igazán gyűjti.
A megjelenítő körül viszonylag vastag káva található, melynél az ASUS nyilván tudott volna vékonyabbat csinálni, ám akkor a billentyűzetet is kisebbre kellett volna venniük, ami a gépelési élménynek nem kedvezett volna, a kompromisszum tehát bőven elfogadható; ennek a kialakításnak köszönhetően legalább meg lehet úgy fogni a gépet, hogy ne nyomjuk meg véletlenül a kijelzőt. A hátlap kimondottan minimalista, és ahogy arra számítani lehetett, az árcsökkentés hatására a gyártó egyik védjegyévé vált, gyönyörűen megmunkált fémnek is búcsút kell intenünk, de az enyhén gumírozott hatású, finom tapintású műanyag használata miatt a felhasználók többségének valószínűleg így is egy mosoly irányába fog gördülni az arca. A kamerafelbontás viszont méltatlanul alacsony, a hátlapon 2, az előlapon 0,3 megapixeles modul üldögél, holott előbbi kimondottan nagy és hangsúlyos eleme a hátlapnak. A szálcsiszolt fém az ASUS logójában köszön vissza, felhasználói szempontból ennél azonban fontosabb a mindkét oldalon megtalálható lyuktenger, melyek egy-egy hangszórót rejtenek. Egy táblagépnél így kell megoldani, hogy akárhogy is tartsuk, ne csak egy oldalról jöjjön a hang.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | ASUS Transformer Pad TF103C | Galaxy Note 10.1 2014 | Huawei MP. 10 Link | LG G Pad 8.3 |
| Fehér fényerő | 433 nit | 356 nit | 332 nit | 284 nit |
| Fekete fényerő | 0,30 nit | 0,44 nit | 0,32 nit | 0,27 nit |
| Kontrasztarány | 1443:1 | 811:1 | 1038:1 | 1053:1 |
| Színhőmérséklet | 7544 K | 7379 K | 7012 K | 8357 K |
A szigetes gombokkal operáló billentűzet tetején és alján már szálcsiszolt mintázattal találkozhatunk, de sajnos csak a műanyagot munkálták meg így, prémium-életérzést tehát csak addig kapunk, amíg nézzük, nem pedig simogatjuk ezt a felületet. Utána viszont többé-kevésbé elégedettek lehetünk majd a kialakítással, a gombok ugyanis jó gépelési élményt biztosítanak, viszonylag hosszú úton mozognak és kellően nagy méretűek.
Hasonló pozitívumokat lehet elmondani a helyszűke ellenére is kimondottan méretesre sikerült tapipadról is, de a táblagépet a dokkolóval ténylegesen összekapcsoló mechanika is jó minőségű, a gép bepattintása és kivétele is gyerekjáték. Továbbra is gondot jelent viszont, hogy a zsanér csak nagyjából 120 fokos szögben tud kinyílni, aminél azért hátrébb kellene tudnia engedni a kijelzőt, mert ha az ember az ölében tartja (vagy csak egyszerűen egy alacsony asztalnál ül), felülről fogja látni a kijelzőt ami IPS-panel ide vagy oda, elég zavaró.
A dokkolóban akkumulátor nincs, csatlakoztatáskor pedig csak egyetlen egy darab extra USB-portot kapunk, ami annak fényében teljesen érthetetlen, hogy a túloldalon is elfért volna egy. Magán a táblagépen sincs túl sok dolog, az USB-port oldalán van a masina töltésére is szolgálatos microUSB csatlakozó, a hangerőszabályzó gombpáros és a microSD bővítőhely, míg jobbra a 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenet, felülre pedig a bekapcsológomb került. Alul három széles vájat is található, ezekbe kapaszkodik bele a dokkoló, úgyhogy összecsatlakoztatott állapotban semmi nem látszik belőlük.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
