BMW iX menetpróba

Művese, két és fél tonnás tömeg és az összes létező elektronikai extra fenyegető aurájú külsőbe csomagolva, ráadásul rengeteg pénzért.

Bevezető

Két kisbőröndöt hajítottam be a motorosan nyíló csomagtérajtó mögött feltáruló üregbe, 400 kilométeres hatótávot irányzott elő a fedélzeti rendszer, szóval meglehetős nyugalommal indultam el Vecsésről Tapolcára azzal az eltökélt szándékkal, hogy mindenhol a sebességhatáron autózva bizonyára gond nélkül leérek a célállomásra úgy, hogy közben nyugodt luxus vesz majd körül. És ha most itt az olvasó arra számít, hogy az iX jól cserbenhagy, megviccel, én meg zsigerből meggyűlölöm, akkor sajnos nem: az autó a nyugalmas és pihentető közlekedés Mekkája, amit mondjuk el is vártam tőle potom 37 millióért, mert ez a felszereltség ennyiért kattintható össze a konfigurátor szerint.


[+]

Viszont nem kellett volna megnéznem elölről. És elnézést a képekért is, a nyugalom megzavarására hangsúlyozottan alkalmasak. Őszintén nem is értem, hogy mi a fene folyik a bajor márka formatervezői alosztályán, mert odáig oké, hogy egy ekkora SUV (X5 méretosztály) megrajzolásába nem könnyű belevinni az esztétikát, de hogy direkt ocsmányra alkotják meg az elejét, azt nem lehet azzal elütni, hogy én vagyok ízlésficamos és csak nekem nem tetszik. Mert bárki látta, szívrohamot akart kapni, a Bone konkrétan harsányan röhögött, a többi közlekedő pedig olyan iramban pucolt el a belső sávból, mintha minimum valami Mad Maxből kölcsönvett rémmel ijesztgettem volna őket.


[+]

Ebben a fehérben tényleg olyan, mintha egy Szaratov hűtőszekrénybe beleerőltettünk volna egy bálnát, ami láthatóan szét akarja feszíteni a korlátait. Beálltam vele a kertbe, konkrétan triplázódott az ingatlan értéke, de annyira nem illett egy vidéki parasztház tornáca elé, mint ahogyan az egészen remek belső sem passzol az autó általános külső megjelenéséhez. Pláne, amikor melléálltam egy majdnem ugyanilyen hatótávú, konkrétan negyedennyibe kerülő Citigóval. Féltem, hogy megeszi.


[+]

És ez ráadásul az “alapmodell”, az xDrive40, haha. Persze került rá feláras, 22 hüvelykes felni közel 400 lepedőért, Castaneo bőrbelső 1,2 milláért, zárás segítő automatika 200 ezerért, vonóhorog 400-ért (2100 kg a vontatható tömeg), 1,1 millióért üvegtető, ami gombnyomásra tejüveggé válik, ülésszellőztetés (200 ezer), fűtéskomfort csomag 400 ropi, meg egy jó Bowers&Wilkins hangrendszer 1,8 millióért, mert az alapáron járó Harman/Kardon biztos csirke. Jó, abban nincs meg a trükk, hogy a mélyekre azzal segít rá, hogy az ülést is rezgeti. Ennél eggyel komolyabb modell az xDrive50, mert emez csak 326 lóerős, amaz pedig 523. Az akku is kisebb a tesztautóban, mert csak 70 kWh-s, a combosabb modellben viszont 105 kWh-nyi áram lakhat, és akkor még nem esett szó az M60-as csúcsmodellről, amely 619 lóerőt kínál 3,8 másodperces 0-100 km/h-s gyorsulással. A villanyhedonizmus csimborasszója.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • BMW

Azóta történt

Előzmények

  • BMW i4 menetpróba

    Nem csak ahhoz képest sikerült jól, hogy nem villanyautós platformra épült. És nem kell a csúcsmodell ahhoz, hogy bőven elég legyen mindenre.

  • BMW iX3 menetpróba

    Annyira jól faragta át meglévő modelljét villanyautóra a BMW, hogy a legfőbb kérdésünk, ami felmerül: miért nem hamarabb kezdték el ezt?

Hirdetés