Hardver, rendszer, multimédia

A Google a Nexus 4-hez hasonlóan most sem viccelte el a hardvert, a készülék a jelenleg elérhető legerősebb vassal van szerelve. A Qualcomm Snapdragon 800 SoC-ről van szó, mely többek között az LG G2, a Sony Xperia Z1 és a Samsung Galaxy Note 3 esetében is megbízhatóan teszi a dolgát. A 28 nanométeres csíkszélességű lapka egy négymagos, ARMv7 utasításkészletű, magonként legfeljebb 2,26 GHz órajelen pörgő Krait 400 processzort és egy Adreno 330 grafikus gyorsítót tartalmaz. A RAM mérete 2 GB, a belső tárhely kapacitása kiviteltől függően 16 vagy 32 GB lehet.

A specifikáció alapján tehát az abszolút csúcs került az új Nexus-ba, ami bár a mérési eredményeken nem (legalábbis nem minden teszten), a mindennapi használat során azonban érezteti hatását. A Snapdragon 800 már több esetben bizonyította talpraesettségét, a Qualcomm lapkája most is derekasan helytáll, a működés folyamatosságára nincs panasz; igaz, a 4.1 vagy újabb verziójú Androiddal érkező zászlóshajók között ez nem akkora dolog. Az alkalmazások gyorsan megnyílnak, a köztük történő váltás olajozott, a böngésző remekel, a kimondottan teljesítmény-igényes játékok is mindennemű akadás nélkül futnak a telefonon. A telefont Dalvik és ART futtatókörnyezet mellett is kipróbáltuk, a felhasználói élmény tekintetében nem tapasztaltunk eltérést, a működés veszettül gyors.

A készüléken a legújabb Android verzió fut, melyen valószínűleg senki nem lepődik meg, hiszen egy Nexus modellről van szó. A frissességét ráadásul még másfél évig meg is fogja őrizni, a referenciagépeket ugyanis hivatalosan 18 hónapon át támogatja a Google. Miután a zöld robotos operációs rendszer változtatások nélküli verzióját kapjuk, a szoftveres oldal bemutatásától eltekintünk, további információért a KitKat bemutatót ajánljuk.

A multimédiás vonalra rátérve rögtön egy hiányossággal kezdjük: a készülékből kimaradt az FM-rádió. Zenehallgatásra a Play Music alkalmazás való, mely remekül teszi a dolgát: kezeli a lejátszási listákat, rendelkezik hangszínszabályzóval, beépül a képernyőzárba, az All Access korlátlan zeneszolgáltatás pedig már Magyarországon is elérhető. A telefon akadásmentesen viszi az 1080p felbontású videókat, ami nem meglepő, hiszen ez a kisujjában van a Snapdragon 800-nak, a híres-hírhedt killa sample azonban meg-megröccen.

A hátlapi kamera autofókuszos, a maximális felbontás 8 megapixeles, ami 3264 x 2448 képpontos felbontást jelent. Videót legfeljebb 1920 x 1080 képpontos felbontásban tud rögzíteni, a mozgóképek minőségében az optikai képstabilizátor is szerepet játszik (tesztvideó itt). A kameraszoftver felhasználói felületén érződik a minimalizmus, a beállítások előcsalásához hosszan nyomva kell tartani a kijelző egy pontját. A testreszabási lehetőségek visszafogottak, átállítható a felbontás, a fehéregyensúly és az expozíció-korrekció, aktiválható a geotagging és az önkioldó, illetve néhány jelenetet is rendelhetünk a képek mellé. A Nexus 5-tel lőtt fotók felemás érzést keltenek bennem: ideális fényviszonyok mellett kifejezetten jó a teljesítmény, egy kicsit kevesebb fény vagy több mozgás viszont kihozzan a hibákat. Ez a mobilos optikákra egyébként jellemző problémákat okoz: a zajszűrő algoritmus szétmossa a részleteket, zaj viszont így is bőven marad a fotókban, a vonalélesség is gyengévé válik. Bekapcsolható a HDR+ mód (az alsó sor esetén aktív volt), mely a dinamikatartomány alacsony mivoltán javít valamelyest, ám a zajszint továbbra is magas marad. Összeségében viszont nem marad el a fotós teljesítmény a nagy átlagtól, bizonyos esetekben jobbat is tud hozni a Nexus 5, de vannak jobb képességű masinák ebben a szegmensben, korábbi tesztjeink szerint az Xperia Z1, az iPhone 5s és az LG G2 is kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!