Bevezető, tartozékok

Idén sem láttunk Samsung-LG-HTC csúcstriót a barcelonai MWC kiállításon, ám míg tavaly az LG késett a G4-gyel, most a tajvani HTC-nek kellett több idő, hogy megmutassák, mit tudnak. Alapvetően évek óta remekül látták el az elődök az elegáns, komoly megjelenésű androidos zászlóshajók szerepét, ám nagy szükségük volt már a megújulásra, hiszen a konkurensek is egyre minőségibb készülékházakkal rukkolnak elő, a beltartalom pedig a One M9 esetén nem volt annyira meggyőző, ahogy azt várhattuk. A tavalyi év persze nem csak a HTC számára volt szerencsétlen, sok gyártó használta a melegedési problémákkal küszködő, 20 nanométeres Qualcomm Snapdragon 810-et, így nem voltak óriási hátrányban, ám a fémház hővezetése miatt a tajvani mobil még jobban felerősítette a termikus problémákat.

Ebből a szemszögből egyáltalán nem egy tipikus HTC, de az összkép már eltéveszthetetlen. [+]

Elképzelhető, hogy a One M9 visszhangja miatt döntött úgy a cég, hogy a One-szériát elengedve, sallangok nélkül HTC 10 néven dobja piacra legújabb húzómodelljét, de semmiképpen nem kell különösebben nagy megújulásra gondolni, megmaradt az ízléses fémház, a BoomSound hangszórópár, az UltraPixel kamera és gyakorlatilag minden, ami egy One-t azzá tett, ami, ugyanakkor olyan újdonságok is előkerültek, mint a lézeres autofókusz és az előlapi kamerához tartozó optikai képstabilizátor. Ezek mellé bekerült az idei év Qualcomm-zászlóshajója, a Snapdragon 820, illetve a kategóriában elvárható extrák: ujjlenyomat-olvasó, QHD felbontású kijelző, 24-bites hangkeltő egység fejhallgatózáshoz és a 4K videózás is.

Az előzetesek alapján tehát úgy tűnt, hogy a HTC idén tényleg megmutatja, hogy mit tud, ám mivel a legfőbb ellenfeleihez képest késve érkezett, már alaposabban megnézhettük, mit nyújt a konkurencia, és a Samsung Galaxy S7 tényleg nagyon jól sikerült, az LG G5 modulos rendszere sem lett rossz, illetve a Huawei P9 és a Xiaomi Mi 5 is komoly versenyzőnek számít, ha a közepes méretű, idei csúcsmobilok között nézelődünk. Nem elhanyagolható, hogy mostanában a 2015-ös zászlóshajók ára is egyre kedvezőbb, ezek között szintén lehet találni olyan megoldást, ami éveken át kiszolgálja majd a felhasználót, de jóval kevésbé könnyíti meg a pénztárcát, ilyenkor érdemes lehet átgondolni, hogy megéri-e az új eszköz a markáns felárat.

A doboz külalakja nem változott, viszont a beltartalom megújult. [+]

A HTC 10 doboza a Speedshoptól érkezett meg hozzánk, benne pedig a mobilon kívül egy Qualcomm QuickCharge 3.0-kompatibilis töltőfejet, egy USB Type-C kábelt, egy SIM-tűt, egy in-ear kialakítású, felvevőgombos headsetet és némi dokumentációt találunk, a fülhallgatóhoz járnak különböző méretű szilikon gumiharangok, ami mindenképpen jó hír, az viszont már kevésbé örömteli, hogy kijelzővédőt és tokot magunknak kell vásárolnunk, ha szeretnénk megőrizni a mobil épségét.

Külső

A kibontás utáni második pillanatban sikerült megkedvelnem a HTC 10 méreteit, anyaghasználatát és formáját, a használattal töltött napok pedig csak fokozták lelkesedésemet. Az alapvető formavilág megmaradt a One-okból, viszont a szálcsiszolt felületű alumínium helyére fegyverszürkére, eloxált fém került. A lekerekített hátlap kicsit sarkosabb lett, de még mindig kényelmes a használata, kézbe véve egyáltalán nem számít nagynak a mai mezőnyben, 145,9 x 71,9 x 9 milliméteres méreteihez képest pedig tekintélyes, de nem zavaró a 161 grammos tömeg. A unibody készülékház összeszerelésére természetesen nem lehet panasz, recsegés vagy ropogás szóba sem jöhet. Az elődökre jellemző nyúlánk forma az utódban már kevésbé vehető észre, cserébe viszont szinte azonos méretek mellett kaptunk 0,2 hüvelykkel nagyobb kijelzőt és jóval keskenyebb kávákat. A kütyü nem mellesleg IP53 ipari szabványok szerint por- és cseppálló.

A kijelző alatti gomb nem nyomható be, érintésérzékeny. [+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Bár a VR-tartalmak semmilyen szerepet nem kaptak a HTC legújabb mobiljában, a gyártó mégis úgy gondolta, hogy érdemes az 5,2 hüvelykes Super LCD5 kijelzőhöz QHD (azaz 1440 x 2560 pixeles) felbontást párosítani, és bár az előd megjelenítőjére sem lehetett panaszunk, összességében jó döntést hoztak. Az 565 ppi-s képpontsűrűségnek már a felével is együtt lehet élni egy telefonnál, de a betűkön, a kontúrokon, a megjelenített tartalom részletességén lehet érezni, hogy ennél a mobilnál sok nagyon jó pixel fért el kis helyen, mindemellett örülhetünk a pontos kalibrációnak, a magas fényerőnek és a kiemelkedő kontrasztaránynak. Az automatikus fényerő természetesen alapvető, színprofilból pedig kapunk egy normál beállítást, amit aztán élénkíthetünk és módosíthatunk, ha eltérő színhőmérséklettel vagyunk boldogabbak. Van kesztyű mód, ami hibátlanul működik, illetve azt is beállíthatjuk, hogy a kijelzővel együtt világítsanak-e a lenti vezérlőgombok, vagy egy idő után aludjon el a fényük. Az üveg természetesen Gorilla Glass 4, így a karcoktól remélhetőleg nem kell különösebben tartanunk normál körülmények mellett.

Nagyon éles képet eredményez az 565 ppi. [+]

A kijelző/előlap arány természetesen javult, 71,1%-ával tulajdonképpen felzárkózott a konkurensekhez, ám ezért cserébe már nem is annyira jellegzetes ebből a nézetből, mint a korábbi modellek. Eltűnt a HTC felirat, a második hangszóró is átköltözött a mobil aljára, egyedül az óriási előlapi optika tűnik ki az előlap feketeségéből. A HTC-s finomságok ugyanakkor nem maradtak ki, a színes értesítési led tökéletesen beleolvad a környezetébe, ha viszont felvillan, akkor nagyon jól néz ki, csakúgy, mint a képernyő alatti gombok, amik közül a bal oldali szolgál visszalépésre, a jobb oldalival pedig az alkalmazásváltóba ugrunk. A megjelenítő alatt, középen látható gomb nem nyomható be, alvó állapotban automatikusan ujjlenyomat-olvasóként működik, egyéb esetekben pedig a kezdőképernyőre térhetünk vissza megérintésével.

A mindennapi használatot nagyon megkönnyítik az olyan apróságok, mint a bordázott bekapcsológomb. [+]

Az átgondoltságot nagyon jól jellemzik az olyan apróságok, mint hogy a jobb oldali bekapcsológombot bordázott felülettel választották el a hangerőszabályzóktól, hogy biztosan ne nyomhassunk félre. Bal oldalon nincs is nyomógomb, alulra viszont nem csak a másodlagos BoomSound-hangszóró került, hanem egy USB Type-C csatlakozó és magától értetődő módon egy mikrofon is. Az eszköz tetejére került a 3,5 milliméteres jack csatlakozó, viszont infraportot sajnos hiába is keresnénk.

A kamera optikája kilóg a hátlap síkjából. [+]

Két darab fiók is került a telefon oldalainak felső részére, az egyikbe a nanoSIM, a másikba pedig a microSD mehet. A hátlap matt felületű, az ujjlenyomatokat közepesen gyűjti, ugyanakkor elég csúszós, egy hosszabb pihenés után pedig elég hideg tud lenni. A kamera optikája kilóg hátulról, asztalra helyezve emiatt nem túl stabil kezelni a telefont, viszont nem maradt ki a dupla ledes, kéttónusú vaku és a lézeres autofókusz érzékelője sem.

Hardver, Sense UI

A 20 nanométeres csíkszélességgel gyártott Qualcomm Snapdragon 810 melegedési és fogyasztási problémáitól elég hangos volt a szaksajtó tavaly, viszont a lapka utódja már több ízben bizonyított, így a HTC nyugodt szívvel rakhatta abba a telefonba, amin most elég sok múlik nekik: a 14 nanométeres FinFET+ node-on gyártott Snapdragon 820 feleannyi processzormaggal dolgozik, mint a 810, viszont tudjuk, hogy ez kevésbé számít, jóval fontosabb, hogy már nem ARM-licenszelt magokkal dolgozott a beszállító, hanem saját négymagos chipet gyártottak: két 1,6 gigahertzen és két 2,15 gigahertzen maximalizált, 64-bites Qualcomm Kryo nevű mag felel az impresszív számítási kapacitásért, grafikus téren pedig remek társ az Adreno 530, még QHD felbontás mellett is. Mindezek mellé bőséges, 4 gigabájt RAM-ot kapunk, memóriából sosem volt hiány a teszt során, ha viszont belemerülünk a 4K videózásba és rengeteg lossless zenét tárolunk a mobilon, akkor hamar szűkös lehet a 32 gigabájtos belső tároló, amiből körülbelül 23 érhető el az első bekapcsolás után, egy microSD-t mindenképpen érdemes lehet bepattintani.

Ahogy az várható volt, a teljesítmény-teszteken remekül szerepel az eszköz, az eMMC 5.1-es belső tároló pedig ugyan szekvenciális és random olvasásban is elmarad valamennyire az aktuális csúcskategóriától, az írási teljesítménye remek (nem véletlenül kerülnek gyorsan mentésre a HDR képek és a 4K videók), és összességében patent a rendszersebesség, frissítsen akár több alkalmazás a háttérben, ez a kütyü nem hajlamos akadozásra. Ha elkezdjük gyötörni, akkor enyhe melegedés fellép ugyan, fémházas mivoltát nem tudja letagadni, de ez korántsem annyira erőteljes, mint a One M9 esetén, még az első HTC One is hajlamosabb volt melegedésre.

A Sense UI alapjai évek óta változatlanok. [+]

Megmaradt a HTC-féle Sense felület, de ez nem is baj, hiszen egyszerű és könnyedén használható, az optimalizációt elég jól végezték, rendszerverzió szempontjából pedig az Android 6.0.1-et társították hozzá. Ha bejelentkezünk a HTC fiókunkkal, akkor adott a témázhatóság, ami nem csak a hátteret és a rendszerhangokat változtatja, hanem a widgetekbe, az ikonstílusba és a betűtítpusba is képes belenyúlni, bár ez utóbbiaknál gyakran találkozhatunk az ékezetes karakterek furcsa megjelenítésével. A zárképernyő egyszerű, ha nem állítottunk be ujjlenyomatot, akkor csak fel kell húznunk a csúszkát, és már a kezdőképernyőn vagyunk.

Gyors és pontos az ujjlenyomat-olvasó. [+]

Ugyanakkor viszont érdemes beállítani az ujjlenyomat-olvasót, hiszen 10-ből 9,5-szer fel fogja ismerni, hogy mi nyúltunk a mobilhoz, és bár a zárképernyőt minden esetben felvillantja, szinte azonnal ki is old. Összesen öt ujjunkat regisztrálhatjuk, az animáció pedig remekül mutatja, hogy hogyan kell ezt tökéletesen megejtenünk, ha követjük az utasítást, szinte lehetetlen elrontani. A HTC-nél évek óta bevett szokás, hogy a főmenüben fel-le lapozhatunk balra-jobbra helyett, ez még mindig sokakat megviccel először, viszont pillanatok alatt megszokható, az pedig sokat segít, hogy az appokat nem csak betűrendben, hanem a letöltés ideje szerint, vagy akár teljesen egyénileg is elrendezhetjük.

A menüben nincs sok változás, hibátlanul is működik, a BlinkFeed viszont még nem tökéletes. [+]

A BlinkFeedet kizárólag a kezdőképernyőről érhetjük el, ez jóval több, mint egy hírösszegyűjtő alkalmazás: képes naptárbejegyzéseket előtérbe helyezni, Twitter üzeneteket feldobni, éttermi javaslatokat mutatni és nem mellesleg képes az általunk kiválasztott csatornákról összeszedni a fontosabb híreket. Ez utóbbi nálunk még nem működött túlságosan stabilan, itt még többször összefutottunk force close ablakkal, az irány viszont jó, hiszen a rendszer nyelvéből, és a böngészési előzményeimből viszonylag jól tippelte meg, hogy milyen hírforrások tartalmaira lehetek kíváncsi.

Szoftveres extrák

Nem maradt ki a gesztusvezérlés, aminek segítségével villámgyorsan ugorhatunk a kamerába, a BlinkFeedre, vagy akár a kezdőképernyőre, bár a remekül működő ujjlenyomat-olvasó ismeretében főleg a fényképezési lehetőségben van potenciál, akár a telefon mély álmából felkeltve is 2-3 másodperc alatt megnyithatjuk a fényképezőt, a pillanatok gyors megörökítésében pedig segít a lézeres autofókusz és a remek írási sebességű belső tároló is.

A TouchPal a HTC-s megjelenéshez idomul, viszont funkcionalitása teljes körű. [+]

A gyári billentyűzet sokak örömére a TouchPal, ha korábbi mobilunkon is ezt használtuk, akkor gond nélkül, felhőből szinkronizálhatjuk a személyes szótárunkat, viszont prémium előfizetést nem kapunk hozzá. Egy csúcstelefonnál természetesen nem lehet kérdés, hogy villámgyors a bevitel, jó az érintésérzékelés, és összességében kényelmes a gépelés.

A Zoe videoszerkesztővel remek klipeket lehet gyártani. [+]

A gyári alkalmazások szinte egytől egyig a Google-től érkeznek, ám ezek egyáltalán nem lógnak ki a felület stílusából, illetve elég jól működnek. Extra alkalmazásokkal nem vagyunk megfojtva, a Boost+ segítségével tarthatjuk karban a rendszert, de erre kimondottan nagy szükség a mindennapokban nincs, a hangulatos Zoe videoszerkesztő viszont bármikor hasznos lehet, ennek varázsa, hogy bődületes mennyiségű időt lehet elpazarolni a videók összerakására, viszont akár néhány másodperc alatt is csinálhatunk egy hangulatos klipet néhány pillanatképből.

Kamera, zenehallgatás

Néhány évvel ezelőtt indult az UltraPixel-sztori, a tajvaniak a One M7 bemutatója kapcsán próbálták prezentálni, hogy a megapixelháború mennyire értelmetlen dolog, és hogy egy jó szenzorral akár 4 megapixelen is jobb fotókat lőhetünk, mint az akár 38 megapixelesre duzzadt konkurens mobilkamerák, hiszen egy pixelre több fény jut. Az elmélet szépen hangzott, a valóság már kicsit kiábrándítóbb volt, és bár tavaly már úgy tűnt, hogy lassan kihátrálnak ebből a technológiából, idén visszatért a HTC hátlapjára az UltraPixel, ami 12 megapixeles lett, 1,55 szenzorpixeles és 1/2.3" méretű szenzorral működik együtt. Nem maradt ki az optikai képstabilizátor, ráadásul fényerőben is jó a specifikáció, elöl-hátul f/1.8 apertúráról számolhatunk be.

Sok beállítási lehetőséget kínál a kameraszoftver manuális módja. [+]

A szoftver felhasználóbarát és egyszerű, ha ujjunkkal letakarjuk a lézeres érzékelőt, azt jól láthatóan jelzi nekünk, egyébként érintéssel fókuszálunk és a hangerőgombok valamelyikével ellőhetjük a felvételt. Ha alaposabban belemegyünk a beállításokba, akkor találunk HDR-t (ki, automatikus, be), kapcsolgathatjuk a vakut, az időzítőt, állíthatjuk a képarányt, csinálhatunk panorámafelvételt, babrálhatunk a zárhanggal, használhatunk segédrácsot, illetve akár mosollyal vagy hangvezérléssel is vezérelhetjük az exponálás idejét. Van profi mód, ahol pontosan beállíthatjuk a színhőmérsékletet, babrálhatjuk az érzékenységet (ISO 100-3200), a zársebességet (1/8000 - 2s), a fókuszt és az expozíció-korrekciót is, illetve akár DNG-ben is elkészíthetjük a képeket.

Az elkészült képek minősége jó, a fotók mind részletességben, mind vonalélességben és dinamikában megállják a helyüket, bár a szélek felé a lencserajzolat már puhább, és zajmentesítés plusz némi élesítés is felfedezhető. Az automatikus HDR pont jókor kapcsol és nem mellesleg villámgyorsan elkészül. Gyengébb fényviszonyok között sincs gond a fókuszálással, viszont itt már túlságosan is írtja az algoritmus a képzajt, ami sokszor elég gyenge részletességet eredményez. Szerencsére ezen lehet a kézi móddal és a DNG RAW-ba való mentéssel is változtatni. Panorámakép ide kattintva tekinthető meg, de érdemes megnézni a 4K felbontású, 30 fps sebességű tesztvideót, a nyers dng-t és az optikai képstabilizátorral ellátott előlapi kamerával készített szelfit is.

Visszatért az UltraPixel. [+]

Ami a fülhallgatós zenehallgatást illeti, nem lehet komoly panaszunk: bár FM-rádió nincs, 24-bites, 192 kHz-es veszteségmentes tartalmakat gond nélkül lejátszhatunk a Play Zenével, illetve a saját fülünkkel és hangkeltőnkkel tudjuk magunkhoz hangolni a kimenetet, így ha a magasakat már gyengébben hallja az egyik fülünk, akkor azt a telefon gond nélkül kiemeli az egységesség kedvéért, persze ennek beállításához kell némi türelem. A gyári fülhallgatóval már nem büntetés zenét hallgatni, ugyanakkor érdemes kipróbálni egy komolyabb fejhallgatóval a mobilt, véleményünk szerint ugyanis mindenképpen dinamikusabb és jobb az erősítője is, mint egy HiFi modul nélküli LG G5-nek.

A zenehallgatás alapértelmezett szoftvere a Google-féle Play Zene. [+]

Komoly változások történtek a BoomSound háza táján, hiszen a sztereó előlapi megoldással szakított a gyártó, és úgy döntött, hogy két különböző hangszórót teszt a mobil két pontjára: az előlapról jönnek a magasak és a közepek, énekhangok, a kütyü aljáról pedig minden, ami ezen hangtartományok alatt van, természetesen főként a basszusok. Ez azonban még gyerekcipőben jár, a sztereó hiánya kimondottan fájó, a mély tartomány nem lett ütősebb a korábban megszokottnál, filmezésnél kimondottan zavaró ez a megoldás, és bár torzításba nem fogunk belefutni, a hangerő jelentősen csökkent.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Az infraport és az FM-rádió hiányáról már korábban megemlékeztünk, ezeken kívül azonban csak a dual SIM maradt ki, minden más a fedélzeten van: Cat. 9-es LTE a Magyarországon használt összes frekvenciasávval, Bluetooth 4.2, kétcsatornás Wi-Fi 802.11 a/b/g/n/ac támogatással, USB Type-C csatlakozó OTG-vel és akár USB 3.1-es adatátviteli sebességgel, NFC és MirrorLink. Természetesen adott a GPS-vevő, ami GLONASS és Beidou műholdak jeleivel is együttműködik, a navigálás nem mellesleg zökkenőmentesen működött. A beszédhangszóró tiszta, de a hangereje nem volt mindig elegendő zajos városi körülmények között, a mikrofon viszont remekül szűri a zajt és érthető hangot továbbít a partnerünknek.

A böngésző sem lett egyedi, a Chrome viszont gond nélkül dolgozik. [+]

Az egyszerűség kedvéért Google Chrome áll a felhasználó rendelkezésére böngészéshez, ezzel természetesen szinte minden honlapot pillanatok alatt megjelenít, ha rendelkezésére áll elegendő sávszélesség, a legkomplexebb oldalak tartalmával sem küszködik. Ahogy az lenni szokott, szinkronizálhatjuk a Google-höz tartozó kedvenceket és keresési előzményeket, dolgozhatunk inkognitó módban, kereshetünk szövegrészekre az oldalakon, megoszthatunk linkeket. Remekül működik a többujjas nagyítás, továbbra sem elérhető viszont a zoomalapú sortörés.

Szinte pontosan ugyanakkora a HTC 10, mint az LG G5. [+]

A Qualcomm QuickCharge 3.0 töltőfej segítségével két órán belül teljesen feltölthetjük a 3000 mAh kapacitású telepet, ami üzemidő szempontjából szinte pontosan ugyanolyan teljesítményt nyújt, mint a One M9-ben dolgozó 2840 mAh kapacitású darab, ez viszont egyáltalán nem szégyellnivaló, ne feledjük, hogy nőtt a felbontás, erősebb a hardver és folyamatos készenlétben van az ujjlenyomat-olvasó. Normál használatban tehát körülbelül négy-öt órás kijelzőidőkkel számolhatunk, ha elkezdenek rohamosan fogyni a százalékok, a kütyü szinte ránk erőszakolja valamelyik energiatakarékossági módját. Élő streamből, Wi-Fi hálózat segítségével, SIM kártya nélkül azonban nyolc óra is kijött közepes fényerőn, ami a várthoz képest kiemelkedő eredmény.

Nagyon régóta vártuk, hogy a HTC bemutasson egy olyan csúcsmobilt, ami tényleg odapörköl a konkurenciának. Korábban a kamera nem volt olyan, amilyennek reméltük, máskor a melegedési anomáliák okozták a probléma fő forrását. Idén nagyon nehéz dolguk volt a tajvaniaknak, hiszen a Samsung és az LG villámgyorsan mutattak be remek zászlóshajókat, azonban a HTC jól használta ki a Qualcomm Snadragon 820-ban rejlő lehetőségeket, és a One-szériával szakítva megmutatták, hogy hova szerettek volna azzal a sorozattal eljutni. Minőségi fémház, tűéles és gyönyörű kijelző, keskeny kávák, villámgyors ujjlenyomat-olvasó, bivalyerős hardver és szinte minden, mi szem-szájnak ingere. Ha az új típusú BoomSound hangszórópárt kicsit tovább fejlesztik bemutatás előtt, nem maradt volna ki az infra és az FM-rádió, lenne valamilyen szintű VR-támogatás és valamennyivel nagyobb lenne az akkumulátor, akkor egy igazi bajnokot avathattunk volna, viszont ez a teljesítmény már bőven megfelelőnek mondható, inkább az árazás az, amin elbukhat a dolog. Hivatalos forrásból jelenleg 269 900 forintos árral számolhatunk, szürkeimportos változatok természetesen akár 200 000 forint alatt is megvehetők, de ezekkel mindenképpen érdemes vigyázni, hiszen garanciális és egyéb szempontokból is rizikósabb választásnak tűnnek, mint egy biztos forrásból származó példány. A HTC most letett az asztalra egy olyan mobilt, ami a Samsung Galaxy S7, az LG G5 és a Huawei P9 társaságában is abszolút megállja a helyét, ez pedig a magas ár és az apróbb hibák ellenére is plecsnit érdemel.

HTC 10

szentkuti11

A tesztkészüléket a Speedshop küldte el nekünk, vásárláshoz kérem kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

HTC 10

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	145,9 x 71,9 x 9 milliméter
	Tömeg	161 gramm
	Színvariációk	Sötétszürke, arany, ezüst
	SIM-foglalat	nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,2 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1440 x 2560 (565 ppi)
	Kijelző és készülékház védelme	Corning Gorilla Glass 4
	Kijelző típusa	Super-LCD5 kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 820
	Processzor típusa	2,15 GHz-es, kétmagos Kryo és 1,6 GHz-es kétmagos Kryo
	Processzor csíkszélessége	14 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Adreno 530
	RAM mérete	4 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32/64 GB
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 800/850/900/1800/2100/2600
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 450 Mbps
	LTE	Cat.6
	IrDA / Bluetooth	van / 4.2 (A2DP, LE, apt-x)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac, dual band, WiFi hotspot, Direct
	USB	USB-Type C (USB 3.1)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	Beidou	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 6.0.1 (Marshmallow)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	HTC Zoe, BlinkFeed
	Multimédia
	Fő kamera	12 megapixel, UltraPixel 2.0, lézeres autófókusz, F/1,8-es lencse, kéttónusú led
	Másodlagos kamera	5 megapixel, optikai képstabilizátor
	Videófelvétel	2160p @ 30 fps, 1080p, 720p @ 120 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3000 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, extrém energiatakarékos mód, BoomSound