Menü, kezelés
A két eszköz közötti különbség használat során jön ki. Mindkét kütyü QVGA képernyőt kapott, átlójuk is megegyezik: 3,5 inch. A Garmin bekapcsolás után csak akkor lép tovább, ha elfogadjuk azt a biztonsági figyelmeztetést, hogy a navi menet közben történő taperolása és az esetlegesen bekövetkezett baleset összefüggésében a Garmin felelőssége nem játszik. Utána megkapjuk a menüt, ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni.
Mivel a nüvi 200 kettő darab menüpontot kínál: menj és térkép. Csók, ennyi. Na, gondoltam magamban, ez tényleg a klasszikus értelemben vett csupasz PNA, de a kis csavarkulccsal elérhető beállítások között hirtelen felbukkant egy rakás fícsör, ami logikailag körülbelül annyira volt esélyes, mintha Győzike elővenné a susogósból a Bűn és bűnhődést.
A Tibo ezzel szemben nyolc ikonos főképernyőt vonultat fel, egyértelmű, vidám rajzokkal, amelyek tapicskolásához a ceruza egyáltalán nem szükségeltetik. Áttekinthetőség szempontjából ez nyert, vitathatatlan, bár a főmenü nyelve nem magyar, de a Music, Game és Movie szavak értelmezése nem fogja az Országh-szótár irányába kergetni a felhasználót.
Extra funkciók tekintetében is a Tibo tudja a nagyobb arzenált felvonultatni. A Garminba csak a legszükségesebbek kerültek bele. Képnézegető, számológép, világóra, mértékegység-átváltó. A Tibo csak a legutóbbit nem tudja, viszont van benne MP3 lejátszó, filmet is meg tud jeleníteni, az avi formátumot gond nélkül vitte, akár fullscreen is, az mpg nem ment neki. Itt érdemes megemlékezni a sztereó hangfalacskákról: teljes hangerő esetén, főleg ha sok a mély, akkor erősen torzítanak, viszont beletoltam egy Walkman fülest és tökéletes volt az élmény. A Tibo még egy reversi játékot is kínál.
És van itt még egy durva dolog, amire eddig egyik általam látott PNA sem volt képes. Az MP3 lejátszó könnyedén fut a háttérben, miközben az iGO navigál úgy, hogy Moha bá hangja felülírja a zenét, de ha épp nem beszél, akkor szólhat gőzerővel a muzsika. Az egyetlen kritérium, hogy ugyanazon a memóriakártyán kell ülnie az iGO-nak és a hallgatni kívánt muzsikának, érdemes tehát valami izmosabb kapacitású lapkát beszerezni, ha ez a cél. Útvonaltervezéskor kicsit azért beszaggat a zene, de ez minden. A normál jack-kimenet segítségével viszonylag egyszerűen ráköthető az egész miskulancia a kocsi fejegységére is, innentől kezdve pedig a hangminőségre sem lehet sok panasz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
