Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Poco F4 két nanoSIM-et fogad be minden hazai 4G és 5G sáv támogatásával, korrekt beszélgetési hangminőséggel a vékony de igen hangos felső rács és az zajszűrő mikrofonok oldaláról egyaránt. Mint jeleztem, a teszthéten közelségérzékelő hibára nem lettem figyelmes, mégse tartom jó ötletnek a virtuális megoldást hosszútávon. Megvan a kétcsatornás WiFi 6 modem, ilyen szabványú routeren villámgyors adatátvitellel (802.11a/b/g/n/ac/ax, Direct, HotSpot). A Bluetooth 5.2-es (A2DP, LE), az USB pedig 2.0-s (Type-C, MTP, OTG). Az A-GPS mellett a villámgyors navigáláshoz a GPS (L1, L5), a Galileo (E1, E5a), a BeiDou (B1l, B2a), a GLONASS és a NavIC műholdakat lehet bevetni. Megvan az iránytű, a gyorsulásmérő, a giroszkóp és az NFC, csak a barométer maradt ki.

[+]

A 4500 mAh-s telep kisebb a középkategóriában tipikus 5000-esnél, Snapdragon 870-nel kombinálva mégis kifejezetten jó üzemidőre számíthatunk 4-6 órás képernyőidőkkel. Mint mindig, a benti használat, a sok hanghívás, böngészés és közösségi babrálás fogyaszt kevésbé – aki ezekre fókuszál, másfél-kétnaponta fogja tölteni. A fotózás-videózás, a magas fényerőn járatott panel és a 3D játék viszont ezt egy-másfél napra redukálja, amiben nincs semmi meglepő, az pedig megnyugtató, hogy a ház átlagos szintre melegszik csak. 67 watton a töltés 42 perc alatt megvan, az első félórában 90%-ig jutva, az adapter pedig ott lapul a csomagban, hogy a vezetékmentes töltés hiánya megbocsátható legyen.

[+]

Fogta a Poco, és némi ráncfelvarrással újracsomagolta a jó ár/érték arányú F3-at, a specifikáción végigrobogva pedig legyinthetne is ember: még egy tucattelefon a futószalagok mesterétől. Csakhogy az árazás is tavalyi jellegű, 160 ezer forintért remek balanszú Snapdragon 870-nel, jó üzemidővel, villámtöltéssel, csúcskategóriás AMOLED panellel, remek összeszereléssel és IP53 védelemmel, ami persze nem jelent teljes vízállóságot. A főkamera a gyakorlatban is előrelépett optikai képstabilizálással, jó éjjel-nappali minőséggel és korrekt 4K videóval, az ultraszéles a 8 megapixeles műfajban pedig speciel használható, ha a makró 2 megapixelen már kevésbé. Az F4-nek éppen az az erénye, hogy bejáratott komponensekből dolgozik kritikus hibák elkerülésével, friss MIUI-val, korrekt sztereó hangszóróval, infrával, 5G-vel, WiFi 6E modemmel és 67 wattos adapterrel a pakkban.

Ez a kombináció persze tavaly olcsóbb volt, 2022 végén viszont csoda, hogy 200 rugó alá nézett, ugyanakkor 160 ezerért is felesleges vásárlóriogatás virtuális közelségérzékelőt használni, ha a teszthéten speciel még rendben működött – idővel a gyártó sok modelljénél előjön a hívás közben felvillanó kijelzőprobléma. A MIUI reklámok sem méltók a felső-középkategóriához, de nem tudja az F4-et egy tetszett plecsnitől ez sem megfosztani, mert majdnem minden esszenciális dolgot teljesít. Az ajánlott minősítés viszont elmarad már csak a Realme GT 2 remek árát vagy a Galaxy A53 – és még inkább az A52s – jobb kamerás összképét nézve, picit nagyobb ráfizetéssel pedig nem csak fotó-videóban jobb a Nothing Phone (1), a piac egyik legérdekesebb dizájnú darabja. Az biztos, hogy a Xiaomi T-modellek kilépőjével az ár/érték versenyből a Pocók maradtak a márkacsalád megfizethető ezermesterei, és az F4 kevés éves fejlődéssel is a felső-középkategória egyik kulcsfigurája lehet.

Poco F4

A tesztkészüléket az mStore biztosította, és itt lehet megvásárolni. Köszönjük!

Bone123

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!