Kamera, video, audio

A hátlapon lévő kamera 13 megapixeles, 4:3-as szenzorral teszi a dolgát (a maximális felbontás 4128 x 3096 pixel) a hozzá tartozó lencse f/1.9 rekeszértékű, 28 milliméteres (ekv.) látószöggel büszkélkedhet. A kameraszoftver a Samsungtól megszokott, és bár a professzionális módra hirtelen felkaptuk a fejünket, valójában nem sok mindennel babrálhatunk, előre definiált sémák alapján nyúlhatunk hozzá a fehéregyensúlyhoz, állíthatjuk az ISO-t (ha lejjebb vesszük, nem a záridő növekszik, hanem a végeredmény lesz sötétebb) és az expozíció-korrekciót. Nincs tehát a záridőállítás, ami azonban még fájóbb, az a HDR hiánya, szinte érthetetlen, hogy miért hagyták ki, amikor még az AOSP-féle puritán szoftver sem nélkülözi ezt a sokszor hasznos módot. A fókuszálást nem segíti lézeres vagy fázisérzékelős rendszer, ezért a pontossága és sebessége maximum átlagosnak mondható, gyenge fényviszonyok között nehezen boldogul.

A nappali tesztképeknél az automatika jól belőtte a fehéregyensúlyt, a színekkel és a vonalélességgel sincs komoly gond, ám a részletesség bőven lehetne jobb, és a zajszint is magasabb az átlagosnál. Éjszaka azonban rosszabb helyzet, mesterséges fénynél sokszor rosszul állítja be a színhőmérsékletet (amit a Super AMOLED panelen még gyakran jónak is látunk, aztán egy másik megjelenítőn visszanézve jön elő a turpisság), fókuszt téveszt, esetleg mindkettő. A panorámakép minősége átlagos, az 1080p felbontású, 30 fps sebességű tesztvideótól azonban többet vártunk. Az előlapi kamera 5 megapixeles szenzora megszokottnak mondható a kategóriában, ám az f/1.9-es rekeszérték és a ledes vaku nem nevezhető mindennaposnak, egy tesztfotó ide kattintva nézhető meg.

A videolejátszó hibátlanul kezeli a feliratfájlokat. [+]

A videolejátszó az ac3-hangsávval rendelkező DivX filmekkel nincs jó barátságban, ezen kívül viszont szinte mindent gond nélkül lejátszik, ami maximum 1080p felbontású és valamelyest elterjedt formátumú. Funkcionalitás szempontjából nem kapunk semmi extrát, egyedül a feliratfájlok kezelése nevezhető különlegességnek.

Részletesen beállítható hangszínszabályzót kapunk. [+]

Kimaradt a Samsung zenelejátszója, egyedül a Google Play Music áll rendelkezésünkre a gyári készletből hanglejátszásra, öröm az ürömben, hogy a hangszínszabályzót megnyitva a korábbi modellekből már jól ismert SoundAlive-ot kapjuk meg, amivel nem csak a frekvenciatartományokhoz tartozó kiemelést állíthatjuk be, hanem mélybe vagy magasba, hangszerek vagy vokál felé húzó hangképet is megadhatunk, illetve találunk benne csöves erősítős effektet is. A gyári headsetet zenehallgatásra korlátozottan használhatjuk a hangminősége miatt, ám egy komolyabb fülhallgatóval kimondottan jól együtt tud működni, egyedül az erősítője tűnik harmatosnak, az Audio-Technica ATH-MSR7-nek például már nem tud elég energiát adni, inkább az in-ear füleseket szereti. Van FM-rádió is, az állomások keresése előtt természetesen csatlakoztatnunk kell antennaként szolgáló fülhallgatót, viszont utána akár hangszórón is képes megszólalni, illetve igény szerint rögzíthetjük is az elhangzó tartalmat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!