Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

Adatkommunikációs szempontból is történt fejlődés, noha tesztalanyunk az előző J7-tel ellentétben csak egy SIM kártyát kezel, cserébe kapunk a hátlapba integrált NFC támogatást. A 4G továbbra is minden hazai frekvencián elérhető, Cat.4-es szabvány szerint, tehát az elméleti maximum 150 Mbps-ra rúg. A microSD bővítésről sem kell lemondanunk, amit 256 GB-ig húzhatunk, noha alkalmazásokat ide telepíteni nem hagy minket a rendszer, ahhoz be kell érnünk a bruttó 16, nettó kb. 10 gigabájt tárhellyel. WiFi-re 802.11 b//g/n szabvány szerint csatlakozhatunk, HotSport és Direct funkciók mellett, a Bluetooth pedig maradt v4.1, A2DP protokollal. Az OTG képes microUSB csatlakozó megmaradt, infra pedig továbbra sincs. A hangminőséget nem kifogásoltuk, az egy szem mikrofon ellenére minden esetben jó minőségben és hangerővel zajlott a kommunikáció, ahogy a GLONASS műholdakkal és A-GPS-szel megtámogatott navigáció sem hagyott cserben.

[+]

Az üzemidőről egy 3300 mAh-s telep gondoskodik, ez 300 mAh-s kapacitásnövekedést jelent, a nem jelentős, de azért számszakilag kimutatható méretbeli csökkenés ellenére. Huszonnégy óra alatt 55%-ra esett a töltöttség, majdnem 6 óra kijelzőidővel, amiben azért benne van az esti film is, valamint egy nyolc órás, repülő üzemmódban töltött éjszaka. Ez idő alatt nagyjából 2-3%-ot merült, amin lehetne faragni kicsit, de első ciklus lévén még megadjuk az esélyt a fejlődésre. Délutánra már több mint hét és fél óra kijelzőidővel, 33%-on vegetált, de nem úgy nézett ki, mint, ami legalább kora estig nem húzza ki moderált használattal. Így még átlagos használat mellett sem tűnik túlzásnak a kétnapos üzemidő – hozzá kell tenni, amit mi csináltunk vele az első napon, az nem az.

Tulajdonképpen az a helyzet, hogy a J7 legfrissebb változatával nincsen különösebb gond, legalábbis olyan, ami eddig ne lett volna. Értesítő LED és fényérzékelő szenzor nem termett bele, a kijelző pedig eleve nem volt rossz, noha egy Full HD-t elbírt volna. Hardveresen szerencsére nem csak hasonló paraméterű, de frissebb komponensekre váltottak, némi előrelépést is hajlandóak voltak felmutatni, az anyaghasználat pedig egyértelműen kellemesebb lett. A rendszer igen reszponzív, stabil és kényelmesen használható, teljesítményproblémákkal nem kell küzdeni, és még a multimédiás szekció sem nevezhető gyengének. Alapvetően egy összeszedett, nagy képernyős, ízléses formába öntött, egyszerű készülék, megfelelő üzemidővel és teljesen jó általános felhasználói élménnyel. 78 ezer pénzből nyilván bőven válogathatunk hasonló méretű konkurensek közül, például a két kártyás, Full HD kijelzővel szerelt Meizu m2 note-ot, bár itt nem csak az NFC-ről és az FM-rádióról kell lemondanunk, hanem a hírhedt B20-as LTE sem elérhető. Még mindig pénzünknél vagyunk, ha a Xiaomi Rendmi Note 3 Pro vaskosabb kiszerelését fontolgatjuk: 3 GB rendszermemóriával, 32 GB tárhellyel, ujjlenyomat-olvasóval, brutális akksival és ugyancsak Full HD kijelzővel, nem beszélve a komolyabb hardverről. NFC itt sem lesz, FM-rádió viszont igen, ami ellenben sovány vigasz, ha a 800 MHz-es frekvencia hatókörébe esünk, ráadásul a zárt rendszer okán a frissítésekről is le kell mondanunk. Noha a szerényebb képességekkel bíró J7 nem olcsó, a szériából – mármint a J-ből – a legjobb ár-érték aránnyal, megbízható használhatósággal és összességében korrekt teljesítménnyel bír, nem mellesleg hivatalos magyarországi garanciával és szervizháttérrel, valamint teljes hálózati kompatibilitással rendelkezik, így nem mondhatjuk, hogy nem tetszett, mert tetszett. A hiányosságai ellenére egy korrekt, problémamentes készülék, bizonyos kvalitásokkal felvértezve, amik ha szempontként merülnek fel a választáskor, nem fognak csalódást okozni.

Samsung Galaxy J7 (2016)

AliceWake

A készüléket az XXL GSM biztosította, köszönjük. Vásárláshoz kérjük kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!