Külső
Baromi jól néz ki, tényleg. Adatkábel, töltő, sztereó füles és CD jár az L770v mellé, de az ember nem fog nekiállni nagyon mélyre túrni a dobozban, mert az elsőként kiemelt telefon egy ideig biztosan leköti a figyelmét. A szétcsúsztatható formát már mindenhonnan megközelítették különböző gyártók, de azt hiszem, hogy a Samsung a legrutinosabb a témában.
Az ezúttal feketére színezett, csillogó burkolat remek összhangban van az itt-ott kissé ívelt, kecses, elegáns formával. Mértékkel adagolták az ezüstös színezést, a kör alakú navigációs gomb, a híváskezelő billentyűk, és a kijelző felett finom ívvel végigfutó, hangszórót rejtő rácsozat kapott csak világosabb árnyalatot. Így komornak kéne tűnnie az eszköznek, de a nem teljesen párhuzamos funkciógombok és a fedlap aljának gömbölyű lépcsőzetessége hatékonyan oldja a terminátoros külsőt, s a végeredmény egy minden kétséget kizáróan tetszetős, unisex forma.
Ezúttal feltuningolták végre a kijelzőt is, az L770-ben egy QVGA ablak mutatja az információkat. A képernyő felett alig látható ugyan, de ott van a másodlagos kamera kör alakú nyílása, ez pedig arra utal, hogy minimum 3G támogatás van az eszközben. Alul és felül teljesen sima a burkolat, bal felől vannak a hangerőt szabályozó billentyűk és a szabványos Samsung csatlakozó, jobb oldalon a kamera gyorsgombja és a memóriakártya ajtaja kapott helyet.
Szétcsúsztatás után felbukkan a gombsor. A sorok finoman domborodnak, a gépelés nem nehéz, a világítás egyenletes, a feliratok nagyok. A felső sorban van a videóhívás, a törlés és a saját menü gyorsgombja. Csak nagyon picit zavar be a kezelésbe az alsó perem. Hátul a szétcsúsztatás után láthatóvá válik a 2 megapixeles optika, tükör van mellette, villanó viszont nincsen. Az L770 összeszerelési minősége példás, a burkolat ugyan gyűjti az ujjlenyomatokat, de minden tökéletesen illeszkedik, nem nyöszörög, nem recseg, a csúszka pedig atomstabil.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
