Hirdetés

Samsung Galaxy Tab A (2018) - árnyékban

Nem csak a csúcskategóriában kínál tízhüvelykes gépet a Samsung, viszont a Tab A nem is érződik sokkal többnek egy felnagyított középkategóriás mobilnál.

Kamera, multimédia

Annyira rég használtam tabletet, hogy szinte el is felejtettem, mennyire furcsa érzés egy-egy fotó erejéig elővenni egy ekkora gépet. Ennek megfelelően egyébként egyik tabletes gyártó sem fektet nagy hangsúlyt a hátlapi kamerára, ezúttal egy 8 megapixeles szenzorról és egy f/1,9-es apertúrájú lencséről beszélünk, lassú és olykor bizonytalan fókuszálással, illetve egy rendkívül egyszerű szoftveres háttérrel. A beállítások közt megvannak a szokásos módok, HDR, időzítő, AR-matricák, arcszépítés, illetve némi kézi opció (fehéregyensúly, érzékenység és expozíció-korrekció), de a használata egyébként rendkívül egyszerű, csak az olykor égetően fontos érintőfókusz tud körülményes lenni egy ekkora gépnél.


[+]

Nagyjából az okostelefonos alsó-középkategória, amit nívójában meg tud ütni a hátlapi egység, nappal enyhén dinamikátlan és némileg túlzott élesítésű, de vállalható részletességű és vonalélességű képek készülnek, reális fehéregyensúllyal, a szimpla ledes vaku 1-2 méteres távlatokig értelmezendően, de az erősebbik fajtából való, és amíg van elég fény, addig a fókuszálással sincsenek problémák. Éjszaka és bizonyos beltéri fényviszonyoknál viszont már jön a baj, vontatott és sokszor pontatlan fókuszálást követ lomha expozíció, a végeredménynek pedig szinte biztosan nem fogunk örülni, képzelje el a kedves olvasó, milyen volt a többi éjszakai kép, ha az utolsó lett a legjobb.

A videózás kapcsán sem jutottunk meglepő felismerésre, az 1080p-s, 30 fps sebességgel készülő mozgóképekhez jó minőségű, 254 kb/s-os, sztereó hang társul. Megfelelő fényviszonyok esetén jó a minőség, egyedül a hardveres képstabilizálás, ami nagyon hiányzik a repertoárból, szoftveresen ugyanis rendkívül darabossá válik a finom svenkelés. Ezen kívül egy-egy fölöslegesnek tűnő újrafókuszálás rendre felbukkan. A szelfik 5 megapixelesek, az f/2,2-es fényértékű, fixfókuszos optika gyengébb fényviszonyok közt már nem mutat nagyot, nappal azonban hozza azt a közepes szintet, amit reálisan elvárhatunk (1, 2).


[+]

Multimédiás oldalon nyilvánvalóan komolyabb szerepet tölt be a képalkotásnál a tartalomfogyasztás, és bár ez nem egy AMOLED kijelző, az élmény összességében jó. A videókat lejátszó szoftver az összes tesztfájlunkat kezelte, működött az AC3-hang, a DivX, Xvid és MPEG4 kódolás egyaránt, hozzáadhatunk feliratfájlokat, nézhetjük kis ablakban vagy teljes kijelzőre nyújtva a tartalmat, mindehhez pedig kapunk sztereó hangszórónégyest, közepes hangerővel, viszont filmnézéshez vagy játékhoz kiváló minőséggel: nyilván nem fog úgy szólni, mint egy, akár félliteres palack helyére bedobható Bluetooth-hangszóró, viszont a legkisebbekkel összemérhető, van dinamikája, még némi térérzetről is beszélhetünk.


[+]

Zenehallgatás szempontjából sem lesz okunk komolyan panaszra, noha az FM-rádió kimaradt és a Samsung-féle zenelejátszót is külön kell letölteni, hardveresen minden rendben van. Egyrészt van egy jack csatlakozó, ami szállítja azt a minőséget, amit a jobb merítésből való, de még nem dedikált audiochippel szerelt mobilok tudnak, másrészt pedig az Adapt Soundnak köszönhetően még az életkorunkhoz is beállíthatjuk a hangszínszabályzást, ami nem elhanyagolható, hiszen a hangtartomány felső végét az évek múlásával egyre kevésbé érzékeljük. Vezeték nélkül sincs ok panaszra, az SBC-n kívül aptX-et és LDAC-ot is tud a 4.2-es Bluetooth.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés