Bevezető

Múlt héten alaposan kiveséztük a Nokia Ovi Store névre hallgató online alkalmazásboltját, plusz egyúttal némi gondunk is akadt vele, mikor a Nokia N97-re próbáltuk ráküzdeni a legújabb szoftvert, de ez nem a leginkább idepasszoló történet, váltsunk hát gyorsan témát: már egy hete szerkesztőségünk vendégszeretetét élvezi a HTC Magic névre hallgató Android alapú masina, melyen végre ki tudtuk próbálni az Android Market névre hallgató alkalmazásboltot, mely a fentebb említett Ovi Store-ral együtt az úttörő és egyben koronázatlan király Apple Store sikerében szeretne osztozni egy kicsit. Megnéztük hát, hogy erre mennyi esélye van.

Mindezt természetesen hazai szemmel nézve tettük, elvégre egy online szoftveres bolttal kapcsolatban nagyon fontos kérdés, hogy a magyar vásárlók tudnak-e vásárolni benne, és ha igen, akkor hogyan. Emellett fontos, hogy mi a helyzet az ingyenes programokkal, mekkora a forgalma az adott boltnak, mennyire felhasználóbarát a kezelőfelület, mennyire gyors maga a telepítés, hogyan kezeli a rendszer a szoftverfrissítéseket, valamint hogy mik a fejlesztők lehetőségei. Mielőtt belemennénk az Android Market darabokra szedésébe, álljon itt egy bekezdés arról, hogy pontosan mit is takar az online alkalmazásbolt kifejezés — a szövegrészletet az Ovi cikkből emeltük át, aki tehát azt olvasta, az lapozhat is a következő oldalra.

Az online alkalmazásbolt egy olyan virtuális piactér, ahol a felhasználók a megfelelően katalogizált programok között válogathatnak, közvetlenül a telefonjukra tölthetik le azokat, mely ellenértékét bankkártyás fizetéssel, megvásárolható kuponokkal, emelt díjas SMS elküldésével, esetleg a távközlési szolgálató számlázási rendszerét használva, közvetlenül a telefon egyenlegével fizethetik ki. Ez utóbbi két funkciót az online bolt keretrendszer általában a felhasználó engedélyezése után automatikusan is képes lebonyolítani.Az online katalógust, a hozzá tartozó szerverparkot és a kiszolgáló szoftvert maga a gyártó üzemelteti, a tartalmat a fejlesztők kínálják, a felhasználók eléréséhez és a letöltéshez szükséges hálózati infrastruktúrát pedig a távközlési szolgáltató biztosítja, míg a számlázással kapcsolatos feladatokat a készülékgyártó és a szolgáltató együtt látják el. A megoldás nagyszerűsége, hogy a fejlesztők válláról leveszi a szoftver reklámozásával és terjesztésével kapcsolatos terheket, míg a vásárlók kellően egyszerűen juthatnak hozzá az alkalmazásokhoz. Persze a reklám sok esetben szükséges, ezért sok esetben találkozhatunk olyan kiadókkal, melyeknek több fejlesztő is dolgozik — ilyenkor értelemszerűen kicsit kevesebb pénz marad a programozó(k) zsebében az eladott játékok után, ellenben a jó reklámnak köszönhetően elképzelhető, hogy a portékája sokkal kelendőbb lesz, mintha saját neve alatt árulná szoftverét.

Az Android Market története és kínálata

Az Android Market 2008. október 22-én startolt. Használatához egy Google account (tehát mondjuk egy létező Gmail fiók) kellett, az ingyenes programokat a világ bármely táján le lehetett tölteni, a fizetősöket viszont csak az Egyesült Államokban. Az idei év március 13-án az Egyesült Királyságban is elérhetővé tették a fizetős alkalmazásokat, a lista azóta is folyamatosan bővült, ám Magyarországon sajnos még nincs rajta, ami pedig ennél is szomorúbb, az az, hogy nem is tudni, hogy mikor fog rákerülni. Ennek persze az az oka, hogy itthon hivatalosan egy Androidos készüléket sem lehet megvásárolni, de mivel a jelek szerint még ebben a hónapban a hazai boltok polcaira fog kerülni a HTC Hero, valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb hazánk is fel kerül a lent található listára.

Jelenleg ezekben az országokban lehet fizetős programokat vásárolni:

• Ausztrália
• Ausztria
• Egyesült Államok
• Egyesült Királyság
• Franciaország
• Hollandia
• Kanada
• Németország
• Olaszország
• Spanyolország

Két olasz fejlesztő készített egy programot, melynek segítségével a felhasználó által birtokolt rootolt eszközről el lehet hitetni az Android Markettal, hogy fizetőképes régióból jelentkezünk fel, így — ha nem is túl egyszerűen, de — lehet Magyarországról is vásárolni. Ez persze nem egy olyan módszer, amit egy laikus végfelhasználó is használni tud. Fizetni egyébként a Google Checkout rendszeren keresztül lehet, a vásárlást a telefonon lehet lebonyolítani.

Az alábbi grafikonon az indulás utáni egy nappal aktuális kínálatot lehet látni. Összehasonlítva az AppStore-ral jól látszik, hogy abban több játék, multimédiás, szórakoztató és pénzügyi szoftver volt elérhető, az Android Market viszont erősebb volt a termelékenységgel és életstílussal kapcsolatos programokban.

A játékoknál ez azóta is így van, ennek oka egyértelmű, az iPhone-ban található hardveres 3D gyorsítóchip, a többi hardverkomponens pedig részben azonos (az eltérő órajelű processzoroktól és a 3GS-ben található nagyobb memóriától eltekintve), így könnyebb rá játékot fejleszteni. Az AppStore a multimédiás rész alatt könyveket is kínál, melyek az Android Marketból hiányoznak. A kategóriákat az alant látható táblázatban lehet megtekinteni.

Korlátozott funkcionalitású demó szoftverek mindkét platformon elérhetők, de csak akkor, ha a fejlesztők időt áldoznak azok elkészítésére — összességében a programok elenyésző része rendelkezik efféle lite verziókkal. A programkínálat mérete az Android Piacon ismeretlen, az utolsó hivatalos információ 2009. márciusából származik, akkor hozzávetőlegesen 2300 program volt elérhető a rendszerben, ez a szám azóta valószínűleg jóval nagyobb, köszönhetően többek között annak, hogy idő közben új készülékek is piacra kerültek. Az összehasonlítás kedvéért megemlíteném, hogy a nemrég egyéves születésnapját ünneplő Apple boltban jelenleg több mint 50.000 szoftver érhető el, ami az optimista becslések szerint is nyolc-tízszerese az Androidos kínálatnak.

Az Android Market teljes kínálata elvileg csak és kizárólag a készülékeken érhető el, a hivatalos Android Market oldalon csupán a kínálat töredéke látható. Ezt megelégelve az iPhone-os berkekből is ismert Jay Freeman (a Cydia atyja) létrehozta a Cyrket nevű weboldalt, mely gyakorlatilag egy publikusan elérhető kliens a piachoz, így bárki megtekintheti a teljes kínálatot.

Kezelőfelület és hiányosságok

Az Android Marketra mutató ikont a nálam járt HTC Magic készüléken a készenléti képernyőn és a menüben is megtaláltam. Rábökve elképesztő gyorsasággal feljött a piac szoftvere, persze csak akkor, ha élt valamilyen adatkapcsolat a készüléken — mobilinternet vagy WiFi.

Maga a bolt elég puritán, de cserébe jól átlátható. Indítás után felül a kiemelt programokat láthatjuk egy horizontálisan görgethető listán, alatta az alkalmazások és a játékszoftverek közé repítő gombok (ez a két fő kategória van), a kereső és a My downloads látható, utóbbiról kicsit később lesz szó. Az alkalmazásoknál és a játékoknál is kategóriákhoz jutunk, azokon belül pedig már ott van maga a kínálat, a programok között népszerűség és frissesség szerint lehet szűrni.

Egy oldalra öt és fél alkalmazás fér ki a vertikálisan görgethető listás almenükben, a programok neve, fejlesztője, ára, átlagos értékelése és ikonja látható. Ha valamelyikre rányomunk, akkor láthatjuk, hogy hozzávetőlegesen hányan töltötték le, hány ember szavazatából állt össze az ötös skálán mozgó értékelés (melyben félpontok is vannak, tehát igazából tízes skála), valamint elolvashatjuk a program leírását is. A legnagyobb hiányosság, hogy nem láthatunk képeket a programból.

Ha a leírás alá görgetünk, találunk egy linket, mely a fejlesztő többi alkalmazását mutatja meg egy listás menüben, sőt, a készítők e-mail címe is fent van, ha netán meg szeretnénk keresni őket. Errefelé olvashatók a szöveges felhasználói értékelések is, valamint van egy gomb, melynek segítségével a kártékony — szó szerinti fordításban: "nem megfelelő" — programokra felhívhatjuk az Android Market karbantartóinak figyelmét.

A telepítés gyerekjáték, rányomunk az install gombra, a program elkezd töltődni, majd ha lejött, magától feltelepül, mi pedig a tálcán kapunk tájékoztatást arról, hogy a procedúra a végéhez ért. A feltelepített programok listáját a már említett My downloads menüpontban érhetjük el, innen törölhetjük őket. Törléskor a rendszer megkérdezi, hogy miért töröltük a programot, nem muszáj rá válaszolni, de egyébként négy válaszlehetőség van (nem használom vagy nem is akarom/több szabad hely kell a készülékemen/nem működik/rosszindulatú). A fent lévő programokat értékelhetjük csillagokkal és szöveges leírással is, a rendszer kizárja annak a lehetőségét, hogy valaki egy készülékről többször értékelje ugyanazt a programot, vagy hogy anélkül alkosson véleményt, hogy letöltötte volna.

Az Android Market és AppStore közötti egyik legnagyobb különség, hogy míg az AppStore-nál az Apple határozza meg, hogy milyen tartalmak kerülhetnek fel, az Android Marketnál maga a közösség. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Google abszolút nem szól bele a dolgokba, a bejelentett, ellenőrzötten kártékony programok eltávolításra kerülnek, valamint bizonyos szolgáltatófüggő készülékekkel nem érhetők el olyan tartalmak, amiket az adott szolgáltató nem engedélyez — jó példa erre, hogy a T-Mobile miatt a G1-ekről nem volt elérhető egy tetheringgel kapcsolatos program sem. A Market egyébként jóval rugalmasabb a pénzeket illetően: ha 24 órán belül töröljük a programot, visszakérhetjük a pénzünket, ha pedig a rendszer olyan programot töröl, amit mi korábban megvásároltunk, automatikusan visszakapjuk az árát.

Fejlesztői oldalról nézve

Sokszor leírtuk már, hogy az Android sokkal több lehetőséget biztosít a fejlesztőknek, mint az iPhone, most egy picit megmagyarázzuk, hogy miért. Az Android SDK mindenki által ingyenesen letölthető Windows XP-re, Windows Vistára, Mac OS-re és Linuxra, az iPhone SDK viszont csak Mac OS X 10.5.7-nél újabb verzióra érhető el, kritérium továbbá, hogy a masinában Intel processzor legyen. Ezen kívül fel kell iratkoznunk az ADC-re (Apple Developer Connection) az egyébként ingyenes letöltés előtt. Az iPhone Developer Programban való részvétel 99 vagy 299 USD-be kerül, ha szeretnénk a programunkat áttölteni a készülékünkre, illetve árulnánk az AppStore-ban a szoftvert, akkor feltétlenül szükséges, hogy kifizessük ezt a közel 20.000 forintot — az Androidnál ez is ingyen van.

Android SDK: töltsd le ingyen, bármilyen rendszerre

Azon kívül, hogy az Android SDK több operációs rendszer alá elérhető, mellette szól, hogy Java nyelvet használ az iPhone objective C-jével szemben, tehát úgymond könnyebb rá a fejlesztés, mivel egy szélesebb körben elterjedt nyelvről van szó. A fizetős programoknál mindkét rendszer az ár 30 százalékát tartja meg, a fejlesztők zsebébe tehát 70 százalék vándorol.

iPhone SDK: töltsd le ingyen, de ha érdemben akarod használni, fizess!

Az Android gyakorlatilag csak a kártékony szoftvereket nem támogatja, egyébként bármit lehet fejleszteni, míg az iPhone-nál komoly kikötések vannak, nem szabad olyan programot készíteni, mely egy gyárilag is elérhető funkciót egészít ki/tesz jobbá, a 3.0-s szoftver megjelenéséig nem volt szabad navigációra alkalmas programot készíteni és a többi. Bár az Androidnál ilyen gondok nincsenek, kétséges, hogy melyik rendszerre éri meg jobban fejleszteni. Az AppStore már jóval egymilliárd letöltés fölött jár, az Android Market ettől még nagyon messze van, ami nem csoda, hiszen jóval kevesebben használnak Androidos masinát, mint iPhonet — persze egyszer ez is megváltozhat. Androidra fejleszteni könnyebb, iPhonera viszont lehet, hogy jövedelmezőbb. Mindenesetre az Android Marketban nagy lehetőség van, a jelek szerint szép jövő előtt áll — csak könyörgöm, lehessen képeket feltölteni a programokhoz!

Bocha