Új hozzászólás Aktív témák

• #1034 td senior tag

  Új Válasz 2005-02-15 17:36:22 #1034

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  td

  senior tag

  Itt az idézet. Mondom, nem kell mindent készpénznek venni, bár némi igazság lehet benne.
  
  'A későbbiek során az amerikaiak sok ezer falusi menekülttel készítettek interjút. Beszéljen most valamennyiük helyett egy Nyíracsádról (egy 6000 lélekszámú, a román határtól öt mérföldre eső nyírségi faluból) származó, negyvenkét éves paraszt. A kommunista rendszer ezen a homokos földön ugyanazt az eredményt
  követelte meg a parasztoktól, mint a legjobb földet művelőktől. A falu lakosai vallásos görögkeleti emberek, akiket a kommunistáknak sohasem sikerült teljesen befolyásuk alá vonniuk. A nagy kommunista ünnepeken, április 4-én és május 1-jén a falu lakói kimutatták valódi érzelmeiket. Amíg a szövetkezet pártfunkcionáriusai meneteltek, a lakosok távolról nézték őket. Amikor a ''parádé'' elérte a Petőfi teret, azok, akik nem voltak funkcionáriusok, lassan szétszéledtek. Senki sem maradt ott a beszédeket meghallgatni. Amikor helyi pártgyűlést tartottak, mindenki elbújt otthonában. Szavaikból a zsidók iránt nagyfokú gyűlölet érződött. ''Amikor 1945-ben a zsidók visszatértek Magyarországra, nem volt egy fillérjük sem. Nem telt bele egy év, és már mindenük megvolt. Nem tudom, hogy csinálták'' - mondja ez a paraszt irigykedve. Ebben az időben a legtöbb pártfunkcionárius zsidó. Zsidó továbbá a helyi szövetkezeti bolt vezetője, a községi tanács mezőgazdasági előadója és a szakboltok két főnöke is. ''Övék ez a rendszer. A zsidók okozzák Magyarországon a legnagyobb bajt. A falumban a parasztok úgy érzik, hogy a zsidók segítették a kommunistákat a hatalomra, és ők a kommunizmus vezetői. Az egész faluban nem volt egyetlen tisztességes zsidó sem.''
  
  A kommunizmus semmit sem juttatott ezeknek a falusi embereknek a Marx és Lenin által megígért javakból. A legközelebbi, 25 mérföldre eső nagyváros, Debrecen második Moszkvává vált, orosz utcanevekkel, üzletekkel, iskolákkal, nagy helyőrséggel és egy repülőtérrel. A legrosszabb az, hogy ennek a parasztnak a barátai közül tizennyolcan vagy húszan a börtönben voltak. Beszámolója szerint: ''Többnyire nem tudták megmondani, miért vitték el őket. Még maguk sem tudták, miért kerültek börtönbe.'' Az egyik ember 95 kg súlyú volt, amikor 1955-ben börtönbe került, és mindössze 50 kg, amikor egy évvel később kiszabadult. Csak egy szabály volt a parasztok számára: ''Ne beszéljünk politikáról! A politika is egy szakma, amit ugyanúgy meg kell tanulni, mint ahogy egy mozdonyvezető vagy kerékgyártó megtanulja a szakmáját.''
  
  Mi köze ennek az egyszerű népnek az Írószövetséghez? Nem is hallottak róla. ''A falunkban éltek tanítók. Ezek között voltak barátaim, és az orvos is a barátom volt. ''Ezek sohasem beszéltek erről'' mondja tűnődve. Ő maga a Szabad Népet járatta, mert előírták, és a helyi újságot, a Hajdúságot, mert érdekes történeteket mondott el a helyi dolgokról. ''Számomra unalmas és fárasztó volt a termelőszövetkezetekről szóló üres fecsegés. Sohasem hallottam az Irodalmi Újságról. A falusi értelmiségiek közül senki sem olvasta.''
  
  Amikor kitört a forradalom, a falu közössége ''lángra lobbant'', mint a benzinnel átitatott szalma. Ha egy termelőszövetkezeti paraszt nem tudta teljesíteni minden szerdára a heti adagját, tudta, hogy a kommunisták adnak neki három napot, aztán kiküldenek egy tíztagú, cigányokból álló végrehajtó brigádot. A végrehajtók napi 100 Ft fejében berontottak az ilyen paraszt otthonába és elvittek minden érté-
  ket, amit csak találtak: a varrógépet éppenúgy, mint a háziállatokat és a szarvasmarhát. A végrehajtóknak cigányoknak kellett lenniük, mert a helyi lakosok közül senki sem volt hajlandó ilyet megtenni a falubélijével.
  
  A gazdasági nyomor 1948-ban kezdődött, és állandóan csak roszszabbodott a helyzet. Gyakran a beszolgáltatást eszközlő személyek maguk sem bírták elviselni a kegyetlen rendszert, és ha megtudták, hogy fog jönni egy cigány végrehajtó brigád, figyelmeztették a parasztokat, időt hagyva nekik, hogy elhajtsák a szarvasmarháikat az erdőbe és így megmentsék azokat.
  
  A legrosszabb mind közül a gabonabeszolgáltatás. Minden falunak minden negyedévben meghatározott mennyiségű búzát le kellett adnia. Ahogy az időpont közeledett, a parasztok egyre jobban kétségbeestek. Ekevasukat elrejtették a kútban, de még így is ellopták tőlük. A fiatalabbakat arra biztatták, hogy törjenek be a házakba és vigyék el a vízcsapokat, az ajtókilincseket. Elvitték a harangot
  a templomból, a gyümölcsöt a gyümölcsfáról, és még a kerítés rácsait is.
  
  Nagy Imre rövid ideig tartó miniszterelnöksége nem hozott jelentős változást számos paraszt számára. Az ő intézkedései csupán a tüneteknek üzentek hadat; a bajnak, vagyis a marxista gazdák terveinek gyökerét nem érintették. Magyarországon senki sem kerülte el, hogy a marxizmus vírusával tudatosan megfertőzzék. A kötelező ideológiai kurzusok folytatódtak. Mindazonáltal ennek jó mellékhatásai is voltak. A Budapesti Műszaki Egyetemnek egy tipikus hallgatója három hónapot töltött partizán-kiképző tanfolyamon egy budai villában, amelyet egy szőlősgazdától sajátítottak ki a Ménesi úton. Ezen a tanfolyamon megtanult a puskával bánni és megtanulta a gerilla-taktikákat is. Enneknagy hasznát vette a felkelés idején.'
  
  [Szerkesztve]

  ''Pre-visualization hardware by AMD Opteron processors.''

Új hozzászólás Aktív témák