Külső
Az Alcatelnél rámentek az egyedi formatervre, ami igencsak jól sikerült, és ez nem csupán egy szubjektív meglátás, hanem a közvélemény is meglehetősen pozitívan áll hozzá. A dizájn nem csak a vásárlóerő, hanem a kijelzők méretének növekedése miatt fontos, mivel a nagyobb megjelenítők kezeléséhez nem árt a keretet vékonyra szabni. A gyártónak ez sikerült, az Idol 2 S ergonómiája kiváló, egy kézzel is használható, még ha ehhez nem árt egy kis kéztornát elvégezni. A 136,5 x 69,7 x 7,45 milliméter kiterjedésű és 126 gramm tömegű készülék nem csak viszonylag apró mérete, hanem anyaghasználata miatt is dicsérhető, ugyanis legfőképpen fémből és üvegből épül fel, némi műanyagot felhasználva mellé. Az összeszerelést nem lett rossz, bár nem tudom, hogy a demó modellnek köszönhető-e a recsegés, mindenesetre tesztalanyunk erősebb megmarkolás esetén már ropogó hangokat hallatott magából.
Az előlapot NEG (Nippon Electric Glass) üveg védi a karcoktól. A gyártóról azt kell tudni, hogy szupervékony üveggel dolgoznak, amit nem csak a telefonos iparágban, hanem az űrben lévő napelemes tükröknél is használnak. A telefon elejének felső része ad otthon a beszédhangszórónak, az előlapi kamerának, a szenzoroknak és a fehérben világító értesítő lednek. Alulra még szerencsére odafért a három érintésérzékeny vezérlőgomb (visszalépés, kezdőképernyőre ugrás, menü), mindegyik rendelkezik háttérvilágítással. Az előlap legnagyobb részét természetesen az 5 hüvelykes IPS-LCD panel foglalja el. A 720 x 1280 pixeles HD felbontás 294 ppi képsűrűséget jelent, ami a mai ötszáz ppi feletti őrület ellenére is kiváló élességet biztosít. A képernyő fényereje elképesztően nagy, mondjuk ennek megvan a hátránya, ugyanis alulról jól látható a megvilágítás, ami feketénél néha zavaró tud lenni. A betekintési szög kiváló, a színek valósághűek, jól megcsinálta ezt azért az Alcatel.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Alcatel OT Idol 2 S | Motorola Moto G | HTC Desire 816 | Sony Xperia M2 |
| Fehér fényerő | 522 nit | 420 nit | 353 nit | 484 nit |
| Fekete fényerő | 0,52 nit | 0,58 nit | 0,34 nit | 0,48 nit |
| Kontrasztarány | 1002:1 | 726:1 | 1038:1 | 1009:1 |
| Színhőmérséklet | 12360 K | 7755 K | 11161 K | 10490 K |
Sikerült igencsak karcsúra megalkotni a készüléket, ám még így is laposak az oldalak, amire könnyedén el lehetett helyezni a csatlakozókat. A masina jobb felére helyezték a hangerőszabályzó billentyűt, alá pedig a bekapcsológombot, mindkettőt kényelmesen el lehet érni. Felül kapott helyet a másodlagos mikrofon és a fülhallgató kimenet, baloldalon pedig két külön ajtócska mögé rejtették a microSD és a microSIM foglalatokat. Kinyitásukhoz a fedeleken lévő kidudorodásokat kell megnyomni, majd az egyik oldaluk azonnal kipattan. A kártyák cseréje már nem ilyen egyszerű, azokhoz már muszáj a mellékelt tűt használni. Alul látható a microUSB csatlakozója, közvetlenül a hangszóró és a beszédmikrofon között. Itt egyébként az Alcatel is használta a megtévesztés varázslatát, mindkettő ugyanúgy néz ki, de csak a jobboldaliból jön ki hang.
A hátlap információink szerint fémből készült, nincsenek elválasztások, bevágások, az ember néha el sem hiszi, hogy egy Alcatel van a kezében, hiszen van olyan felsőkategóriás gyártó, aki még mindig ragaszkodik a műanyaghoz. A matt felület valójában az összes színnek jól áll, vagány külsőt kölcsönöz a telefonnak. Középen felülre álmodták meg az alumínium keretbe foglalt kamerát, alá pedig a ledes villanót szerelték. A One Touch logót fényesre polírozták, itt is figyeltek a dizájnbeli jegyek egyedülállóságára.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
