Bevezető
Maga a gyártó küldte el nekünk a BiggiFi nevű terméket. Fent is akadt a vámon, holott a feladó vállalta ennek a költségét is, de akkor is mindenféle retardált szabályozás miatt a fogadó oldalról kell egy nyomtatványt kitölteni és átküldeni a futárcégnek, hogy az ügyintézés gördülékenyen haladhasson. Ehhez mondjuk az sem ártana, ha nem pattanna vissza az összes email a hivatalos címről, de ez már egy másik történet, aminek nincs sok köze a BiggiFi nevű ketyeréhez.
A kütyüvel mi a CES-en találkoztunk, cseréltünk névjegyet, szóba elegyedtünk a cég illetékeseivel, aztán telt-múlt az idő és egyszer csak jelentkeztek, hogy küldenének tesztcuccot. Ritka az ilyen, általában mi könyörgünk külföldi cégeknek, a BiggiFi itthon nem is kapható boltban, tehát tényleg nem vagyunk egy nagy célpiac. Tartok tőle, hogy nem is leszünk, a 90 dollárba kerülő kütyü ugyanis szerintem pont az, amire költeni kidobott pénz, pedig az ötlet alapján akár jó is lehetett volna.
Egy tévébe dugható “stick” ugyanis tesztalanyunk, egy “HDMI dongle”, ami elsőre olyasmi, mint a Google által piacra dobott Chromecast, de igazából tök más. Odáig stimmel, hogy Android fut rajta, de ezen kívül viszonylag karcsú a közös pontok halmaza. A BiggiFi lényege ugyanis, hogy nem kell hozzá távirányító, vagy “air mouse”, vagy más hasonló izé, hanem a telefonunkra letölthető app segítségével tudjuk elvileg játszi könnyedséggel kezelni a terméket és felhőtlen szórakozásunkat semmi nem árnyékolhatja be. Papíron. A gyakorlatban inkább arról van szó, hogy erősen árnyékolt kínszenvedésünket még egy rövid időre sem teszi semmi felhőtlenné.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
