Külső
A One mini 2 legnagyobb előnye kétségtelenül a prémium, fém anyaghasználat, melyről egyébként nem közölt adatot a HTC, hogy hány százalékát teszi ki a kütyünek. Azon kívül, hogy elképesztően jól néz ki, a unibody kialakítás nagyon jól áll a masinának, a hátlap lekerekítettsége pedig a tenyérbe illeszkedést segíti, kényelmesen, biztonságosan kézbe lehet fogni a mobilt. Érdekes módon azonban az összeszerelési minőséggel nem vagyok maradéktalanul elégedett, ugyan ritkán csavargatjuk meg napi szinten telefont, ha ezt megtesszük, akkor apróbb kotyogásokat, recsegéseket érezhetünk és hallhatunk. Az egy ujjas használat könnyedén működik, lapátkezek nélkül is minden különösebb tornázás nélkül el lehet érni a kijelző valamennyi pontját. Ergonómiailag sincs probléma, bár azért bőven akad olyan rész, amivel csökkenteni lehetett volna a magasságot, és akkor egy igazán kompakt eszköz vált volna a gyártó újdonságából. Dimenzióit tekintve 137,4 x 65 x 10,6 milliméteres lett a készülék, elég hosszúkásnak tűnik egyébként, tömege pedig 137 gramm.
Az előlapon szinte vonzza a tekintet a felül és alul elhelyezkedő sztereó BoomSound hangszórópáros, amit a első generációs One-ban mutatott be a HTC. A felső rácsos rész egyik furata a zöldben és pirosban villogó eseményjelzőnek ad otthont, jobb felül az öt megapixeles kamera, szemben vele pedig a távolság- és fényérzékelő szenzorok kaptak helyet. Az alsó, fekete sávot uraló HTC felirat teljesen felesleges, ezt az egy centiméter magas részt már az M8-nál is kritikával illettük, egy mini verziónál pedig még értelmetlenebb helypazarlásnak tűnik. A vékony fekete keret viszont már kellemesebb tulajdonság, az általa közrefogott, Gorilla Glass 3 üveggel védett, 4,5 hüvelykes, 720 x 1280 pixel felbontású kijelző pedig egyszerűen örömet okoz. A Super LCD2 panelnek hála kitűnő a képernyő fényereje, a betekintési szög szinte száznyolcvan fokos, az érzékenységgel és napfényben láthatósággal sincs semmi gond.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | HTC One mini 2 | Motorola Moto G | Alcatel OT Idol 2 S | Sony Xperia M2 |
| Fehér fényerő | 471 nit | 420 nit | 522 nit | 484 nit |
| Fekete fényerő | 0,38 nit | 0,58 nit | 0,52 nit | 0,48 nit |
| Kontrasztarány | 1241:1 | 726:1 | 1002:1 | 1009:1 |
| Színhőmérséklet | 9260 K | 7755 K | 12360 K | 10490 K |
A 10,6 milliméteres oldalak vaskosnak számítanak már, a One M8 9,4 milliméteres és az első One mini 9,3 milliméteres méretein is túllőttek tesztalanyunknál. A domború hátlapot egy fekete műanyag csík választja el az előlaptól, sokkal visszafogottabb és tetszetősebb megoldást készítettek, mint az elődmodellnél. Jobboldalra helyezték a hangerőszabályzó billentyűt, a szélek felső részére pedig két tálca került, jobb kezünk felől a microSD, bal oldalról pedig a nanoSIM foglalatot érhetjük el. A bekapcsoló és egyben kijelzőfeloldó gombot a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenettel együtt a masina tetején találjuk, alul a microUSB csatlakozót használhatjuk.
A hátlap csodálatos, szerintem még a One M8 külsején is túltesz a mini 2, mivel kellemesebb dimenziókkal rendelkezik, bárhol meg lehet jelenni főszereplőnkkel, még egy üzleti tárgyaláson is. A borítás legfelső részén egy T-alakú műanyag csík bontja meg az egységet, emögött rejtőzik az NFC antenna. Alatta a 13 megapixeles kamera, a ledes villanó és a másodlagos mikrofon látható, középen egy egész nagy HTC felirat jelzi a készülék hovatartozását. A hátlapot nem tudjuk leszedni, az akkumulátor tehát nem cserélhető házilag.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
