Kamera, videó, audió

A fényképező 2 megapixeles, fixfókuszos, tartozik hozzá egy – korábban már sokat emlegetett – ledes villanó. A szoftver nem nyújt nagy élményt, a kereső képernyőjéről elérjük a galériát, a zoomolás csúszkáját és a vakut, vagy válthatunk videózásra, ha van merszünk HVGA felbontású, és körülbelül 10 képkocka/másodperc sebességű kisfilmeket rögzíteni. A beállítások között egymás alatt felsorolva látjuk a menüpontokat: expozíció-korrekció, jelenet mód (éjszakai), önkioldó (5, 10 másodperc), effektusok (szépia, szürkeárnyalatos), felbontás, és háttértár, azaz hogy hova mentse a nagyjából 300-500 kilobájtos képeket a telefon.

Ha valaki megnézi a fotókat, akkor valószínűleg el sem fogja olvasni ezt az elemzős részt, mondjuk nincs is rá szükség. Egyszerűen ez a szenzor sajnos nem használható, nincs benne semmi jó. A dinamikatartomány botrány, a vonalélesség és a részletesség pedig olyan fogalmak, amiket a kamera még hírből sem ismer. Nagyon lassan menti el a képeket, és ahogy sötétedik, minden képzeletet felülmúlóan romlik a már alapjáraton is vállalhatatlan minőség. A lényeg annyi, hogy fotózásra és mozgófilmek rögzítésére se használjuk a készüléket.

[+]

A videolejátszó a felvett tartalmakkal megbirkózik, másra viszont nem jó, mivel a HD és a VGA felbontású filmektől is összeroskad. A zenelejátszó már egy kicsit jobb konstrukció, az MP3-akat lazán viszi, többre aligha lesz szükség. Ennél is jobb az FM-rádió, ami fülhallgató nélkül képes működni, mivel az antenna a telefonban található, ez ritka és egyben rendkívül hasznos megoldás. A hangerő szuper, egy jó csengőhanggal még a lakás másik végéből is meghallható a csörgés, ami egy időseknek készült telefonnál minimum elvárás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!