Belső
Belül azonban sajnos semmi forradalmit nem találhatunk, sőt. Visszatérünk az évezred elejére, amikor még az E700 volt a sláger, ugyanaz az ősi grafika, ugyanazok a rossz beidegződések jönnek szembe, mint a hasonlóan cukimuki M300 esetében, ahol szintén a formatervet díjaztuk, a tartalmat kevésbé.
Tudom, hogy nem fáj mindenkinek, hogy az OK gomb élből a WAP-ot nyitja meg, hogy új üzenet írásakor minden egyes alkalommal a T9 prediktívet tukmálja ránk a szoftver, vagy hogy egyszerre nem tud rezegni és csörögni a készülék. Tudom, mert anyám egy hasonlóan nívós X160-at használ, s fel sem tűnnek neki ezek az apróságok, de csak azért, mert nem tudja, hogy milyen az, amikor ezek nincsenek, nem tudja, hogy ezt nem kell elfogadni, ez bug és nem fícsör.
Nézem a B100-at, még gondoltam is, hogy mennyire helyes, tényleg jó ára van, és nem értem. Valaki ül Koreában és azt gondolja, hogy figyuzzatok, srácok, a design csoportunk rajzolt egy édes kis formát, dobjuk bele az M300 szoftverét, tudom, hogy ezer éves, ósdi és tele van hihetetlen hülyeségekkel, de azt is megvették, ezt is meg fogják. Az, hogy szaksajtó majd fikáz, nem is érdekes, mert úgyis azoknak szánjuk, akik nem olvasnak szaksajtót, vannak ők jó sokan. Jó ötlet, főnök! És itt a B100. Milliószor jobb lehetett volna.
A telefonkönyv 500 nevet tárol, nevenként három telefonszám és egy email cím fér bele. De ezek mindegyike egy-egy helyet lerabol az 500-ból, úgyhogy csak csínján. Az üzenetkezelés problémájáról már volt szó, egyéb gond nincsen, MMS is van (maximum 50KB méretig), leginkább fogadásra, mert kamera nincs a telefonban. Szöveges üzenetből 200 darab, multimédia tartalom 700KB-os mennyiségben tárolható.
A naptár nagyon csíra, csak havi nézet létezik, egyféle bejegyzéssel, ami egyetlen szövegmező plusz egy riasztás. Vekker van, kikapcsolva is ébreszt a B100, számológép, pénzváltó és hangjegyzet gazdagítja még a repertoárt, utóbbi kemény 30 másodpercet rögzít. Profilok nincsenek, MP3 csengőhangokról ne álmodjunk, a billentyűhangot pedig ajánlott villámgyorsan a nullára csökkenteni, ha nem akarjuk, hogy ismeretlen elkövetők péppé verjenek minket a buszon.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
