Kamerák

A hátlapra nyolc megapixeles kamerát tett a Sony, alatta ledes villanó dolgozik. Igény szerint beállítható, hogy az oldalsó kameragomb lezárt állapotból is rögtön megnyissa a fényképezőgépet és exponáljon is. A kereső felülete olyan, mint amilyen a Sony okostelefonokban lenni szokott, ami azt jelenti, hogy alapesetben a kiváló automatikus módban indul a kamera, akármilyen állapotban is használtuk azt legutóbb. Ilyenkor a szoftver a témához szerinte legjobban illő üzemmódot választja, ez a legtöbb esetben helytálló és működik, de például nem lehet babrálni a felbontást, a képarányt, jobbára semmit. Ezért érdemes átkapcsolni manuális módba, ott kiválasztani a 4:3 nézetet, ha 8 megapixelben szeretnénk megörökíteni a pillanatot, ezután visszaváltva az automatikus megoldásra már ebben az esetben is megmarad a beállított képméret.

[+]

A módok között gyárilag nyolc opció akad, az automata és a kézi mellett van kiterjesztett valóság (leginkább idétlenkedésre való), effektezés, sorozatfotó, közösségi oldalakra történő stream (social live néven), panoráma és portré retusálás, ami új, s alapvetően a szelfik miatt került ide. Ha ez nem lenne elég, van egy csomó utólag letölthető üzemmód is, mint amilyen mondjuk a vintage film, az akciófelvétel, a Vine. Kézi üzemmódban vannak jelenettípusok, babrálható a fehéregyensúly, az ISO, a fókuszmód, kapcsolható a HDR, a mosolyexponálás és az arcelismerés is. Állítható a fénymérés módja, kérhetünk szoftveres képstabilizációt, geotagginget, illetve babrálhatjuk a vaku üzemmódokat, ahol derítés és vörösszemhatás-csökkentés is akad.

A fent elterülő képeket maximális felbontás mellett, automatikus módban készítettük. Az időjárás az utóbbi napokban nem volt a barátunk, de ez talán nem is baj, így még jobban látszik, hogy mire képes a Sony kamerája. Az biztos, hogy a fotók nem váltják meg a világot, de összességében azért nincs komoly baj. Látszik, hogy sok helyen elég digitális hatásúak a képek, felüti a fejét a sötétebb részeken a zaj, láthatóan az algoritmus ezt megpróbálja elkenni, ami a részletek eltűnésével jár, ettől néha homályosnak, adott esetben fátyolosnak érződik az eredmény a nagy dinamikatartományú témáknál, amikkel nem igazán tud mit kezdeni a C3. A sötétebb környezetet úgy próbálja kompenzálni a szoftver, hogy hosszabbra állítja a záridőt, ami viszont sokszor bemozduláshoz vezet. A vaku meglehetősen erős, kevés fénnyel megvilágított témáknál közelre túlságosan is intenzív, ami a kép kiégésével jár.

[+]

Természetesen az előlapi kamerát is érdemes megvizsgálni, ha már dedikáltan egy szelfikre kihegyezett mobilról van szó. Mindenképpen fontos (és ritka), hogy van a kijelző feletti lencse mellett is egy vaku, ez pont elég arra, hogy ha egy arc belefér a képbe, akkor annak elég fényt biztosítson, így kevésbé lesznek zajosak a fotók. Érdekes módon viszont a látószög csak a szokásos, ha többen szeretnénk belekerülni a készülő szelfibe, akkor ahhoz már jól fog jönni vagy egy nagyon hosszú kar, vagy pedig egy selfiebot, ami egy teleszkópos rúd, hogy jó messze tarthassuk magunktól a készüléket. Persze lehet ezen egy egyszerű mozdulattal is javítani, nem szükséges álló módban komponálni a képet, ha fektetve tartjuk a telefont, akkor több arc is befér a látómezőbe.

Remélem elnézik nekem az olvasók, hogy a fenti képeken nem csinos hostesseket mutogatunk, hanem magunk próbálgattuk az erősen nőkre kihegyezett opciókat. Ha a retusálást bekapcsoljuk, akkor egyrészt mindenféle finomhangolási lehetőség nélkül olyan virtuális bőrradírt tol az arcunkra a Sony, hogy az belőlem is viaszbábút csinál. Ha vízszintesen elsimítjuk az ujjunkat, akkor idétlen és édibédi keretek közül lehet válogatni (illetve van egy effekt, ami a hátteret elmossa), ha alulról felfelé mozgunk, akkor pedig sminket kaphatunk, például napbarnított bőrt kérhetünk, vagy durva szemfestést. Van még extra, a jobb felső sarokban akad egy varázspálca, ez bekapcsolja az előlapi vakut, a szemünkre pedig rárakhat valami egyedi csillogást. Még valami, ha nehézségnek érezzük, hogy az oldalsó gombbal, illetve a kijelző alján levő virtuális billentyűvel ellőjük a képet, akkor a hátlapra kettőt nyomva is megtehetjük ezt. Szerencsére ez nem azonnal történik, mert bemozdulna a fotó, hanem csak azután, hogy a szoftver érzékeli a mozdulatlan arcberendezésünket. A képek minősége viszont akkor sem túl acélos, ha lekapcsolunk minden szoftveres módosítási trükköt, nagyon szűk a dinamikatartomány, sok a zaj, de persze azért a felbontás miatt klasszisokkal jobb, mint egy átlagos, 1,3 megapixeles előlapi kamera produkciója. Egyébként nem is muszáj ezt a retusálós-idétlenkedős módot használni, az összes többi opció is elérhető az előlapi kamera kapcsán is, s igaz ez fordítva is, magyarán a hátsó modullal is lőhetünk más embertársainkról megbuherált fotókat. Videót az előlapi kamera 720p-ben rögzít, a hátlapon levővel Full HD felbontás érhető el, ez utóbbira mutatnék két példát, az első egy hagyományos verzió, a másodiknál a kiterjesztett valóságot is használtam, ilyenkor azonban a felbontás csökken. Na, nem mintha ez bármit számítana, mert a videók minősége messze elmarad a fotós képességektől (pedig azok sem kiemelkedők), a felvételek “szőrösek”, mintha interpolált alkotásokat néznénk.

Az elkészült képek természetesen már magán a készüléken is buherálhatók, a Pixlr Express erre sok opciót kínál, de galériához (ami Album néven fut) tartozó szerkesztő is képes az alapszintű műveletekre, például elérhetők ugyanazok a keretek, amik szelfi módban a fotózás során is megvannak. Videót Full HD-ig simán vissza tud játszani a gép, de bizonyos fájlformátumok kezeléséhez a Play Áruházból kell alternatív szoftvert vadásszunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!