Multimédia, adatkommunikáció, összegzés

A 8 megapixeles, autofókusszal és automatikus HDR-rel dolgozó főkamera nem szörnyűséges, de a fénymérésbe jellemzően be kell segíteni, ha értelmezhető képet szeretnénk kapni. A dinamika nagyon szűk, de a HDR képes tényleg érdemben segíteni (lásd: első és második kép). A színek kissé fakók, a fehéregyensúly a hűvösebb irányba deviál, előfordul kromatikus aberráció, de a fókusz viszonylag gyors és egész stabil, a vonalélesség elég gyenge, de a zajt egész jól kezeli az algoritmus. Összességében még pont funkcionálisnak tekinthető.

Az előlapi 2 megapixeles egység 5 megapixelre extrapolált képeket készít, szintén van HDR, ami az élőképen pont nem érzékelhető, de az elkészült felvételeken látható, hogy működik. Videótelefonálásra tökéletesen alkalmas és egyébként a fotókon is fel fogjuk ismerni magunkat (és mások is minket). Este viszont az összes kamerával értelmezhetetlen az eredmény, felesleges erőltetni. A mozgóképet úgyszintén. A 720p 30 fps maximum gyenge dinamikával közel használhatatlan.

A gyári videólejátszó meglehetősen fapados, igazából semmit nem csinál csak lejátsza a tartalmat, de hangot csak abban az esetben, ha az nem AC3. Feliratokat és hangsávokat nem kezel, nincs kisablakos nézet és semmi extra opció, úgyhogy érdemes letölteni egy komplexebb megoldást. A YouTube Music zenelejátszó szintén nem egy élmény, nincs is multimédiás hangszóró, csak a beszédhangszóró próbálkozik, amúgy egész tűrhető minőségben. Nem különösebben rossz, csak összességében gyenge a performansz. De legalább nem kellemetlen vagy fájdalmas, fülhallgatóval viszont teljesen hallgatható és még az FM-rádió is opcióvá válik.

Az adatkommunikáció is alapszintű, nincs semmi extra, de még fényérzékelő sem, úgyhogy a fényerőt is magunknak kell a körülményekhez igazítani. A WiFi 802.11b/g/n szabványon dolgozik, van HotSpot és Direct, viszont, ha sokáig nem használjuk a készüléket (mondjuk egy-két óra), akkor lekapcsolja a kapcsolatot. Lehet, hogy valami energiatakarékossági megoldás, de sajnos nem jöttem rá mi okozza. A hálózatot megjegyzi, csak újra rá kell nyomni és rögtön kapcsolódik. A Bluetooth 4.2-es, a navigációban a GPS, a GLONASS, a BeiDou és a Galileo segít, ezen kívül csak Cat.7-es LTE van minden hazai sávon, mindkét SIM slotban dual standby üzemmódban.

[+]

Az akkumulátor mindössze 3000 mAh-s, de cserélhető, ami külön jól jön, mivel a töltésteljesítmény maximuma 10 watt microUSB porton keresztül. A szintetikus teszt érdekes eredményt hozott, vagy a töltöttség kijelzése nem pontos vagy az akksi szeszélyes, de egy óra alatt, közepes fényerőn mindössze 2%-ot merült videózás közben, két óra alatt viszont 11%-ot, úgyhogy pontos becslést nem nagyon tudunk adni. Készenléti üzemmódban jól elvan, amúgy sem egy állandóan nyomkodós modell, ráadásul a WiFi is lekapcsolgat néha, úgyhogy igyekszik a rendszer, de érzésre azért nem árt minden este töltőre tenni, ha biztosra akarunk menni.

A ZTE Blade A31 egy teljesen funkcionális, jól használható készülék, amennyiben elfogadjuk, hogy kizárólag alapfeladatokra alkalmas. Arra viszont, hogy emailezzünk, megnyissunk csatolmányokat, rákeressünk dolgokra a neten, tájékozódjunk, elérhetőek legyünk telefonon és a közösségi média platformjain, tökéletesen alkalmas. Ezeket a feladatokat stabilan és meglepően gyorsan abszolválja, a böngésző képes megtartani négy-öt lapot, a rendszernavigáció gördülékeny és kényelmes, ami a hardver ismeretében kizárólag a ZTE szoftvermérnökeinek érdeme lehet. Az Android 11 Go szakszerű optimalizálás mellett, 2 GB rendszermemóriával valóban használható, mindamellett el kell fogadni, hogy olyan sok mozgásterünk nem lesz a testreszabást illetően, mint egy teljes értékű Androidra húzott egyedi felhasználói felület esetében. 35 ezer forintért teljesen rendben van a ZTE ajánlata, szolgáltatói kínálatban pedig jó vészmegoldás lehet bárkinek, akinek hirtelen áthidaló megoldásra van szüksége, vagy alternatíva azoknak, akik tényleg csak alapvető kapcsolattartási célokra szeretnének egy egyszerű, megbízhatóan és különösebb kényelmetlenségek nélkül működő mobilt. Igen, microUSB van rajta, igen, 28 nanométeres a szett, ráadásul nem is valami friss, nincs biometrikus azonosítás és a kialakítás is ódivatú. De működik és az aktuális kínálatban olcsónak minősül. Közvetlen konkurencia a Redmi 9AT, a Motorola Moto E7 Power, papíron mindkettő jobb ajánlat, és persze van még a Nokia 1.4, ami szokás szerint még ebben a mezőnyben sem versenyképes. A ZTE előnye a tényleg jól optimalizált szoftver és a szolgáltatói kínálatban valószínűleg majd erősen 0 forint felé konvergáló ár, úgyhogy ha pont ez jön szembe ott, ahol kedvező feltételekkel hozzá tudunk jutni egy készülékhez, választhatjuk a Blade A31-et is. Csak legyünk tisztában a korlátaival és azzal, hogy mire való egy ilyen árszintű eszköz.

ZTE Blade A31

AliceWake

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!