Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Adatkommunikációs szempontból elég jól áll a masina, kezdjük azzal, hogy a Cat.4-es LTE-nek köszönhetően akár 150 Mpbs-sel szörfölhetünk a neten, nyilván mivel nem mindenhol adott a lefedettség, így gyakran a HSPA-ra támaszkodhatunk, ami aért szintén biztosít egy nem gyenge 42 Mbps-es sebességet. Telefonáláskor a hangminőség kifejezetten jó, a zajszűrő mikrofonnak beszédpartnereink is örülni fognak, mivel szépen is tisztán fog hallani mindenki minket, de fordítva sem lesz másként. Egyedül az NFC maradt ki a repertoárból, ezen kívül hotspotként használható, 802.11a/b/g/n-es WiFi, Bluetooth 4.0, valamint GLONASS műholdak információit feldolgozó A-GPS is van a telefonban. Navigálásra alapvetően jól használható a masina, csak a kijelző lesz majd egy kicsit gyenge pont, ha nem megfelelő szögből nézünk rá.

Könnyebb helyzetben vagyunk, mint pár éve, hiszen egyszerűen nincs már olyan telefon, ahol a böngészési sebesség ne lenne megfelelő. Tesztalanyunk esetén sem fogunk csalódni, pillanatok alatt betöltődnek a weboldalak, bár ha őszinték akarunk lenni, talán itt jobban esne azért egy IPS panel, főleg az olvashatóság miatt. A Flash nem támogatott, mint ahogy ez általában lenni szokott, most is elmenthetünk könyvjelzőket, kereshetünk a honlapon, kérhetünk asztali nézetet, tárolhatjuk a tartalmat offline olvasásra, és bármikor megtekinthetjük az előzményeket.

[+]

A hátlap alatti telep 2000 mAh kapacitású, nyilván ez azért nem túl méretes, de nincs is olyan hardveres elem, ami nagyon elszívná az energiát. Az Alcatel 400 óra készenlétet, és 2G/3G-től függően 12-8 órányi beszélgetést garantál. Maradjunk annyiban, hogy ezt a telefont is le lehet meríteni egy nap alatt, de aki visszafogottan képes használni, az majd csak minden második nap estéjén fogja etetni. Van egyébként energiatakarékos mód, ami annyit jelent, hogy beállíthatjuk, egy bizonyos százalékra csökkenve milyen adatkommunikációs modulokat kapcsoljon ki a szoftver.

Teljesen más aspektusból kell nézni a belépőszintű telefonokat, tesztalanyunkra pedig hatványozottan igaz, hiszen két oldalról lehet megközelíteni az előnyöket és a hátrányokat. A készülékben van egy nagyon jó középkategóriás hardver, ami a 64 bites chipsetnek köszönhetően időtálló, és biztosak lehetünk benne, hogy még sokáig támogatott lesz szoftveresen. A kamera nem csúcstechnika, viszont a versenytársakhoz képest egy fokkal jobb képet készít, persze azért életre szóló élmények megörökítésére ez a szenzor sem ajánlott. Az akkumulátoros üzemidő átlagos, viszont egy napot minden gond nélkül elbír a kütyü, ha pedig kevesebbet nyomkodjuk, akkor elég lesz a második este töltenünk. A Pop 2 (4.5) esetén tényleg két csoport küzdhet egymással; az egyik, aki a megjelenítőre pörög inkább a hardver helyett, a másik az a csapat, aki pont fordítva gondolja. Abban viszont mindenki megegyezhet, hogy a 30 ezer forintos kártyás ár elég jónak mondható, a Snadragon 410-zel szerelt mobilok ennél jó tizenötezer forinttal kerülnek többe. Ha tehát belső komponensek alapján választunk telefont, akkor nincs párja ilyen áron az Alcatel újdonságának, ha viszont fontosabb a képernyő, akkor ott a két SIM-et kezelő Op3n Dott telefon, vagy a már kicsit borsosabb áron beszerezhető Honor Holly. A Pop 2 (4.5) mindenesetre egy tetszett plecsnit lazán megérdemel, az ajánlottat azért nem adom meg, mert pár ezressel drágábban, IPS kijelzővel óriásit üthetett volna ez a telefon.

Alcatel One Touch Pop 2 (4.5)

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!