Multimédia

Az S6-tal való közös pontok a multimédiában is folytatódnak, hiszen a hátlapra szerelt kamera 16 megapixeles, ráadásul F1.9 fényértékű optikát és új ISOCELL szenzort kapott (S5K3P3 névre hallgat), egyedül a képstabilizátor hiányzik, valószínűleg ez utóbbinak köszönhető, hogy a szupervékony házból is alig áll ki a lencse. A gyengébb fényben való használatot LED vaku segíti, aminek közepesen erős, de eléggé koncentrált fénye van, nagyobb területet is megvilágíthatna. A kamera villámgyorsan hozzáférhető, elegendő a középső gombot kétszer megnyomni és még lezárt képernyőnél is 2 másodpercen belül fotózhatunk. Ez akkor is működik, ha ujjlenyomatos védelmet állítottunk be, ám ilyenkor nem jelenik meg a Galéria ikonja és persze a fényképezőből kilépve kéri a zárolás feloldását.

A kamera kezelőfelülete számos funkciót kínál, nézzük sorban. Közvetlen gomb van a fotózáshoz, videofelvételhez, az első-hátsó kamerák közötti váltáshoz és persze a Galériához. A baloldalt lévő kapcsolókkal aktiválhatjuk az effektusokat, az időzítőt és a vakumódot, illetve beléphetünk a további beállításokhoz. Jobboldalon viszont van egy Mód kapcsoló, ahol számos üzemmódból választhatunk. Az automatán felül van professzionális (ilyenkor ISO, fehéregyensúly és expozíció is állítható), panoráma, sorozatkép, éjszaka, HDR. A lista tovább bővíthető, mivel a Galaxy Apps-ből új üzemmódok is letölthetők, így hátsó szelfit, animált GIF-et és hasonlókat is kipróbálhatunk. Az alapbeállításoknál felbontást, rácsvonalat, geocímkét módosíthatunk, valamint aktiválhatjuk a gyorsindítást és a hangvezérlést.

Az eredmények egyértelműen igazolják a szenzor és optika (na meg a szoftver) jó összhangját. Igen jó fényképeket lőhetünk az A8 kamerájával, a fotók részletgazdagok, jó színekkel és minimális zajjal rendelkeznek (sajnos a Jaguar XJ nem az enyém). Egyedül a dinamikatartományt lehet megszorongatni, de ilyen esetben a HDR mód igen jól végzi a dolgát. Egyszóval az A8 kamerája egyértelműen az élvonalba tartozik, a fókuszálás, exponálás és a fényképek mentése is szupergyors. Videónál kicsit csalódás az 1080p maximális felbontás, mivel a hardver ennél többet is elbírna, de ugye ez is egy olyan dolog, amit nem vehettek át a csúcskategóriából. ITT megtekinthető egy tesztfelvétel, a kép minősége normális, a sztereó hang viszont igen jó. Sajnos az automatikus fókusz hiányzik, de felvétel közben érintéssel tudjuk korrigálni az élességet.

Nagyon komolyan vették a zenei témát is, az átdolgozott lejátszó nagyon kellemes kinézetre és funkcióra egyaránt. Több módon listázhatjuk a tárolt zenéket, az albumképek láthatók, a lejátszás az értesítési sávról és a lezárt képernyőről is vezérelhető. Apróság, de igényes, hogy ha lejátszás közben bezárjuk az alkalmazást, akkor elhalkulva kapcsol ki. A véletlen keverés és ismétlés szokásosan megvan, aki meg hangszínszabályzóra vágyik, az olyat kap, hogy pislogni fog. Egyrészt vannak előre eltárolt konfigurációk, de hétsávos ekvalizeren is játszhatunk, amihez még kapunk egy adagnyi speciális effektet is. Mindenekelőtt viszont érdemes az Adapt Sound-ban az általunk használt füleshez igazítani a készüléket. Amúgy saját tapasztalatom szerint érdemes mindent alapállapotban hagyni, egyedül a Csöves erősítőt kapcsoljuk be, az javít a dolgokon, de persze ez egyénenként változó, a lehetőségek száma meg szinte végtelen. És bizony, van rádiónk is, ez is nagyon letisztult, egyszerű, de szép felülettel és akár rögzíthetjük is a műsort.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!