Új hozzászólás Aktív témák

• #1679 Gyantusz tag tkesy #1675

  Új Válasz 2005-10-24 07:12:42 #1679

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Gyantusz

  tag

  válasz tkesy #1675 üzenetére

  Nos, az egyik forrás:
  Dr. Matthew Hughes és Dr. Chris Mann: A Párduc harckocsi c. könyvének 29. oldala, jobb oldali hasáb közepe:
  ''Az alváz és a test tömör, vastag, hengerelt, megfelelően döntött páncéllemezekből hegesztéssel készült. Ez a fajta páncél lágyabb volt, mint a korábbi, vékonyabb típusok, és nem került sor a külső felületek edzésére.''
  
  Ad. 1.: edzett acéllemezeket elég ''necces'' összehegeszteni (anyagtörés, nagyobb ''erőforrás-igény'', mint edzetlen acélnál). Ezért <szerintem> a ''lágy'' lemezeket előbb összevarrták, majd ''okos'' módon (újabb - felesleges - munkafázis) kéregedzést eszközöltek a testen. Mindez szubjektív megállapításom, gyártástechnológiát ezidáig még nem láttam/olvastam. De a lényeg, hogy a Párducig így csinálták, attól kezdve már nem.
  Gyakorlati szempontból tökéletesen mindegy, edzett-e, vagy nem, a kumulatív sugarat alig csökkenti, a keményfém-magvas (pl. volfram-karbid) lövedéknek meg megint, hisz az úgyis keményebb, mint a ''normál'' acélpáncél (űrméret alatti nyíllövedékről meg ne is beszéljünk).
  Sőt, megkockáztatom: még káros is lehet az edzés. Olyan rálövés esetén, mikor nem üti át a lemezt a lövedék, a benne levő feszültségek, ill. ridegsége miatt szétrepedhet a lemez (a lövedék összes mozg.en.áját átadja a lemeznek)! Azt hiszem, ezt hívják páncélrepesztő-lövedéknek...
  Anyagminőségbe ne menjünk bele. Az ''acélpáncél'' gyűjtő fogalom, hisz az összetétel, ötvözőanyag-tartalom, stb. hadititoknak minősült akkor is és az ma is.
  Ad. 2.: valahol még olvastam ezzel kapcsolatban konkrétan a PzKpfw IV-re hivatkozva, de most sajnos nem találtam meg.
  Ad. 3.: noha ezt a Tigrisnél írtam le, ez személyes feltételezésem. Kinézem a németekből, hogy ezt is így csinálták, amíg a Párduc gyártása fel nem futott (ill. Albert Speer bácsi kezébe nem vette a szervezési dolgokat...).
  
  Hmm... Ez érdekes, a fent nevezett Párduc-könyv nem ír felhasznált irodalmat... (vagy lehet ír, csak a magyar kiadó tartotta ''feleslegesnek'' berakni a fordításba)
  Eredeti címe:
  Dr. Matthew Hughes - Dr. Chris Mann: The Panther Tank, Brown Packaging Books Ltd. 2000.
  Magyar kiadás: Hajja & Fiai könyvkiadó, 2000., fordította: Halmai Péter.
  
  Mind1, nézd meg, ha tudod Spielberger - Wiener: Die deutschen Panzerkampfwagen III. und IV. München, Lehmann Verlag, 1968.
  Bővebb irodalomjegyzéket ld. Haditechnika:
  1997/3., 52. o. (PzKpfw IV.)
  1998/1., 75. o. (PzKpfw V.)
  1998/3., 69. o. (Tiger I E)
  1999/1., 67. o. (Tiger B)
  De lehet van említés az általam már többször említett Walter J. Spielberger - Panther & Its Variants c. könyvben is.
  
  Mellesleg a gázzal való vágást megint az oroszoktól nyúlták le. Pontos forrást már nem tudok említeni, és feles. időm híjján nem is ígérem, hogy megnézem (sőt!), de úgy rémlik, valamelyik szovjet acélgyár elfoglalása után nyúlták le a gyártósorokat és a technológiákat (Góó Weeest!). Mivel hadiálapot volt, így ez belefér. A fő, hogy alkalmazták. Mondjuk úgy, ''hírszerzés'' (az angolok meg szegecseltek kedvükre...).
  Mindezt csak azért írom le, bizonyítandó, hogy nem mindent a németek találtak ki. Az egy másik, lehet a ruszkik meg az amcsiktól kapták a technológiát (Lend-Lease). Tudja a görcs.
  Viszont amiket kitaláltak, azok vitathatatlan érdemek: (szállító)vitorlázógépek fejlesztése (pl. Me-323 Gigant), sugárhajtású gázturbinás repcsik fejlesztése, rakétatechnika/-technológia (Werner von Braun és munkatársai), infravörös fénytartományban működő optikai ''kézi-készülékek'', ragasztott fatartók-faipari technológiák (ebben a mai napig ''ott vannak a topon''), betongyártás és vasbetonszerkezetek méretezése (bunkerek, tengeralattjáró-bázisok, építőipar), rohadtnagy kaliberhosszú lövegcsövek gyártása (KwK42 L/70-je, vagy a KwK43 L/71-e), rádiók, optikai irányzékok, gyalogsági-, harckocsi- és légiharc-eljárások(!) amiket a mai napig alkalmaznak(!), ruházatok-textilipar(!), stb.
  
  Természetesen mindez nem a ''dicső'' Nemzetiszocialista Munkáspárt érdeme, hanem a dolgos, derék, agyamenten precíz német embereké (no, meg a csatlós államokéi, pl. Magyarország, mint ''utolsó'').
  Ma már ''bőven'' nem ilyen ez a német társadalom... (sajnos személyes tapasztalat)
  
  Akit érdekelnek a lőfegyverek, azon belül is a ''személyi'' tűzfegyverek, olvasgassa a Kaliber c. havonta megjelenő újságot, vagy nézzen el a honlapjukra!
  [link]
  Itt ingyé' letölthető az első 28. szám. Ajánlom bennük figyelmébe mindenkinek Klabacsek Gyula ''Egy kis rendszertan'' és Dr. Bokros Gábor ügyvéd ''Jog & fegyver'' című rovatait!!!
  Előbbi a 14. számtól indult (1999/június), de korábbi cikkeit is ''illik'' elolvasni. Nagy kopnya a fószer!
  Utóbbiét pedig azért, hogy lássa mindenki, milyen agyament, dilettáns jogalkotóink vannak ezen a téren!!!
  A szerkesztőség korrekt szakember-gárdából áll.
  
  Sajnos a Rubikont még nem tudtam beszerválni...
  A várak szerelmeseinek ajánlani tudom a nemrég indult ''Várak, kastélyok, templomok'' c. újságot (kéthavi). Küzd némi gyermekbetegséggel, de ígéretesnek tűnik. Remélem befutnak.
  
  Nesze neked ingyé' reklám.
  Fel fogom számolni a lapoknak...
  
  ÉS ELNÉZÉST KÉREK MINDENKITŐL, hogy <megint> ilyen hosszú levelet írtam!
  
  Ja, helyesbítek:
  Frederick Forsyth: Az ODESSA-ügyirat

  Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Új hozzászólás Aktív témák