Új hozzászólás Aktív témák

• #1914 Gyantusz tag td #1904

  Új Válasz 2005-11-23 06:58:33 #1914

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Gyantusz

  tag

  válasz td #1904 üzenetére

  td: ''...az antarktiszi dolog egy olyan összeesküvés-elmélet, amiről még a Rieder könyveiben sem olvashatsz...''
  
  
  Hát, pedig felmerült 1-2 kérdésem, most így kapásból:
  - Ha tényleg létezne ez az antarktiszi kolónia, hogy lehet, hogy nincsenek ''világuralmi törekvéseik'' (elvégre legyőzhetetlenek a fegyvereik, vagy mifene - pl. repülő csészealjak)?
  - Ha pedig tényleg nincsenek ilyen ambícióik, akkor miért nem szereznek anyagi hasznot technológiai fejletségükből (pl. haditechnikai piac)?
  A válasz egyszerű: azért nem, mert nem is létezik...
  Mellesleg ez a föld alatti alagútrendszer (amolyan Mátrix-beli Zion) mellőz minden geológiai ismeretet.
  - Mi az ördöggel fúrják ki ezeket a barlangokat, ott az isten háta mögött, lent délen, ahol nincs semmi infrastruktúra? Hisz még ezt a nyüves budapesti 4-es metrót is nyivákolva csinálnánk meg most, nem hogy 50 évvel ezelőtt!
  Hogy a francia-angol ''Csalagútról'' már ne is beszéljek (A La Manche alatt), meg egyéb gépészeti berendezések, hogy csak a légtechnikát emeljem ki...
  
  Egyik ismerősöm mondta tavasszal:
  
  ''Az ember alapvetően egy csodaváró lény.'' - Pénzes Attila
  
  Ez a megállapítás kivétel nélkül bármelyikőnkre igaz, nemtől függetlenül!
  
  
  mityku (1906. hsz.): ''...Német antarktiszi akciók talán2-3 alkalommal is jártak ott''
  Német sarkkutatók pl. jártak az Északi-sarkon is 1944 őszén-telén. Az ardenneki támadás időpontjának pontos kiválasztásához ők szolgáltattak meteorológiai jelentéseket, hogy mikor lesz a legkedvezőtlenebb idő a szövetséges légierőnek (köd, hó, stb.)! De feltételezem, ezek folyamatos, tudományos kutatások voltak, amik iránt a hadvezetés is komolyan érdeklődött. (pl. a ''Hét év Tibetben'' c. film valamilyen formában kapcsolódik ehhez a feltevéshez, a ''tudományos munkához'')
  A lemezről majd kérnék eccer ''biztonsági mentést''...
  
  szicsu: Michael Reynolds könyve: sajna még nem olvastam, de beszerzem.
  A Hajja&Fiai kiadó életrajzi könyvei elég jól sikerült darabok(!):
  David Baker: Adolf Galland(!), Charles Messenger: Hitler gladiátora (Sepp Dietrich-ről), Philip D. Caine: Spitfire-ök, Thunderboltok és meleg sör (egy amerikai vadászpilóta Európa fölött), Charles Whiting: Skorzeny, William J. Ruhe: Háború a tengeren (amerikai tengeralattjárókról, Tom Clancy írta az előszót...), Charles Messenger: Az utolsó porosz (von Rundstedt-ről), Martin Pöppel: Menyország és pokol (a fickó Fallschirmjäger volt), Kenneth Macksey: Kesselring, stb.
  Sok jó könyv van a palettájukon, érdemes őket elolvasni!
  Peiper felelőssége a Malmedy-mészárlásban erőssen vitatott, nincs tisztázva talán a mai napig sem (ezért is fogom beszerezni ezt a könyvet még ebben az évben!). 1977. július 13-án este (feltehetőleg) francia kommunista szélsőségesek megtámadtán a házánál, lelőtték és rágyújtották azt Kelet-Franciaországban, a felesége épp a Fekete-erdőbe, No-ba ment látogatóba (?bár a sírján 1915-1976 van?).
  Erről bővebben a ''Háború és 49 év béke'' c. folyóirat 1. számában, 36-42. oldal. (1994. április)
  Sajnos, csak 5 számot élt meg eme ''zsír anyag'', ha látja valaki majd valahol (pl. antikváriumban), az ott ne hagyja!!!
  
  ''A harckocsik minősége terén, én úgy érzem elég szépen a helytáltak a németek, a mennyiséggel voltak problémák''
  Pont ez a lényeg: Nem a minőség dönt el alapjában véve egy háborút, hanem a mennyiség (bár a mai korszerű seregek - USA - már ennek nem felelnek meg!), mint ahogy nem a pontlövések döntenek el egy összecsapást, hanem a tűzsűrűsség (gyalogság esetén, ahogy mondják: ''a golyónak nincs szeme''), ill. az adott helyen és időben kivívott ideiglenes tűzfölény! Ezt a németek jól fel is ismerték az I. vh. elemzésekor => Könnyű géppuskák kifejlesztése és tömeggyártása (MG34, majd az MG42) a '30-as, '40-es években.
  
  ''Szerintem nagyon hiányzott a háború elején egy megbízható,pontos, fél- ill. automata kézifegyver.''
  Németeknél a könnyű géppuskák raj-szintű alkalmazása nem tette szükségessé a gépkarabélyok kifejlesztését (1 rajban <legalább> 1 db könnyű géppuska volt, de voltak ''tisztán'' géppuskás rajaik is - 4-6 fő), hisz úgy vélték, hogy az M1898 Mauser ismétlőpuskák és a géppisztolyok (MP28, -38, -40) is alkalmasak leszenk a köztes feladatok ellátására. Tévedtek => 1940 végén tendert írtak ki egy pisztolylőszernél erősebb, de a puskalőszernél gyengébb lőszert lövő tűzfegyver kifejlesztésére. Ez a lőszer lett a ''kurtz'', azaz a ''rövid'' (7,92x33, a 7,92x57 lerövidítve)! Két típus tenderezett 1942-ben, közel 10.000-10.000 db legyártásával (ez 1ébként tök értelmes!): Haenel <MKb42(H)> és a Walther <MKb42(W)> (MKb=Maschinen Karabiner). A Haenel-é nyert (a Walther már akkor is marha volt...), kis módosítással ez lett a Maschinen Pistole 43 (MP43), amit Hitler egy időre meg is tíltott gyártani (miért is ne tette volna, nehogy már jó legyen a hadihelyzet...), majd később állítólag az ő utasítására a nevét Sturmgewehr 44 (StG44)-re módosítva elkezdték gyártani (1943 december körül). Az elnevezés hibás, hisz nem pisztoly lőszert lő, hanem ''gépkarabély'' lőszert, emígyen az MKb ''lenne'' a helyes. Gyártása korszerűnek nevezhető, acéllemezből sajtolt tok, stb. (az AK tokját 1959-ig acéltömbből marták a szovjetek, majd '59-től a lemezből sajtolt lett az AKM).
  Megjegyzendő, hogy Kalasnyikov 1941-42-es kórházi ''látogatása'' idején találta ki a sajátjait, de tény a külső hasonlóság (a belső eltér, pl. reteszelés!).
  Ld.: Kiss A. Péter: A gépkarabély és használata (Zrínyi, 1998 körüli)
  Szóval a német gyalogság akkoriban olyan volt, mint a jó cigány: ''párját ritkította''.
  Olyan nagy raj-tűzerővel rendelkezett, ami akkoriban (megkockáztatom) példátlan volt! A szovjet gyalogság be is volt fosva tőlük az elején, ill. egész Sztálingrádig. Ott a németek elherdáltak 700.000 embert, meg a gazdaságuk fél éves termelését csak úgy poénból...
  
  ''...hiába gyártja Amerika a legtöbb harckocsi,ha nem tudja eljutatni Európába.''
  Ebben igazad van!
  Sőt, tovább megyek: Hiába állomásozik (legalább) 3 légihadsereg (USAAF) Európa peremén (értsd Észak-Afrika és Anglia), ha nincs a potenciális (támadható) stratégiai célokról értékelhető információ (légi felvétel)!
  Ezt persze tudták a németek is, de a légi felderítő gépeket (az elején főleg Spitfire-ök, majd később a Mosquito-k) csak ritkán tudták lekapni. A Me-262 nagy segítséget jelentett. Bár későn kezdték gyártani (hála Galandnak, meg Hitlernek), de még így is előfordult, hogy 1-2 nagyváros újbóli bombázását azért nem tudták megkezdteni, mert a Luftwaffe állandóan levadászta a felderítőket, így nem tudták kiértékelni a végrehajtott légitámadás eredményességét / eredménytelenségét (a szárazföldi hírszerzés meg 1 kicsit lassú...).
  Továbbá, hiába van rahedli ember és hadianyag Angliában (és Észak-Afrikában), ha azt nem tudják Normandiában (vagy Dél-Franciaországban) eredményesen a partra tenni. Mint tudjuk, Olaszországban Kesselring ''adta az ívet'' az angoloknak, abban szinte hiba nem volt! Panzer Meyer (állítólag) nem vesztett el egyetlen egy harckocsit sem Olaszországban. Én ezt fenntartásokkal veszem, úgy már reálisabb lehet, hogy a kilőtt példányokat vissza tudták juttatni a saját oldalra (valóságszerűbb). Persze ez sem semmi szervezési teljesítményt jelent, már ha igaz egyáltalán!
  
  1905. hsz.: ''Ahhoz az kellett volna, hogy normális fegyverekkel legyenek felszerelve a szövetségeseik (mármint a németeknek) és legyen is elég belőlük.''
  A németek legfőbb problémája ez ügyben (meg úgy általában véve) a gyökér ''felsőbbrendűség'' (más nemzetek lenézése -> gőg)!
  Ha bevonják idejében a szövetségeseiket jobban a termelésbe (pl. a magyarokat és a románokat (az olaszokat is) a repülőgép- és harckocsigyártásba <pl. FW-190 <és nem az 1942-re elavult Me-109!!!> és Panther <!a Skoda gyártotta a Panther-ek egyes részeit!>), és ésszerűbben termelnek (egyszerűen és nagy mennyiségben), ha megnyerni nem is nyerik meg a háborút - mert azt azért ne felejtsük el, hogy a ''feltétel nélküli kapituláció'' volt az egyetlen elfogadható cél szövetséges részről a német-olasz-japán hármas ellen - de odébb tolhatták volna, max. 2 évvel!
  Ha pedig a hátországot nézzük, a ''zsidó kérdés végső megoldását'' teljesen befejezik (amit ugyebár az angolszász légi felderítés folyamatosan fotózott <?bár állításuk szerint nem tudták értelmezni a képeket?>!) és noha kifejlesztenek sok újszerű fegyvert, de azok nem voltak olyan jellegűek, amiket az ''ellen'' ne tudtott volna lemásolni már akkor (ebben talán csak a rakéta-technika a kivétel, hisz sugárhajtóműveket már az angolok <és az amcsik> is építettek és teszteltek '40 környékén - de lehet már előtte is, ebben nem vagyok most teljesen biztos), ill. lelövöldözni (a P-51D-k, Spit XIV-ek igencsak fajint gépek voltak, no meg az angolszász pilótanövendékek nem ''kopterek'' voltak, mint a kései német - bombázópilótákból átképzett - vadászpilóták, az amcsiknál több 100 órás repülés után kerültek a harcoló alakulatokhoz - ha jól emlékszem 700 óra)!
  Szóval, ha a szovjeteket meg tudták volna állítani a szárazföldön (amire a Panther nagyobb arányú termelése esetén lehetett volna reális esély <+2000 db legalább a Tiger-gyártás 1944 elejei leállításával!>), az angolszászokat pedig nem hagyni annyit bombázni és partra szállni, el tudtak volna még játszogatni a dologgal (szovjetekkel), egy ideig.
  Persze jöhet a kérdés, hogy a mindezektől teljesen függetlenül haladó Manhattan-projekt két végtermékét (Fat Man, Little Boy) vajon Japánra dobják-e le Thruman-ék, vagy Németországra?
  Mivel a náci Németország ''végső megoldása'' elsőbbséget élvezett Japánnal szemben, így a kérdés már meg is van válaszolva.
  
  szicsu: ''Ha a német tengeralatjárok fejlesztésére több figyelmet ill energiát fordítanak, akkor a szovjetunio nem kapott volna akkora mennyiségű utánpótlást Amerikától.''
  Azt azért vedd figyelembe, hogy az USA ''majdnem'' szárazföldi kapcsolattal rendelkezik a (volt) Szovjetunióval (ld. Alaszkánál a Bering-szoros)! USA légi úton gond nélkül ellátta már akkor is, tengeri úton megint csak Szovjetuniót (ld. Lend-Lease). Bár egy kicsit sok idő volt átcígölni egész Ázsián a muníciót (!Transzszibériai Expressz vonala épp kelet-nyugat irányú, bár ''csak'' Moszkvától-Irkutszkig megy), de megtették. Akkoriban ez több, mint 1 hét vonatozás volt.
  A ''tengeralattjárós témát'' szinte teljesen kimerítették a németek, megtettek mindent a kódoláson kívül! A hiba megint csak a ''felsőbbrendűségben'' keresendő, mondván (ha jól emlékszem) ''a 6 tárcsás ENIGMA-gépet sohasem fogják megfejteni a szövetségesek''. De rácsesztek elég derekasan, mert igen (lopás)! Ha beraknak egy újabb tárcsát (7.) 1943 közepén-végén, valószínű, hogy a vh. végéig nem törik fel a német rejtjelezést (csak újabb lopással)! => Nem tudnak a ''pöpec'' tengeralattjáró-elhárítók a ''falkák'' összevonási helyeiről.
  Így voltak ezzel a japánok is, de őket már korábban lefülelték. Yamamoto-t le is vadászták az égből a P-38-asok...
  A másik gondja a németeknek a haderőnemek közötti együttműködések hiánya, ill. a felesleges rivalizálások (megint a ''felsőbbrendűség''). Jelen esetben a felszíni és a felszín alatti erők.
  Ezt manapság az USA csinálja jól.
  
  A felsőbbrendűségre van egy vicc is (td fajint a tied 1904. hsz.):
  
  Mi a különbség a nyugati és a szovjet AIDS között?
  Az, hogy a nyugati gyógyíthatatlan, a szovjet pedig ''legyőzhetetlen''.
  
  Mindennek van ellenszere:
  - ASDIC: merülési mélység és a ''futássebesség'' növelése + a taktika, amivel a németeknek nem volt bajuk szinte sohasem
  - nagy hatótávolságú járőrrepülőgépek: ezekkel viszont igen, hisz a gépek RADAR-ral keresték fel a hajókat, majd a cél előtt fényszóró felkapcs. és kakukk: ''Bombs away''. Ez az ún. ''Leigh-fényszóró'' (éjszaka ez egy kicsit szar, korom sötétben ücsörögni a toronyban, egyre erősödő repmotor zaja valahonnan, majd hírtelen atomnagy fény és csatt. A következő képe a toronyban ülő őrszemeknek Szent Péternél lesz...). Java részt ezek küldték a hullámsírba a ''búvárhajókat'' => légelhárító üteg a törzsre, v. a toronyba. Erre voltak is próbálkozások, de nem váltak be, mint daa-raa is írja.
  Erről könyv: Norman Franks: Sötét éj, nagy mélység (Hajja&Fiai kiadó, 1999.)
  - kísérő repülőgép-hordozók: kombinált felszíni-felszín alatti támadás (ez már nehezen lett volna kivitelezhető megfelelő felszíni német haderő nélkül)
  
  Mindent összevetve, a németek ezt a háborút sehogyan sem nyerhették volna meg! Kitolni kitolhatták volna a végét, de megnyerni nem! Ha Hitler egészségügyi állapota továbbra is olyan ütemben romlik, ahogyan, 1946., de legkésőbb 1947-re meghal (ld. ''Háború és 49 év béke'' 1. szám: 47-50. oldal). Emiatt felmerül 1-2 kérdés:
  - Ki került volna a helyére? Himmler, Göring (a Dagadt), vagy más?
  - Kapitulálnak-e (ez mindíg a hadihelyzettől függ: ha nincsenek veszélyeztetve, akkor nem valószínű)?
  - Vagy a szövetségesek elfogadják-e a békét, fegyverszünetet (''Si vis pacem, para bellum.'' = Ha békét akarsz, készülj a háborúra. )?
  
  1910. hsz.: Japán:
  Eléggé messze volt Európához ahhoz, hogy az ne befolyásolja a döntéseiben: mindíg a maga útját járta. Ha Midway-nél a ''felszín'' alá küldik a három amerikai ''lapostetejűt'', mint ahogyan nem tették - pedig megtehették volna - és variálnak a rejtjelező berendezéseikkel még ennek előtte (egyáltalán foglalkoznak vele!), akkor ők is elodázhatták volna legalább 1, de inkább 2 évvel az amerikai ''békaugrás''-stratégia megkezdését (hisz övék az egész Csendes-óceán)!
  Amerika persze továbbra is ''gyurmázik'', egyre erősődik => a japánok vége úgy is a daráló lett volna.
  Japán amúgy is elég kezdetleges szárazföldi haditechnikával rendelkezett a németekhez képest, szinte minden téren (kézifegyverek-páncélosok; bár a katana azért megmutatta, mit tud művelni közelharcban ember-ember ellen, ha már nincs idő lőni!!! . Persze másolni piszkos jól tudnak a mai napig, úgyhogy Hitleréktől elcsaklizhattak volna ezt-azt (mint ahogy meg is tették, csak későn).
  Már csak e miatt sem állja meg a helyét az USA japán inváziója! Katonailag kivitelezhetetlen lett volna!
  Yamamoto is tökéletesen tudta ezt, hisz sokáig az USA-ban tanult, mint sok honfitársa (ld. Az utolsó szamuráj c. film ennek a kornak az előzménye, a XIX. század vége!)! Egyedüli céljuk a Csendes-óceán feletti teljes és korlátlan felszíni és légi ellenőrzés megszerzése! => Pearl Harbor kiiktatása igencsak sok időre (1941. december 07.).
  Az amcsik be is voltak a japán partraszállás miatt tojva, bár ez szimpla politikai fogás volt kormányuk részéről. Motiválta a nemzetet, újabb ''ellenségképet'' adott nekik.
  
  Azért az érthetetlen számomra, hogy a németeken kívül más miért nem (nagyon) használta ki a tengeralatjáró-fegyvernemet (max. felderítésre).
  A Type XXI. manőverező képessége meg erőssen vitatott azzal a marhahosszú és szűk hajótesttel => A nagy motorteljesítményt nem tudták kihasználni. => Csodafegyvernek ez sem nevezhető! Bár kialakítása tényleg iránymutató volt a hidegháborús fejlesztésekre.
  
  A Sturmtiger létjogosultsága megintcsak ''érdekes'' kérdés. Összesen 18 db alvázat építettek át erre, úgyhogy ez sem csodafegyver, csak egy próbálkozás. Harcászati jelentősége = a 0-val, még ha 100-at gyártanak belőle is! Pontatlansága nem kérdés. Állítólag bevetettek Magyarorazágon is egy pár példányt.
  
  A He-162 Salamander meg OK, hogy 80 nap alatt készült el, ''csutka'' fából volt az egész, de az, hogy a fiatal pilótákat arra kérték, hogy Kamikaze módjára repüljenek bele a bombázókba, valamiért nem tetsztett nekik. Fene tudja, hogy miért...

  Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Új hozzászólás Aktív témák