Új hozzászólás Aktív témák

• #2550 Gyantusz tag td #2545

  Új Válasz 2006-02-16 23:41:02 #2550

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Gyantusz

  tag

  válasz td #2545 üzenetére

  ''Aztán kiderülne, hogy csak díszítés az a hullám.''
  Ja, röhögnék egyet! Okfejtésedben (okfejtésetekben) lehet valami.
  
  A ''messerek'', vagy ahogy a magyarok nevezték (durva fordításból), a ''fűrészek'', minden más függesztménnyel nehezen manővereztek. Értsd ez alatt pl. a ''nehéz messzereket'': a szárnyágyúsokat (pl. Me 109 G-6/R4, ill. /R6), amiket az angolszász bombázó kötetékek ellen küldtek, olyanok voltak, mint a vízparton totyogó kacsák, ráadásul még páncélozni sem lehetett őket a jelentős teljesítmény romlás elkerülése végett.
  Üresen, ''kopaszon'' fordulókörének sugara sem volt kielégítően kicsi, szárnyának felületi terhelése szintén nagyobb volt, mint kortársaié, a kilátás belőle nem egy ''leányálom'', gépágyúinak száma sem egy ''űberállat'', így ebből fakadóan szorgalmazta Adolf Galland, a Jadgflieger-ek (vadászpilóták) főszemlélője, hogy 1942-re futtassák ki a gyártását és térjenk át az FW 190 tömeggyártására, mert utóbbi jelentős(ebb) fölényt produkál a szövetséges frontokon (ellenfele, az 1942 nyarán megjelenő Spitfire IX-ig minden vadász-típust felülmúlt).
  A ''fóka'' előnyei (FW 190 beceneve):
  - alacsony szárnyfelületi terhelés,
  - kis ''fordulósugár'',
  - nagy orsózó szögsebesség,
  - kiváló kilátást nyújtó kabintető (ami légiharcban elengedhetetlenűl fontos),
  - erős szárkányszerkezet,
  - több feladatra való átépíthetőség (csatagép, zubó(németül ez a Stuka = Sturzkampfflugzeug), ''faltörő kos''= Sturmbock - jelentősen páncélozott példányok bombázók elleni nehéz fegyverzettel, magassági vadász, éjszakai vadász, stb.)
  Szinte minden feladatkört el tudott látni, kiváló többfeladatú gép!
  Hátránya talán az, hogy:
  - csillagmotorja (BMW 801) nem volt túl megbízható túlmelegedés végett (hogy miért nem raktak hűtőzsalukat a motor mögötti burkolatra, az megint rejtély számomra, hisz az összes amerikai csillagmotoros gépen ott voltak a kitéríthető zsaluelemek, amiket ők is láthattak az USA-ban már 1935-38 között is), sok pilóta lába ''megízzadt'' repülés közben, az FW 190 A-8 gyártásáig, valamint
  - 7000 méter felett már nem volt kielégítő a motor teljesítménye. => Igény már 1941 közepén (már a típus berepülése alatt is) egy soros motoros magassági vadászra.
  
  Nem lehet kifogás az, hogy a Junkers Jumo 213 motor nem állt még rendelkezésre a magassági vadász kialakításához (mert tényleg nem), ugyanis építettek FW 190 törzsbe Daimler-Benz 603 E / L motorokat (Ta 152 C-0 / C-1, 1945 tavaszán), szóval gond nélkül ki lehetett volna alakítani a csillagmotoros ''fóka'' bázisán a magassági vadász altípusokat is, már 1942-43-ban (ha akarják, de a Messerschmitt-lobbi...), hisz az esetlegesen már nem gyártott ''fűrészekből'' kikerülő soros motor pont ez a típus (DB 601 / 605 / 603).
  Később a soros motoros lett a ''hosszú-orrú fóka'' (FW 190 D-9 / -11 / -13 Junkers Jumo 213 A / E / F motorokkal; a felszerelés össze-vissza történt, mikor-melyik motorból volt <A/E/F>)
  
  Egy típust, FW 190, kellett volna csak gyártani hegyekbe (1942 közepétől, mint ahogy tették azt az angolok is a Spit-ekkel!). A Messerschmitt-gyárak különösen alkalmasak voltak erre a tömegtermelésre!
  Már ha csak azt nézzük, hogy a Me 109-ből 1945 áprilisáig több, mint 33.000 db-ot gyártottak, ezzel minden idők legnagyobb példányszámban legyártott vadászgépe lett.
  (FW 190 / Ta 152-ből kb. 19.570 db 1941-1945 májusa között)
  
  E helyett mint csináltak?
  Gyártották a két típust párhuzamosan.
  Természetesen ''Willy'' Messerschmitt jól felfogott gazdasági (és politikai) érdekei miatt...
  (a Me 109-en próbáltak tupírozni Me 209, Me 309 jelzéssel, de halva született ötletek voltak).
  
  Az FW 190 kivállóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az angolok tervbe vették 1 példány elrablását Abbeville-ből, a II./JG 26 egységtől (ami épp' Galland régi egysége volt). Becenevük: az ''Abbeville-i fiúk'' (Me 109-eik motorburkolata sárgára festve).
  
  A póttankok dobása (aki gamélt már ilyen szimulátorral, ismerheti a: ''Zusatzbehälter weg!'' parancsot) létező művelet volt minden nemzet vadászgépein, persze előfordult olyan, hogy nem estek le. A dobás miatt legelőször ebből ''evett'' a motor, minél hamarább ki kellett fogyaztani, hogy a bevetési körzetben már csak a fő-tüzelőanyag tartályokból repüljenek, a repülőbenzint ne pocsékolják el az esetleg ki nem szívott tökök ledobásával (németeknél 87-es, 96-os oktánszámú benzinek, előbbi a B4, utóbbi a C3 jelzésű).
  A le nem esés minden gépnél előfordult, Me 109, P-51, FW 190, P-47, stb.
  Ha mégis leesett, akkor odalent (például az Alföldön) nem kis riadalmat keltett ''az amerikai szezon'' idején, mikor a P-51-ek, P-38-ak, Me 109-ek tökei ''potyogtak'' lefelé a szántóföldekre...
  Szegény magyar paraszt bácsik / nénik nem tudhatták, hogy nem bombák azok, hanem ''csak'' póttartályok.
  
  Hááát, ne haragudjon érte senki, de én szívesen vissza mennék az időben és felvenném kamerával ezeket az eseményeket! Nem mindennapi látvány volt (szerencsére) 300-400 db négymotoros bombázógép és az őket kísérő ugyanennyi vadász látványa, akik 30-50 db magyar-német vadásszal ''viaskodnak'' (a többség átzuhant a köteléken, lőbillentyűket tövig nyomva, aztán zuhanó repülésben irány Veszprém, meg ki-merre látott).
  Persze a támadott városok látványa sem volt az utána...
  
  Egy szerintem kiváló és mindenki számára elérhető könyv az FW 190-ről:
  Alfred Price: Focke Wulf - Az Fw 190-es szolgálatban (Hajja&Fiai Könyvkiadó, 2000.)
  Az előszót maga Adolf Galland írta az első kiadáshoz...
  Utolsó előtti mondat:
  ''Úgy hiszem, a múlt tanulságai közül a legfontosabb, hogy a légierő, a légtér uralma alapvető bármilyen katonai vállalkozás sikeréhez.'' - Adolf Galland (Császár László fordítása)
  Természetesen, mint daa-raa is említette, egy bizonyos olasz, Douhet-nek is eszébe jutott ez, csak jópártízévvelkorábban (XX. század eleje).
  
  <hogy miért ''Fw'', az megint rejtély számomra, több angol monográfia is így írja, holott a két cégalapító családnevének kezdő betűit jelölik, amik főnevek, meg úgy egyébként is: ha ''kicsinyítenénk'', akkor Focke-t kellene kicsivel írni, mert kilépett a cégtől (fW)>

  Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Új hozzászólás Aktív témák