Frekvenciák, adótornyok
Az átlagember annyit tud, hogy a telefonja 900, esetleg 1800 MHz-en működik. Ez nagyon leegyszerűsített dolog, ugyanis (mint az az előzőekből már kiderült) a készülék nem egyetlen frekvenciát használ. A hálózattal összhangban egy bizony tartományon belül mozog, ráadásul elég sűrűn változtatva ezt. Hazánkban az NHH (Nemzeti Hírközlési Hatóság) rendelkezik a frekvenciák fölött, egy mobiltenderen a még szabad frekvenciákra lehet pályázni. A 900 és az 1800 MHz-es tartományban is van még szabad kapacitás, ezért is volt lehetséges egy negyedik szolgáltató megjelenése.
Úgynevezett "monopole" torony
Forrás: dak.hu
A készülékek két - egymástól távol levő - frekvenciát használnak egyszerre. Az egyik az uplink, ezen mennek a telefonról a hálózat felé az információk, a másik értelemszerűen a downlink, ahol fordítva jönnek az adatok. A szolgáltatók a 900 és 1800 MHz-es tornyokat is előszeretettel váltogatják. Az alacsonyabb frekvencia ugyanis nagyobb hatótávolsággal párosul, viszont kevesebb adatot tud elvinni. Autópályák mellett jellemzően ilyeneket találunk, viszonylag szellősen lehet ezeket építeni, s elég rájuk két szektorsugárzó, amely a pálya hosszában küldi a forgalomra rá a mannát. Ebből evidensen következik, hogy városi környezetben az 1800 MHz a gyakoribb, hiszen itt mindenképpen sűrűbben vannak a tornyok, a magasabb frekvencián viszont több ügyfelet lehet egyszerre kiszolgálni.
A hálózatépítés során az operátorok kompromisszumokra kényszerülnek. Hiába ül egy mérnök a központban, a BTS szinte soha nem építhető fel az ideális helyre. Rengeteg előírásnak és szabályozásnak kell megfelelni, ezek ráadásul önkormányzatonként változhatnak. Az egyik budapesti kerület például hozott egy olyan döntést, hogy mostantól csak fából épített tornyot lehet - szó szerint - ácsolni. Ennek az az eredménye, hogy az egyik szolgáltató még régen épített rácsos fém szerkezetű átjátszója mellett ott álldogál a másik operátor fából fabrikált tornya.
Van olyan eset is, amikor vagy a szabályozás, vagy egyszerűen a terület sajátosságai miatt lehetetlen tornyot emelni. Ilyenkor a szolgáltatók összefognak, és némi bérleti díj fejében felengedik egymást egy már álló toronyra. Van erre példa bőven, csak egyet említek meg: Hédervár. Ez egy kis település Győrtől nyugatra, ahol a templom mellett egy nagy fém torony magasodik. A polgármesteri hivatal azt a döntést hozta, hogy elég ronda ez az egy építmény is, ezért mind a három operátor erre az egy toronyra költözött fel.
Városi környezetben ritkán épülnek tornyok. A szolgáltatók a magas helyeket pécézik ki, panelházak teteje, stadionok lámpái, vagy víztornyok teteje mind ideális helyszínnek számít. A problémát általában a lakók okozzák, sokan félnek attól, hogy a fejük fölött fog dolgozni egy adótorony. Ez a félelem alaptalan, ugyanis a bázisállomások lefelé konkrétan semennyit nem sugároznak, sokkal jobban félhet az egyelőre nem bizonyítottan káros sugárzástól a szemben lakó, akinek az ablaka egy szintben van a toronnyal. Amelyik lakóközösséget viszont sikerül meggyőzni, ott igen drasztikusan csökken a közös költség, hiszen a szolgáltató egy jó helyen levő átjátszó miatt hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni.
Itt nincs közös költség
Forrás: nacional.hr
Jól járnak azok a vidéki falvak is, amelyekhez közel több más település is található. Ha nincsen túl messze a szomszédos falu, akkor a szolgáltató nem töri magát össze, hogy minden településre tornyot építsen, a leginkább központi fekvésű városka lesz a megcélzott helyszín, itt pedig jellemzően a templomtorony a kézenfekvő választás. Sok helyen a harang mellett ott üldögél mindhárom szolgáltató átjátszója, s ezzel az egyházközösségnek máris futja egy új oltárra.
Fának álcázva
Forrás: kcet.org
Vannak speciális tornyok is. Itthon több példa is van arra, hogy egy operátor csak úgy kapott engedélyt egy hegytetőn levő állomás megépítésére, hogy rögtön kilátót is felhúzott a torony köré. Mindenki jól járt, lett térerő is. Híres példa a T-Mobile berendezése az M1-M7 közös bevezetőjénél, ahol a fenyőerdő közepén állítottak fel egy műfát, ami igazából egy átjátszó. A másik hasonló építmény a Pannon tulajdonában levő torony, amely Budakalász és Szentendre között található, ezt egy iparművész tervezte, hogy mennyire szép, az nyilván véleményes, de az biztos, hogy az éjjel megvilágított monstrum mindenképpen egyedi.
Pomáz mellett
Forrás: erikanet.hu
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
