Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Lényeges információ, hogy az M8 beállt a nanoSIM-eket fogadó készülékek rövid sorába, így megvásárlásakor kénytelenek leszünk hangyányi méretűre kicseréltetni a kártyánkat. Adatkommunikációs szempontból viszont semmilyen hiányérzetünk nem lehet, a 4G/LTE támogatásnak hála optimális esetben akár a 150 Mbps letöltési sebességet is elérhetjük, lefedettség híján pedig a 42,2 Mbps-t garantáló HSDPA csalhat mosolyt az arcunkra. A hangminőség kiváló, nagyon szépen és tisztán lehet hallani beszédpartnerünket, a másodlagos mikrofon szintén kiválóan teszi a dolgát, hiába beszéltem nagyobb szélben, senki sem panaszkodott sistergésre. A WiFi modul kétcsatornás, alkalmas internetmegosztásra, és támogatja a 802.11a/b/g/n/ac szabványokat. A Bluetooth 4.0 mellett NFC chip is került a készülékbe, navigálni pedig az A-GPS segítségével tudunk. A GLONASS műholdaknak köszönhetően elég pontosan felméri helyzetünket a masina, más kérdés, hogy kell neki legalább fél perc ehhez, elég sokat navigáltam az M8-cal, ám egyszer sem vesztette el a jelet közben, az autós mód pedig sokat segített a telefon nyomogatásában. A microUSB 2.0 csatlakozó MHL és OTG képes, így akár külső eszközöket is képesek leszünk kezelni.

A böngésző villámgyors, a SunSpider 1.0.2-ben 579,4 ms eredményt hozott a telefon, ami elég jó, bár elmarad az S5-nél mért 408,0 ms, valamint az iPhone 5s-nél tapasztalt 404,8 ms értékektől. Az élmény mindenesetre kiváló, pillanatok alatt betöltődnek a honlapok, gyorsabb görgetés pedig nem jelent akadályt a szoftvernek, az oldalak minden pontja szépen berenderelődik. A szövegre történő ránagyítás esetén a sorok automatikusan a kijelző széléhez igazodva törnek meg, megkönnyítve ezzel az olvashatóságot. A több böngészőfül mellett könyvjelzőket is elmenthetünk, ami szinkronizálhatunk a Google fiókunkkal.

[+] Apple iPhone 5 vs. HTC One M8

Az M7-be pakolt 2300 mAh-s telepet sok kritika érte, éppen ezért az M8-ba már egy 2600 mAh-s akkumulátort épített a tajvani gyártó, amivel akár 476 óra készenléti és 20 óra beszélgetési idő érhető el. Elég sokáig nálam volt a készülék, így sikerült teljes képet kapnom az üzemidőről. Ha sokat lóg WiFi-n az ember, és naponta egy kicsit navigál, mindemellett pedig egy-két órát beszélget, akkor egy nap alatt könnyedén le lehet meríteni a HTC újdonságát, ha viszont egy kicsit moderáljuk a használatot, akkor elég lesz másfél naponta töltőre dugni kedvencünket. Ha már nagy vészhelyzet áll elő, és messze az etetési lehetőség, akkor az erre az esetre kifejlesztett extrém energiatakarékos módot érdemes aktiválni. Az M8 ekkor visszaveszi a processzorhasználatot, a fényerőt, kikapcsolja a rezgést, a lépésszámlálót és az adatkapcsolatot (utóbbi csak akkor, ha nem használjuk a kijelzőt). Ezzel egyébként rengeteg ideig túléli még tápolás nélkül a cucc, mindeközben pedig az alapfunkciókat tökéletesen lehet használni, hasznos készenlétben eltöltött órákat megspórolva.

[+]

A HTC One M8 egy kiváló készülék. Az anyaghasználat talán minden konkurensen túltesz, a még markánsabb külső és a még nagyobb százalékban megtalálható fém burkolat rendkívül minőséget kölcsönöz a tajvaniak csúcstelefonjának, bárhol meg lehet jelenni vele, biztosan vonzani fogja a tekinteteket. A szemkápráztató formaterv mellett a hardveres erőforrást sem érheti kritika, a jelenleg piacon lévő legerősebb lapkakészletet kapta meg az M8, amivel tökéletesen együttműködik a kijelző, a szoftver optimalizáltsága pedig talán az eddigi legjobb, a hatodik generációs Sense felület gördülékeny, jól testreszabható, funkcionalitásban pedig minden szükségeset tud. Adatkommunikációban szintén történt előrelépés, a nanoSIM fogadása azonban először egy kicsit kínosan hat, ám a kétkártyás magyarázat esetén már értelmesebbnek tűnik az ötlet. A sztereó előlapi hangszórók minden konkurens telefont leköröznek, hangzásban egyelőre nincs párja az M8-nak. A legújabb fícsör azonban a duál kamera, amit talán egy kicsit mókusvakításnak érzek. Szerintem sokkal többen örültek volna egy nagyobb megapixelszámú szenzornak, mint a kettő modulnak, még ha ezzel a tajvaniak újdonsága egyértelműen felmutat valami újat más gyártók termékeihez képest. A képek minősége egész jó, csak nem kell a részletekre ránagyítani, de éppen ezért ha egy kicsit jobban fókuszáltak volna a felbontásra, mint az UltraPixel technológia megtartására, akkor már ebbe sem lehetett volna belekötni. A nagyjából 200 ezer forintos ár viszont megint nem olcsó, közel ennyiért vásárolható meg a Samsung Galaxy S5 és az Apple iPhone 5s, nem beszélve a hamarosan debütáló Sony Xperia Z2-ről. Hardveres téren azonban aligha van különbség már a csúcstelefonok között, így a HTC malmára is inkább a dizájnos külső, valamint az újfajta kamera hajthatja a vizet. Akinek ez a fontos, annak a tajvaniak üdvöskéje lesz a nyerő, nekem biztos, hogy nagyon-nagyon tetszett a telefon, bár a nagyobb sikerhez talán érdemes lett volna még egy picit faragni az áron. A plecsni kapcsán nem voltunk gondban, abban az árban van, mint a Galaxy S5. Ahhoz képest vannak előnyei (anyaghasználat, hangszórók) és hátrányai (alacsony felbontású kamera, kevésbé combos üzemidő) is. Számunkra örömteli, hogy a gyártók mintha újra megpróbálnának némi egyediséget csempészni a csúcsmodellekbe, annak ellenére is, hogy alapvetően ugyanabból a hardveres kínálatból építkeznek. Így mindenki megtalálhatja a maga kedvencét, akinek a fém ház és a Sense felület bejön, adja a voksát a HTC-re, akinek az ultra energiatakarékos mód és a komolyabb képalkotási képességek tűnnek vonzónak, az talál mást a piacon.

HTC One M8

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!