Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2249 üzenetére

    Ennyire nehéz felfogni, hogy egy hk-nak nincs első futóműve? Van egy futóműve, amit fel lehet osztani jobb és baloldalira, de nem első és hátsóra! Vannak görgők/tengelyek, aiket előlről hátrafelé számoznak.

    Egy 10mm-es lemezről nem fog lecsúszni egy lövedék, hanem simán átüti. Akár mennyire döntöd meg.

    A Tiger homlokbáncélja nem csak a 81°-ban böntött lemezből állt. Ez a közel függőleges része, amit az F34 löveg már át tudott ütni közelről. Nem kellene szaját szájunk íze szerint értelmezni a dolgokat. Amit te írtál az legfeljebb féligazság. Ha figyelembe vesszük a homlokfelületet, akkor könnyen belátható, hogy annak egyik legkisebb része az általad említett rész. Még a teknő és a föld közt is több hely van. Van 66°-ban döntött 100mm-es része is.

    Egyébként a vsz dolgok mik lennének? Ha a virtuálisan megnövekedett vastagságra gondolsz, akkor azt ''kissé'' elszámoltad! Panther esetén ez 139,48mm (35°), Tigernél 101,25mm (80°) - 109,46mm (66°). Összekeverted, hogy melyket honnan mérik: A Panther esetén amit megadtál a függőlegestől, a Tiger esetén a vízszintestől van mérve! Itt mind a vízszintestől számítva. Guderian kicsit nagyobb elme volt mint te, ezt ne feledd. És szívén viselte a rábízott fegyvernem sorsát.

    A technikai fejlettség, bonyolultság valamilyen szinten együtt járhat a megbízhatatlansággal. Az akkori technológiai szinten ez fokozottan igaz volt. A németek kissé túltervezték magukat.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2248 üzenetére

    Gyártási számokkal gondjaid vannak.

    M4A2: 8053db
    M4A2(76)W: 2915db
    Összesen: 10968db (Rogr Ford: A Sherman harckocsi 94. oldal)
    Ebből hogyan adtak át 24500db-ot a ruszkiknak? (nesze neked saját kútfő! ;] )

    A Sturmtigerekhez nem építettek új alvázakat! Sérült hk-k alvázait hasznosították újra. 18-at és nem 20-at. (Roger Ford: A Tigris harckocsi 88.oldal)

    A Pz IV F1 volt zwischenlösung, a rövid csövű löveg miatt. Átmeneti megoldás volt, amíg nem gyártották a KwK40-et nagy mennyiségben. Utólag mindet átépítették F2-re. A köztudatba a JPz IV/70(A) került át ilyen néven. (És félhivatalosan is ez volt a neve) Mielőtt azt mondanád, hogy ez senkit sem érdekel, gondolkodj el a Sturmtiger név használatán, ugyanis az nem volt hivatalos! Panzersturmmörser volt hivatalosan. A Wespe-t pedig kerüld, annak használatát ugyanis Hitler egy-az-egyben megtiltotta!

    Kit érdekel, hogy Rommel mit mondott? Nem saját gondolata volt. Ki is írta nem régiben, hogy ''Melyik is volt előbb?'' Douhet úgy jön ide, hogy ő volt az első aki ezt felismerte.


    Nem ''elvietnamizálja'' hanem simán ''vietnamizálja''! Én nem fejtettem ki az indokokat. Közismert, hogy ez volt az egyik választási ígérete, amit be is tartott. Nem véletlenül ígérte ezt!

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz JagdPanther #2252 üzenetére

    Az Il-2/10 nem zuhanóbombázó, hanem csatagép. A csatagépek alapvető feladata a szárazföldi csapatok harcának támogatása, míg a zuhanóbombázóké a pontcélok támadása. Az előbbi komoly páncélzatot igényel, az utóbbi nem. Az FW-190 A (Anton) változata vadászgép volt szinte 0 páncélzattal, az F (Fridrich vagy Fritz) csatarepülő erős páncélzattal (nehezebb is volt nem kevéssel), a G (Gustav) zuhanóbombázó némi páncélzattal. A Dora-t nem említem, mivel abból csak vadász verzió volt és jelentősen különbözött a csillagmotoros változatoktól (soros motor, megnyújtott törzshátsórész, fegyverzet...).

    A Sturmovik-ból tényleg rengeteget gyártottak, de volt jónéhány hónap, hogy a németek többet lőttek le, mint amennyi a gyárból kigördült.

    A Tiger és minden akkori harckocsi legsebezhetőbb pontja a közhiedelemmel ellentétben nem a farpáncél volt. Hanem a motortér teteje, ahol könnyedén befolyt bármi. Pl a Molotov-koktél égő benzine. De elég volt rá egy gránátköteg is.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2258 üzenetére

    Senki sem mondta, hogy rólad van szó! Van/volt itt néhány ember aki a történelmi tényekkel akart állandóan vitatkozni úgy, hogy az egészről szinte semmi gőze se volt. Műszaki vonalon meg főleg sötétek voltak (gondolom ma is azok). Aztán Gyantusz-szal karöltve bevezettük itt a valóságot.

    A debreceni MM-ban most is 2k a Híd a Kwai-folyón. Vaskereszt pedig 954HUF.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2259 üzenetére

    Ahogy JagdPanther is rámutatott: egy az egy elleni harc esetén még rendben is van amit mondazs, de az oroszokra csak kezdetben volt jellemző a magányos hk. (mikor először találkoztak a németek T34-el az egyedül volt és csak a hadosztály kisegítő csapatainak egyik FlaK18-asa tudta megsemmisíteni gyakorlatilag mögöttes területen. Áttörés egy hk-val. Erre varjál gombot!) Hamar rájöttek, hogy nem életbiztosítás taktika. Ugyanis ahogy elterjedt a PaK40 és PaK38 (utóbbi is képes volt közel 1km-ről kilőni a T34-et szemből, csak az orosz hadjárat elején még kevés volt belőle!), illetve a KwK38 L/60-al szerelt Pz IIIJ - hogy a Pz IV F2-ről már ne is beszéljünk - jelentősen megnőttek a veszteségeik. Utóbbi hk minden szempontból egyenértékű volt a T34-el.

    De visszatérve a Tigerre: többször is megemlítette rajtam kívül Gyantusz is, hogy a Tiger tornya ritka lomha volt, ráadásul szögsebessége függött a motor fordulatszámától is! Minimum 25s kellett a körbeforgatásához (a T34-nek 16s, a Sherman-nek 10s) maximum 60! Ez elég komoly harcászati hátrány, ugyanis csökkenti a célpontváltási sebességet, ezáltal az időegység alatt lekűzdhető célpontok számát. Mápredig a Tigert akár 2-4 fős csoportokban is bevetették. Ha az ellen idejében észrevette őket és volt 4-10 szeres túlerőben, akkor jó eséllyel minden Tiger elveszett. Ugyanis amíg a célpontáthelyezéssel szarakodtak addig azok kétszer megkerülhették őket. Wittmann is elvesztette a Tiger-ét Villers-bocage-nál (kettőt is).

    mityku: Az azért elég valószerűtlen, hogy egy darab Stinger, Igla vagy Strela elég legyen egy négy hajtóműves gép megsemmisítéséhez. Az amerikaiak amikor kiképezték a mudzsahedeket a Stinger-re beléjük verték, hogy a legkisebb cél ellen is legalább kettőt indítsanak.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2264 üzenetére

    Így már mindjárt más! Azért nem teljesen mindegy, hogy mi miatt kell selejtezni egy gépet. A négyhajtóműves gép esetén egy Stinger/Igla/Strela/Redeye találat nem kellene, hogy ilyen véget jelentsen. A pilóta bénán tette le a gépet. A négyhajtóműves gépek esetén ugyanis csak akkor adják ki a repülési típusengedélyt, ha képes tartósan három hajtóművel is repülni. Óceánrepülésnél ez a feltétel két hajtóműre szigorodik.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz csibor #2268 üzenetére

    Pontosan. Csak ott még megfejelik az egészet az ETOPS dolgokkal. (Extended-range Twin-engine Operation Performance Standards) Igazából ezt a sokat is számszerűsíteni szokás, méghozzá órában. Bővebben: [link]

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz csibor #2270 üzenetére

    Egy linkkel lerendezhetted volna. És nem árt ha a többiek is művelődnek.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz csibor #2274 üzenetére

    Erre Tuhacsevszkíj a legjobb példa. A németek által is bevezetett harckocsi magasabbegységek (hadosztály, hadtest, hadsereg, hadseregcsoport/front) harcászatának/hadászatának kidolgozása az Ő nevéhez fűződik. 1936/37-re már közel teljesen ilyen elvek alapján épült fel a Vörös Hadsereg! Aztán jött a Sztalini tisztogatás, aminek keretében Tuhacsevszkíjt az elsők között végezték ki. És mint a rendszer ellensége (trockista) vele együtt az összes elméletét is megsemmisítették, az általa elképzelt és már majdnem felépített hadsereget visszaalakították a korábbi elvek szerint (azaz a hk-kat csak a gyalogság támogatására alkalmazták, szétszórva a gyalogos egységek között). Érdekes lett volna a II. vh keleti hadszíntere ha maradt volna a Tuhacsevszkíj-féle felépítésű a VH. Lehet nem jutottak volna messzire a németek. A Pz III/IV akkori változatai nem igazán voltak jobbak a BT-5/7-nél. Tűzerőben/mozgékonyságban pedig alúl is maradtak. Az orosz 45mm-es ágyú igencsak jó fegyver volt. Amin a hadjárat kezdeti német sikere alapult az semmi más mint a vezetés és a taktika.


    A KV-2 érdekes eszköz volt. Létjogosultsága semmi. Legfeljebb önjáró lövegként. A KV-1 sokkalta jobb volt nála. Komoly probléma volt, hogy az orosz hk-kban nem volt rádió. Csak az egységparancsnokikban. Így kissé nehéz volt irányítani a harcukat. (Ugyan ez igaz volt a Vörös Légierőre is.)


    szicsu: Az oroszok sem voltak olyan hülyék, hogy egy támadásra libasorban vonuljanak. Ahhoz mindig szétbontakoztak, tehát nem volt olyan egyszerű a helyzet, ahogy azt Te felvázolod. És azt se felejtsd el, hogy az ágyút újra is kell ám tölteni! És a Tigerben - ahogy Gyantusz is írta - össze-vissza voltak elhelyezve a lőszertárolók. Magyarán a töltőkezelőnek bizony nem volt egyszerű dolga. És csak a saját erejére hagyatkozhatott.
    Az általad említett esetek sosem a frontvonalban történtek, szétbontakozott egységek ellen. Minden esetben felvonuló csapatokat aprítottak meg így. Ellenpéldaként meg lehet emliteni a nyugati fronton zajló dolgokat. Nem véletlenül vonultak a németek leginkább éjszaka és akkor is a korábban szokottnál jóval nagyobb távközzel. Volt ott olyan, hogy szövetséges korlátlan légi fölény.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2276 üzenetére

    Ha itt az üzemeltetőkre gondolsz, akkor nem vagyok benne biztos, hogy Ők lennének a leghitelesebbek. Elfogultak voltak mindenképpen a saját technikájuk iránt.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz csibor #2278 üzenetére

    Ez csak a szét nem bontakozott egységek esetén lehet igaz. Ha már harci alakzatot vettek fel, pláne ha már meg is keveredett az, akkor nem igazán foglalkoztak a parancsokkal, ami el sem jutott hozzájuk. Ma is általános szokás, hogy egy akármilyen járműoszlopnak az első és utolsó egységét lövik ki. Ezzel ugyanis teljesen megbénítják az oszlopot, főleg, ha kicsi a távköz. Az amerikaiak is csináltak ilyet nem egyszer '91-ben Irakban.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2280 üzenetére

    Ebből csak az maradt ki, hogy vajon járt-e a T-34-esek motorja? Mert ha nem, akkor kézzel kellet a tornyaikat forgatni, ami bizony igencsak lassan zajlott! A puha célpontot simán lehetett volna páncáélozatlanként kifejteni. A páncélelhárító üteg megint érdekes megfogalmazás. Ez utóbbi kettő akár fordítói ferdítés is lehet, gyanítom az.

    Amit korábban írtam, az nagyszámú és egyszerre felbukkanó ellenséges hk esetén igaz. Mint pl Kurszk. A meglepetés mindig harcászati előnyt biztosít (esetenként akár hadászatit is), itt is erről volt szó.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2285 üzenetére

    Igenis lényeges szempont, hogy járt-e a motor! Ugyanis álló motorral az egyik legfőbb előnyét veszítette el a T-34: a fürge tornyot. Ezért építenek az utóbbi időben fejlesztett hk-kba kisegítő hajtóművet. Ennek jelenlétében ugyanis álló motorral (azaz nagyságrendekkel alacsonyabb fogyasztás mellett) is ugyan olyan sebességgel forgatható a torony, mint járó motorral. Telepített harcállások (pl körletbiztosítás, ellenőrzőpont...) ez kiemelt fontosságú szempont.

    Ha nem veszed figyelembe az összes körülményt, akkor téves következtetéseket fogsz levonni.
    -Az oroszok így jártak a Spanyol-polgárháborúban. Nem volt sok hk-ütközet. Ami volt azt többnyire ők nyerték, jelentős gyalogsági támogatás mellett. Következtetés: a hk-knak csak a gyalogság támogatása a feladata (ne feledjük, Tuhacsevszkíj ekkor már nem élt!).
    -A németek, akik alulmaradtak, felismerték, hogy a hk-ik komoly fejlesztésre szorulnak (akkoriban még csak a Pz I és II állt szolgálatban. Gyengén páncélozott és gyenge fegyverzetű volt mindkettő. Alapvetően kiképzésre szolgáltak). Ekkor már elkezdődött a Pz III és IV gyártása (vagy legalább is küszöbön állt). Tudatosult bennük, hogy jó irányba indultak el (bár a BT-2 esetén az oroszok által alkalmazott döntött páncélzatot elfelejtették figyelembe venni. Ez érthető, mivel akkori pct-lövegeik még az azonos vastagságú függőleges páncéllemezt sem voltak képesek átütni.). Ezen összecsapások következménye lett a Pz IIIA gyártásának szinte azonnali felfüggesztése, és a 37mm-es ágyú 50mm-esre cserélése, aminek rövidcsövű változata a T-34/KV-1 megjelenéséig bőven elég volt a szovjet hk-k ellen. (A Matilda (II) és a Char B széria nem ér! Azokkal kapcsolatban szinte semmiféle információjuk nem volt, az orosz eszközökről viszont komoly ismeretekkel rendelkeztek a korábbi közös fejlesztőprogramok révén.) És felismerték, hogy a páncélosegységek mellé támogató gyalogság szükségeltetik!
    Pedig ugyan abból indult ki mindkét fél. Hogy ki értékelte megfelelően az eseményeket? Ez a Barbarossa során kiderült. Az oroszok annyira sem voltak képesek, hogy a korábbi német hadjáratok (Lengyelország, Németalföld, Skandinávia, Franciaország) eseményeit elemezzék. Már akkor rá kellet volna jönniük a saját hülyeségükre.

    Amennyiben (szerinted) nem fontos a járó motor kérdése, és ezt a németek is így értékelik, akkor nem okozott volna nekik problémát az orosz hk-magasabbegységek két-három Tigerrel való megtámadása. Hamar rájöttek volna mekkorát tévedtek! Ezekben az egy-két-három-négy Tiger lever egy egész páncélos-százaadot esetekben egy közös vonás van: minden esetben álló, vagy vonuló egységek ellen, meglepetésszerűen indított támadás esete forgott fenn. Soha sem támadáshoz szétbontakozott csapatok ellen zajlottak ezek a rajtaütések! (Ehhez hasonlítható az SAS Észak-afrikai tevékenykedése. Ott is kicsiny csapatok mértek megsemmisítő csapást jóval nagyobb német egységekre. Hogyan is? Meglepetésszerű támadással bázisok és az ott tartózkodók ellen. Sohasem harcolban álló csapatok ellen! Amennyiben időben észlelték a jelenlétüket, azaz elveszett a meglepetés ereje, bizony csúfos kudarcot vallott a bevetésük. Ugyanilyen körülmények között lőtték ki Wittmann-t Villers-bocage-ban. Volt olyan önelégült-hülye, hogy visszament. Addigra a britek komoly védekező állásokat építettek ki, köztük csapdapozíciókkal (ami szintén a meglepetésre épül) amikben Firefly-t is alkalmaztak. Eredmény közismert. A pontos számok: 13(!) Tiger, 29 megsemmisített angol hk (összesen 48 jármű, 255 fő szövetséges veszteség (sebesültek, halottak)). A Firefly kilőtt két Tiger-t, egy harmadik ráborított egy falat (magyarul csak harcképtelenné tette, nem semmisítette meg). A második támadásban (kiépített és felkészült erők ellen) a Tigerek egy hk-t sem tudtak kilőni! Annyira nem lehengerlő arány, mint azt mondani szokták. (forrás: Dr. S. Hart & Dr. R. Hart: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai, Hajja & Fiai, 1999, 184. oldal)

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2289 üzenetére

    A páncéltörő puskák (mint PTRD, PTRS) már a Pz III ellen sem értek szinte semmit. Nem igazán értem ezzel miért foglalkoztak egyáltalán a szövetségesek. Az 52mm-es ágyú megint elég hurka volt. A 76,2 már egy érdekes kérdés. Melyik ágyúról van szó és milyen irányból. A Sherman-ekben alkalmazott M1(A1) 76mm-es pct ágyú 500-600m környékéről szemből át tudta ütni a Tiger teknőjét. Hátúlról több mint 1500m-ről volt hatásos. A brit 17pdr (pounder - fontos, azt mutatja milyen tömegű lövedéket lőtt ki) viszont közel egyenértékű volt a KwK42-vel! Halálos fenyegetés a Tigerre nézve minden irányból. A 6pdr viszont tényleg gyenge volt.

    A Shermant a a Tigerrel összevetni elég övön alúli. Nem egy kategória a kettő. A nyugati szövetségeseknek nem volt komoly nehézhk-ja a Pershing megjelenéséig. A Churchill nem volt alkalmas hk-k elleni harcra. A Cromwell-család elavult technológiával készült (szegecselt páncélzat). A Pershing már elég komoly hk volt: korrekt páncélzat, kitűnő 90mm-es ágyú (közelítette a KwK43/3-at), kitűnő mozgékonyság. Az utóbbiban az egyik legjobb volt a II- vh hk-i közül. Csakhát későn és kevés. Ami érdekessé tehette volna a vh végi csatákat, az a Centurion. '45 első felében került rendszeresítésre, csak a hadszintérre már nem ért el (Dániában bevetették, de ott harcok már nem zajlottak). Kitűnő es tartós konstrukció volt, az izraeliek még '82-ben Libanonban is bevetették, ahol alig maradt el a T-72-től! Persze erőteljesen korszerűsített formában: 105mm-es L7A3 löveg (a legkiválóbb 105-ös, amit valaha is építettek!), ERA, erősebb motor. Mindenesetre a kezdeti szériák is komoly eszközök voltak. A ruszkiknak ott volt a Sztalin sorozat. Mindenben felűlmúlták a Tiger-t! (A Vorosilovokat inkább hagyjuk.)

    A tunéziai vizsgálat vezetett egyébként a Firefly kifejlesztéséhez. Ez azért nem volt annyira nehéz: az amerikaiak már akkor is beletervezték a hk-ikba a továbbfejlesztési potenciált. A 75mm-es M3 ágyú és az ahhoz tervezett torony alapvetően átmeneti megoldásnak készült, amíg nem sikerül egy kellően stabil tornyot fejleszteni az M1(A1) löveg számára (az oroszok imádták ezt az ágyút, ami sokkal jobb volt az F34-nél). A késői csapatokhoz kerülése a 76mm-es ágyúnak szinte kizárólag a hkegységek vezetőinek tudható be. Ellenezték egy új ágyú rendszeresítését (szimplán lusták voltak megismerni a régi jól ismert helyett. Normandiában rájöttek. Akkor hirtelen el kezdték szorgalmazni a gyártását.) Maga a fegyver/torony '43-ra kész volt.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2290 üzenetére

    A részletek alapján Pz III, vagy IV. A cső alapján Pz IIIJ/K/L. Az biztos, hogy eltalálta valami szemből. ;]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2294 üzenetére

    Leginkább fehérfoszfor lövedéknek tűnik (WP). Átütni nem valószínű, hogy átütötte, de arra tökéletes, hogy felgyújtsa. Közelharcban a legjobb hk a lángszórós. Ha jól csinálod egyetlen lövéssel akár 3-4 hk-t is letudhatsz.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz JagdPanther #2297 üzenetére

    A cső alapján kijelenthető, hogy nem KV-1. annak látványosan vastagabb a csöve, és nem nyúlik túl a teknőn.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2300 üzenetére

    Ha megnézed a test hátulját, akkor láthatod, hogy dobozszerű. A T-34-é viszont lefelé lejtett. (Trapéz alakű a test felső része. Az egész két hosszabbik alapjával egymásra helyezett trapézhoz hasonlítható.) Nem összetéveszthető. A cső egyértelműen nem nagyobb 50mm-nél, ugyanis túl filigrán egy orosz 76,2-hez képest. A T-34/76 (leszámítva a T-34-43-at) és a KV-1 esetén a cső nem nyúlt túl a testen. A képen látható hk-nál viszont igen. A lánctalp miatt nem lehet BT. De lehet tévedek. Amit csak most figyeltem meg, az az, hogy a homloklemez ék alakú. Az ék éle túl alacsonyan van ahhoz, hogy KV-1 legyen, annak ugyanis a feszítőgörgő tengelye fölött van ez az él. Akkor lehet mégis T-34? Most már én sem tudom. Kár hogy a farrész ennyire életlen a képen.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2303 üzenetére

    A második az T-34, de nem ugyan az mint az első. Azt szemből kapták el, a másodikat oldalról.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2305 üzenetére

    Ez van ha nem jön erre sűrűn az ember! Már azt hittem történt veled valami.

    Kezdd ezzel: [link]. Szerinted mi a bánat van a fény mögött?

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2307 üzenetére

    Ja: körérajzolsz egy T-34-et csak, hogy neked legyen igazad. Legalább ne reklámozd! ;)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2309 üzenetére

    Szél segíthet, és nem kell feltétlenül szétpörgetni a motorokat sem. Emellett a domborzat is sokat megfoghat. Emellett a front közelében mindig erős a zaj. Már az is meglepetés lehet, hogy ott tűnsz fel ahol nem számítanak rád.

    Mi-24-gyel tényleg nem lehetett meglepetést okozni: az afgán harcosoknak mindig volt legalább 3-4 percük felkészülni a méltó fogadtatásra mielőtt a Hind odaért volna.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2314 üzenetére

    A 10mm-es lemezekről: akkoriban azért még alapvetően a kinetikus energiával romboló lövedékek voltak inkább alkalmazásban. (Ma meg megint. A kumulatív mostanában inkább rakéták harcirészében alkalmazott.) Önállóan kumulatív lövedéket csak három ország (Németország, USA, Magyarország) tudott akkoriban kifejleszteni, a britek és oroszok alapvetően az amerikaiaktól kapták (és próbálták meg lemásolni). Illetve az oroszok nagy mennyiségben zsákmányoltak HHL-t. Közelről meg egy kumulatív is átüti azt a 10 mm-t nem lesz ideje még a pillanatgyújtónak sem elműködni! (Bár ilyen távolságból nem is szoktak ilyesmit használni.) Illetve vegyük figyelembe azt is, hogy az akkori ágyúk (szinte) kivétel nélkül huzagolt csövűek voltak, ami önmagában is csökkenti a hatásukat (szétszóródik a kumulatív sugár), és növeli a lecsúszás veszélyét.

    A dőlésszögekről: 35°+55°=90° ebből is egyértelműen kiderül, hogy az eltérés a bázisban van (igazság szerint ezt is illene megadni egy komoly műben, de sehol sem láttam még). Megjelöltem a forrást, utánanézhetsz benne.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2317 üzenetére

    Az amerikaiak csak azt felejtették el, hogy a németek a keleti-fronton még '45 februárjában is képesek voltak a helyi légifölény kivívására. Az oroszok elég amatőrök voltak a légvédelem és elfogás terén.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2323 üzenetére

    Mi tartott ennyi ideig ennek felismerésében?

    A képpel hegesztettél már valamit?

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2333 üzenetére

    Taváris az. Az oroszban a hangsúlytalan ''o''-betűt ''a''-nak ejtik.

    A Ju-52 meg tényleg egy rakás trágya volt. A vele egyidős és azonos felépítésű Ford Trimotor akkoriban már bőven veterángépnek minősült. Ilyen micsodával belemenni egy háborúba...

    Göring kitűnő vadászpilóta volt az I. vh-ban. Viszont egy fegyvernem irányítására teljességgel alkalmatlan volt.

    Hitler akkor sem adott volna engedélyt ilyesmire. Simán azt mondta volna, amit '45-ben a német népről.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz JagdPanther #2336 üzenetére

    Egyetértek szicsuval. A Gigant alapvetően életképtelen típus volt. És semiképpen sem hatékony. A megbízhatóságról már ne is beszéljünk. Viszont volt a németeknek egy igen előremutató típusa. (A mai korszerű légcsavaros szállítórepülőgépek kb minden jellemzőjével bírt! Leszámítva persze a légcsavaros gázturbinákat.)

    De nem mondhatok többet. Majd Gyantusz újabb regényében elolvashatjátok. Mindenesetre több kutatómunka áll mögötte mint Kurt Rieder/Földi Pál teljes munkássága mögött. Tudom, hogy ez nem kunszt, de akkor is.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz JagdPanther #2345 üzenetére

    Vihar előtti csend. Említettem, hogy most a légi szállításról fog értekezni. Azzal meg el lesztek vagy 3-4 napig.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2349 üzenetére

    Ezt már én is említettem neki az e-mail-jei kapcsán. Na bameg ott tud aztán hosszúakat írni!

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2350 üzenetére

    Csak atommal lehet a maiakat. (A CV 63 óta. De a Bikini-atollnál a CV 3 Saratoga sem süllyedt el könnyedén víz alatti nukleáris robbanáts hatására.) És ehhez is közvetlen találat szükséges. Interkontinentális rakéták (ICBM, IRBM) tehát nem jöhetnek szóba. Csak végfázis irányítású fegyverek!
    Ezért is hülyeség ami a Sum of All Fears-ben (A rettegés arénája) volt, miszerint MiG-29-ek nemirányított rakétákkal (ha jól emlékszem 250mm-el) leamortizálnak egyet. :(
    Eleve ahhoz közel kellett volna tudniuk kerülni hozzá (10km-en belűlre). Ez viszont esélytelen, mivel 8 órás váltásban mindig fent van egy E-2C Hawkeye (AWACS). Az viszont 400km sugarú körön belül több mint 200 célpontot tud követni. És akkor mindig van fent két járőröző géppár (ma már szinte csak F/A-18C/D Hornet, vagy F/A-18E/F Super Hornet, mivel a Tomcat-eket majd mindet kivonták). Szükség esetén bármikor indítható a készenléti géppár (2 perces készültség). Támadás esetén páncélajtókkal lezárják a hangárokat (ezt a Végső visszaszámlálásban is lehetett látni).
    És akkor ott vannak még a kísérő harccsoport légvédelmi cirkálói és rombolói és a hordozó saját légvédelmi állásai. Magyarán a támadónak kb 250 légvédelmi-rakétával: RIM-7 Sea Sparrow [link] és SM2 [link]. Rendszeresítés alatt: SM3 (ballisztikus rakéták ellen is alkalmazható, kinetikus energiával rombol, tehát igen pontos, igazából még inkább fejlesztés alatt), RIM-116 Rolling Airframe Missile [link]. És a CV 63CV 67, CVN 65, CVN 68, CVN 69 esetén három, a CVN 70-től kezdve négy CIWS [link]. Ez a rendszer minden amerikai felszíni hajón megtalálható, tehát egy haccsoportban legalább 15-20db. Az SM2 és SM3 az Aegis rendszer részeként rombolókon és cirkálókon [link].

    Ez volt a légi hadszintér. Ezzel a Hawkeye-ok révén közvetlenül összefügg a vízfelszíni hadszintér. Itt se sokkal könnyebb a helyzet. A Sea Sparrow, a RAM és a CIWS nagyon hatékony a hajók elleni rakéták és robotrepülőgépek ellen. Persze ehhez indítási helyzetbe kell jutnia a támadó hajó(kötelék)nek. Ennek megakadályozása alapvetően a hajófedélzeti repülőalakulat (CVW - Carrier Vessel Wing) feladata (ebben besegítenek neki a kísérő harccsoport helikopterei is. Meg is van hozzá mindene: AGM-84 Harpoon robotrepülőgépek [link], AGM-119B Penguin rakéták (a helikoptereken) [link], AGM-65 Maverick rakéták [link], AGM-114B/K/M Hellfire rakéták (kisérő helikopterek) [link]. A kísérő rombolók/cirkálók fedélzetén ''kicsit'' komolyabb eszközök a BGM-109 Tomahawk manőverező robotrepülőgépek [link], partközelben P-3C Orion [link], SH-60 Sea Hawk [link]. Ezenkívül ASROC rakétarendszer [link], és torpedók [link] szinte minden egység fedélzetén.

    A támadónak mindezekkel a rendszerekkel kell szembenézniük. És ha támadni akarnak át is kell törniük rajta. Nem sok esély van rá.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Kephamos #2352 üzenetére

    Kb 200-250-et. Viszont ha a videokon is látható módon, azaz rövid sorozatokkal operálsz, akkor több ezret is. Márpedig ez volt a jellemző. Főleg, hogy a hosszú sorozat (zárótűz) csak a nehéz álvánnyal alkalmazható. A képen látható villaállványról (bipod) viszont nem.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2360 üzenetére

    Bizony cserélhető. Minden géppuskához tartozott egy cserecső is. Ez egyébként a mai napig így van, szinte minden gpu-nál.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2367 üzenetére

    Nem jellemző. A géppisztolyoknál és a gépkarabélyoknál tipikusan 30-32 lőszeres tárakat alkalmaznak. (Bár léteznek kettős csigatárak is, de ezeket nem nagyon használják a nagy oldalirányú mérete miatt.) Ha ezt ki is lövöd egy sorozatban (teljesen értelmetlenül), akkor sem melegedik fel annyira, hogy egy tárcsere alatt ne hűlne normális hőmérsékletre.

    Egy repülőgép hordozó harccsoport (Carrier Strike Group - CSG) áll magából a hordozóból, cirkáló(k)ból, rombolókból, fregattokból, egy vagy két vadásztengeralattjáróból (SSN), és ellátóhajókból [link]. A Nimitz CSG legutóbbi összetétele (SSN-ek nélkül): [link]. Ebből az összetételből nem szoktak engedni, annyira nem hülyék.

    Kétszer azért úszták meg, mert elérhetetlenek voltak a honi területeik az ellenség számára. Ez ma már nem áll fenn.

    A CSG egyébként kb 300km sugarú körön belül ellenőrzi maga körül a vizeket, légteret. Csak akkor kisebb ez a terület ha zárt vizeken hajóznak (pl öblök, szorosok). Nem könnyű közel kerülni hozzájuk.

    Egyébként a US Navy hivatalos oldalán mindig olvasható, hogy mi és hol tartózkodik: [link]. Kivéve értelemszerűen a ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjárókat (SSBN).

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2369 üzenetére

    Kérdés mekkora az a belső robbanás. Viszont a rekeszek sok mindent kibírnak. Persze az is kérdés hogyan idézel elő belső robbanást. Nem véletlenül zárhatóak a hangárok jó vastag páncélajtókkal. Midway-nél a japán hordozók mindegyike abban pusztult el, hogy a liftnyílásokon keresztül bombák jutottak a belső tereikbe (mindegyikbe több). A Yorktown viszont megmenekülhetett volna ha nem találja és torpedózza meg egy japán tengeralattjáró vontatás közben. Az amerikai flotta repülőgép hordozók már akkoriban is jóval erősebb építésűek voltak a japánoknál. Viszont fa borítású volt a fedélzetük, ami ha meggyulladt bizony rendesen égett. Az amerikaiak kifejezetten jók voltak tűzoltásban, ezért is tudták megmenteni a tűzvészben való pusztulástól kétszer is a Yorktown-t. (A brit hordozók páncélozott fedélzetűek voltak, ezért a kamikaze támadások nem sok kárt tettek bennük.)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2371 üzenetére

    A V3 egy oldalkamrás löveg volt és nem rakéta!

    Amiről te beszélsz, az az A9/A10 volt (az első többlépcsős rakéta és az első ICBM lett volna). Sokra nem mentek volna vele. Már az A4-nek (vagy ha jobban tetszik V2) is iszonyat szórása volt. És ez csak tovább növekedett volna a távolság növekedésével (rakéták esetén a szórást kétféleképpen mérik: körkörös (CEP) a számított becsapódási ponttól, illetve a megtett távolság százalékában). Nem valószínű, hogy eltalálták volna vele New York-ot.

    Az U-Boot fedélzeti indítás nem volt veszélytelen. Nem véletlenül álltak le a kísérletekkel. Egy tengeralattjárón meg egyébként sincs felesleges hely pl rakétaüzemanyagnak és oxidálószernek. Ráadásul az utóbbi (az A4 esetén folyékony oxigén (LOX)) nem is könnyen tárolható. És főleg nem hosszútávon. Ehhez ki kellett volna fejleszteniük egy teljesen új konstrukciót.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2374 üzenetére

    Így: [link].

    Szabotőr, kém? Arra külön kiváncsi lennék hogyan juttatod fel a fedélzetre. Nem gyenge biztonsági intézkedések vannak arrafelé.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2378 üzenetére

    Nem volt ez az ötleted baromság. A németek egy gigantikus bunkert akartak építeni erre a feladatra. Annak az építését viszont nem lehetett elrejteni. Észre is vették az angolszászok és megkérdeztek néhány építészt (de nem Gyantuszt) mikor érdemes támadni. A válasz: amikor már kiöntötték a betont, de még nem kötött meg. Így is tettek. Eredmény: beton és acél káosz. Nincs értelme bontani. Újabb német próbálkozás: elöször kiöntik a kupolát, és utána dolgozzák ki alóla a földet. Most azt várták meg a szövetségesek, amíg a földmunkák eléggé előrehaladtak. Aztán Tallboy neki: kupola megborult és beszakadt a létesítménybe. A németek meg feladták. Persze értelme se volt az egésznek. 150km-es lőtávra számítottak (soha még csak meg se közelítették). Ezt viszont a K5E Glatt is tudta! Ja egyébként az irányzás nem volt lényegi szempont: egy célt jelöltek ki a V3-nak. Vajon mit? Hát persze, hogy Londont! (a bunker romjai látogathatóak: [link])

    A repülőgéphordozók nyílt tengeren csak komoly hadiflottával rendelkező erő által támadhatóak. Ilyennel jelenleg az amerikaiakon kívül legfeljebb az oroszok rendelkeznek (csak alacsony a hadrafoghatósági és megbízhatósági arány). Kína a fasorba sincs, a megfelelő eszközökkel nem rendelkezik. Egyetlen esélye partközelben lenne. Ott is csak akkor ha kellően kis behatárolt területen tudná tartani őket és oda nukleáris csapássorozatot mérne. Az amerikaiak nem olyan hülyék, hogy ezt hagyják. A kínaiak előbb fogynának ki atomból mint az amerikaiak. Márpedig ha a kínaiak atomot vetnek be, akkor vagy totális nukleáris világháborút kockáztatnak (elég esélytelen ebben mindenki a túlélésre), vagy csak az amerikaiakkal vívnak ilyet. Ez utóbbi egyesélyes. (De megoldaná kína túlnépesedési problémáját.)

    A közelkeleten addig van erőegyensúly amíg csak Izrael rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Nekik meg is van a felelősségtudatuk ahhoz, hogy alkalmazzák-e vagy sem. Ha valamelyik arab ország szert tenne ilyen fegyverrendszerre nem sokat gondolkodna, hogy bevesse -e Izrael ellen.


    Az alternatív energiaforrások bevezetésébe nem rokkanna bele a Mol, mivel a legnagyobb vegyipari cég az országban. Tehát kikerülhetetlen lenne akkor is.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz SzalaiG #2394 üzenetére

    Ez tipikusan tyúk és tojás jellegű vita.

    Érdekes, hogy arról soha senki sem beszél, hogy ki fogadta be a legtöbb palesztínt miután kiutasították őket Jordániából. Megsúgom Izrael volt ez az ország.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz SzalaiG #2398 üzenetére

    Ezt a palesztinoktól kérdezd! Nem véletlenül lettek kiutasítva Jordániából sem: ahhoz képest, hogy milyen kevesen voltak, minden hatalmat maguknak akartak. A második legtöbb palesztín Libanonban telepedett le ezután. Ami egy keresztény arab ország (volt), a keresztények aránya 90% felett volt. Megjelentek a palesztinok nem sokkal később polgárháború kerekedett belőle, majd az 1982-es arab-izraeli háború. Egyszerűen a palesztinok nem képesek senkivel sem együtt élni.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz td #2408 üzenetére

    Az egy le.IG18 volt (leichtes Infanterie Geschütz 18). [link] [link] A PaK38-nak ''kissé'' hosszabb volt a csöve: [link].

    A robbanások ebben a filmben is el lettek kissé túlozva. Pl amikor kitör a felkelés és a figura kiáll az erkélyre a Panzerfaust-tal. Az kissé nagyobbat robbant a célban mint ahogy azt egy kumulatív töltet teszi (annak ugyanis szinte semmi repeszhatása nincs).

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2412 üzenetére

    A Tallboy az amire te gondolsz. 12000lb kategóriájú. A többi itt: [link]. Volt neki egy nagytestvére. Úgy hívták Grand Slam és 22000lb kategóriájú volt [link]. A MOAB megtervezéséig, gyártásba vételéig ez volt a legnagyobb bomba a világon, legalább is a töltet nagyságát tekintve: [link]. Tömegre még mindig a Grand Slam a csúcs. (Tallboy fordította meg a Tirpitz-et is.)

    Ha már kitértünk a Közel-keletre, akkor megosztom mit találtam még Moab néven a Wikipedia-n: [link].

    (Tényleg nem értem miért nem használják az emberek a Wikipedia-t. Az angolon ott van majdnem minden ami lényeges. A magyar viszont egy eléggé szegényes valami. Viszont ami kissé felháborító, az az, hogy a II. vh-s német dolgoknál mindig az van: Nazi Germany. Mintha mindenki náci lett volna ott (pedig még a lansberg-i pék sem volt az! Bizonygatta is bőszen Webster-nek.). Pedig a fegyver és egyéb gyárosok nagy része a legkevésbé sem volt az. Az alkalmazók meg főleg nem (leszámítva a Waffen SS első tizenkét hadosztályát.))

    Igazából Izrael soha sem fenyegetőzött atommal. Ő csak és kizárólag védelemre fogja használni. És ez a probléma az arab és perzsa nukleáris törekvésekkel. Ők gondolkodás nélkül ledobnák Izraelre! Nyugodj meg, amennyiben Irán le tud gyártani akár csak egyet is, egyből el kezdi provokálni Izraelt. Akár ballisztikus rakétákkal is. Amennyiben erre a legkisebb mértékben is fegyveresen reagálnak a Dávid-csillagosok, egyből atomcsapást fognak mérni a perzsák. Ezért nem szabad engedni nekik, hogy hozzájussanak: determinálja a következő arab-izraeli háborút. Izraelnek az az érdeke, hogy békében éljen közvetlen és közvetett szomszédaival. Ennek látszólag ellent mond a Sinai-háború (1967), az viszont megelőző csapás volt (az arabok szintén támadást terveztek).

    Az általad említett nukleáris készültség az 1973-as Jom-Kippur háború (vagy ha magyarul jobban tetszik Engesztelés napi háború) idején történt. Ami miatt végül nem került sor a bevetés(ek)re, az nem a tűzszünet, hanem a tartalékosok beérkezése és a szárazföldi harcok megfordítása volt (a levegőben az arabok egy percig sem voltak fölényben).

    Szerintem nem arra utal a viselkedése az izraelieknek, hogy diktálni akarnának. Akkor nem vonultak volna ki Dél-Libanonból és a Gázai-övezetből egyoldalúan. Ezek egyébként komoly világpolitikai játszmák voltak. Azzal, hogy kivonultak Dél-Libanonból ugyanis hasonló lépésre kényszerítették Szíriát, aki mindig is azzal indokolta libanoni jelenlétét, hogy ott vannak a zsidók. Hirtelen meg szűnt az ''indok'' (mondjuk inkább ürügynek) az ott tartózkodásukra (a valódi persze az volt, hogy teljes egészében iszlám országgá tegyék Libanont, és elüldözzék onnan a keresztényeket).

    Hogy miért lehet Indiának és Pakisztánnak? Akár mennyire vallási ellentét feszül köztük ők azért tudják hol a határ. És az utóbbi időben kifejezetten békülékenyek egymással. Van reális esély a békére.

    Dél-Afrika Izraellel közösen végezte a nukleáris tesztjeit (és részben a fejlesztéseket is). Viszont önként lemondott a nukleáris fegyvereiről (kérdés, hogy mindet megsemmisítették-e, vagy esetleg átadták Izraelnek).


    Das Boot-ot megvetted? Ha igen mennyiért?

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2416 üzenetére

    A Bismarck-ra gondoltál? ;]

    Tényleg az ENSZ BT elé kívánják vinni (Churchill és Roosevelt viszont szinte biztosan forog a sírjában, látva mit művel az általuk alapított szervezet).

    Dél-Afrika rájött, hogy a legkevésbé sincs szüksége ilyen fegyverekre. Algéria ilyen jellegű terveiről itt olvashatsz: [link]

    A nukleáris fegyverek alapvetően csak elrettentésre szolgálnak. Ezért volt fontos mindkét hindusztáni országnak kifejleszteni (Lényegében tényleg a ''le ne maradjunk'' elv).

    Irán azt fogja elérni a végén, hogy az amerikaiak, oroszok és kínaiak együtt nyomják le őket. És bizony így járhat Észak-Korea is. India és Pakisztán nukleáris programja legfeljebb egymás ellen irányul. Irán és Észak-Korea viszont nyilvánvalóan a fejlett világ fenyegetésére törekszik. Az Észak-koreaiak ezt már bizonyították a Japán irányába végzett rakétakísérleteikkel.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2432 üzenetére

    Ha lesznek rákövetkezők.

    Ez a szemet-szemért, fogat-fogért egyébként baromság. Ráadásul a Biblia ellentmond magának, mert mintha olyan is lenne benne, hogy ''ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel''. Meg aztán ha egy fogam vész valaki miatt nekem nem kell az övé. De nem csinálnék problémát belőle, ha leurgana a tizedikről kötél nélkül (illetve egy bizonyos helyen lehet kötél rajta, vagy legyen az a kötél elég hosszú, hogy a helyzeti energia kellő nagyságú mozgásivá tudjon alakulni.)

    Az a baj a Közel-kelet ezen térségével, hogy igazából senki sem volt ott a másik előtt. Mégis mind erre hivatkozik.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2437 üzenetére

    A HT tartalomjegyzéke: [link]. Nem rég emlegettük a légi utánpótlást, hát tessék.

    A Kaliberben most nincs gyakorlatilag semmi II.vh-s vonatkozású cikk. [link]. (A P08-as cikk egy gáz-riasztóról szól.)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2440 üzenetére

    Attól függ mit tartasz érdekesnek. Nem fogom beírni az egész tartalomjegyzéket, de számomra pl érdekes az R-4 légiharcrakétáról, a Tarawa-osztályról, az F-16ACE-ről, a MiG-29K-ról, a Hugh Montague Trenchard-ról, a Canberráról, az SAR helikopterekről, a NORAD-ról, a Frantic Joe hadműveletről, a falludzsai harcokról, az űrhajó mentőrendszerekről, az Aeronavale-ról szóló cikk is. És persze a Lokátor (alias hírek). Azaz kb minden.

    Nesze a végén majdnem mégis beírtam az egész tartalomjegyzéket.

    Gondolom az oldalukra nem kerül fel 6-a előtt a tartalomjegyzék. Ugyanis az a hivatalos megjelenési dátum (ami kissé noncószensz, mivel hétfői napon sosem jelenik meg folyóirat. (Ez még a postavonatok létezésének idejében alakult ki, ugyanis vasárnap olyan nem volt. Most meg egyáltalában sem.)

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2443 üzenetére

    Mikor megláttam a neved a listában mint utolsó hozzászóló, azt hittem lesz vagy fél óra mire bejön a frissített oldal. De nem. Vigyázz túl ne lépd a max kb 240000 karakteres határt!

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2461 üzenetére

    Hogy a veszteségeik nagyobbak voltak-e a szövetségeseknek ezt nem mondanám biztosra. Igazából csak egy partszakaszon voltak komoly veszteségeik.

    A fogolyejtésről meg annyit: egy partraszálló hadművelet során, ahol minél rövidebb idő alatt minél több embert és felszerelést kell a partra juttatni, bizony igen komoly logisztikai feladat foglyokkal törődni. Gyakorlatilag lehetetlen! Ezzel nem védeni akarom a szövetségeseket, de azért ebbe sem ártana belegondolni.

Új hozzászólás Aktív témák