- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Jobb zoom, egyszerűbb kijelző - megérkezett a Sony Xperia 1 VI
- DIGI Mobil
- Netfone
- Milyen okostelefont vegyek?
- Xiaomi Smart Band 8 Pro - pro és kontra
- Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
Hirdetés
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Színészek hangjait lopta el egy AI-cég
it Az USA-ban bepereltek egy AI-céget, mert a vád szerint ellopták a színészek hangjait, majd AI segítségével a saját céljaikra használták azokat.
-
Rövid videón a Black Myth: Wukong
gp A sokak által várt játék a tervek szerint augusztus végén debütál PC-n és konzolokon.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
#65675776
törölt tag
válasz Kephamos #3699 üzenetére
Így már tiszta. Nem csak Te keverted meg a dolgot, hanem én is (egyszerre kétféle folytatásról beszéltünk). Egyébként valóban arról van szó, amit írsz: a kettő együtt már közel lefedi a teljes regényt.
Az nem Remarque regénye alapján készült, hanem egy Remarque regény. Tudtommal nem készült belőle film. Mint ahogy sok Remarque regényről elmondható ez. Talán nem is kell sajnálnunk. Sok regényt nem lehet jól filmre vinni. -
#65675776
törölt tag
válasz Kephamos #3701 üzenetére
A könyv árának egy igen jelentős része a kereskedelmi árrés. A nyomdából a bolti ár 15-20%-áért kerül ki. (Anno mikor a Hajja féle könyvek boltban 2700HUF-ba kerültek, nekem a nyomdából 500HUF-ért hozták, és már azokon is volt némi nyeresége az eladónak.)
Könyvet mostanság sajnos ritkán veszek. Olcsóbban (15-20% kedvezmény) árulja (vagy csak árulta?) pl a LAP-ICS a könyveket. A legutóbbi beszerzésem pontos helye a SZAKKÖNYV Kft (1033 Budapest, Szentendrei út 89-93). Két 3990 HUF-os könyvet összesen 6783,80HUF-ért vettem (a számla tanusága szerint 15% kedvezmény, és tényleg). -
#65675776
törölt tag
válasz gege71.hu #3703 üzenetére
Volt ismerősöm. De már elmúlt.
nemcso: Én sem, de ha már volt ez a lehetőség, kihasználtam. Az a probléma, hogy az utóbbi időben megjelent könyveik színvonala már nem éppen magas. Nem csak a fordítással van sokszor probléma (a lektor meg csak a nevét adja többnyire és felveszi a pénzt). Többnyire már az alapul szolgáló mű sem éppen magas színvonalú. Valahol meg lehet érteni a kiadót is: ezeknek a kiadási jogát kapják meg olcsón. -
#65675776
törölt tag
válasz bandiras2 #3731 üzenetére
Azért a ''készen voltak rá'' kicsit erős kifejezés. Az A4-et sem tudták igazán megbízhatóvá tenni, a felső légkörről alig rendelkeztek megbízható adatokkal. Szóval 10% megsemmisült volna már felbocsájtáskor a maradék 90% pedig gyaníthatóan nem lett volna képes visszatérni a légkörbe.
Ez az egész inkább csak elméleti lehetőség volt, a megvalósítása nem lett volna megoldható az '50-60 évek előtt.
A 100t tolóerő is kissé utópisztikus, mivel az A4-é is csak 25t-t tudott szolgáltatni. És az A4 is meglehetősen méretes szerkezet volt, akkor ehhez a 4x akkora tolóerejű hajtóműhöz mekkora test kellett volna, hogy normális mennyiségű üzemanyagot és oxidálószert vihessen magával.
A pontossága pedig valószínűleg nem lett volna elég egy város eltalálásához.
De biztos csak én vagyok szkeptikus. -
#65675776
törölt tag
válasz bandiras2 #3736 üzenetére
Ilyen kialakítású volt az A4 hajtóműve is. A hatótávolságot nem nagyon befolyásolja.
A pontosságról: a sokkalta fejlettebb technológiai színvonalon készült R-7 esetén a CEP 5km volt. A '40-es években még nem létezett olyan irányítórendszer, amivel ennek akár csak a kétszeresét is el lehetett volna érni (a rakéták CEP-je függ a repülési távolságtól). Viszont az R-7 akár 3-5Mt hatóerejű nukleáris harcirésszel is felszerelhető volt. Ahhoz tényleg megfelelt ez a pontosság, de egy hagyományos töltet így nem ér semmit, legyen az akár 5t. Erről érdemes a briteket megkérdezni. Ha annyira nagy hatású az 5t-s hagyományos töltet, akkor miért vittek a Tirpitz végső pusztulását okozó csapás során nem kevesebb, mint 24db 5443kg-os (robbanóanyag: 2,358 kg Torpex D1) Tollboy-t magukkal a 617. és 9. század gépei? [link]; [link] ÉS miért dobtak le ebből 16db-ot egy ~1,5km sugarú körön belül? A Te nézeteid szerint ennyi robbanóanyaggal akár egész New York-ot is el lehetett volna törölni a Föld felszínéről. -
#65675776
törölt tag
válasz bandiras2 #3738 üzenetére
Tévedsz, hajók esetén (főleg ilyen tömegű robbanóanyag esetén) egyáltalán nem szükséges telitalálat. Elég a hajó mellé dobni a bombát, a lökéshullám (ami víz alatt sokkal pusztítóbb, mint a légkörben) már rendezi a többit. A mai torpedók gyakorlatilag egyike sem közvetlen találattal rombol, hanem a gerinc alatti robbanással és lökéshullámmal/kavitációval töri azt ketté. Pedig a torpedók harci része nem szokott 3-500kg-nál nehezebb lenni. [link]; [link]; [link]
A Tirpitz-et két Tallboy (az előző hsz-ben látom elírtam ) is telibetalálta.
A Sänger elképzelés esetén a CEP biztosan meghaladta volna a 10-15km-t. Gondolj bele, az A4-ek a ~300-350km-es útjuk után sem minden esetben találták el Londont (pedig az sem éppen kisváros), vagy az aktuális célpontot. Azaz az A4 CEP-je is nagyjából 10-15km volt, ami nagyon rossz szórás (főleg egy 1t-s harcirésszel), a Sänger-eszköz 20-30x hatótávolság mellett ennek biztosan a többszörösét produkálta volna.
Hagyományos töltet alkalmazása ICBM-ek esetén felvetődött az utóbbi években. Viszont a probléma a mai napig is a pontosság. Erre a célra ugyanis napjaink egyik legpontosabb ICBM-je, a Trident II (D-5) (Bár ez igazából SLBM, de ez csak az indítás helye miatt van) is alkalmatlan jelenlegi formájában, pedig a CEP az Ő esetében kevesebb, mint 100m (12000km-es távolságra 2800kg-nyi hasznos terhet tud elvinni)!
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Ettől függetlenül a szórás igencsak nagy volt, meghaladta London méreteit.
MUI Pack. Elméletileg szabadon letölthető a MS oldaláról. Ha bővebben érdekel, akkor Moonman-t vígy X-COM-ot kell megkeresned, én személyszerint soha sem foglalkoztam ezzel.
Azért ezt lehet nem hátrány tanulmányozni: [link]; [link] -
#65675776
törölt tag
válasz bandiras2 #3742 üzenetére
A 8-10km magasságban repülő bombázók is nem ritkán eltévedtek, akkor egy a világűr határán pattogó eszköz mennyire lett volna pontosan célra vezethető? Akkoriban még nagyon gyerekcipőben jártak a navigációs eszközök.
Emellett az a 20km (ami azért nem éppen a világűr határa) zuhanás megint csak nem a pontosságot szolgálja. Mire ezt a zuhanást befejezi, addigra több légrétegen áthaladt. És lehet, hogy minden rétegben másfelé és más erővel fúj a szél. Azt az 5t-s eszközt pedig szépen el tudják ezek téríteni. Az irányítás nélküli bombákat pontosan csak 1-2km magasságból lehet vetni, de ehhez ismerni kell az aktuális meteorológiai viszonyokat és a repülőgép pillanatnyi mozgásállapotát. És mindez jelentős számítási kapacitást igényel. Az akkori idők legjobb bombacélzó rendszere a NORDEN is csak arra volt képes, hogy egy pályaudvarméretű célpontot jó eséllyel eltaláljanak a vele célzott bombák tiszta, felhő és szélmentes időben. De ez sem volt garancia semmire, erre jó példa az 1944. június 2-án Debrecen felett (gyakorlatilag ideális körülmények között) végrehajtott bombázás. -
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
válasz Nowhereman #3752 üzenetére
Ez igaz. Viszont ha feltörik/megismerik ezt a rádiórendszert, akkor a csapásokat is tudják irányítani (ahogy tették a bombázóbevezésekkel a britek. Így bombázták egyszer a németek Írországot: lényegében a britek irányították oda a német bombázókat).
-
#65675776
törölt tag
A lokátor elhárító rakéták (sugárzás elleni rakéták) passzív radarirányításúak, és valóban a radar saját kisugárzása vezeti őket célra. Persze ez nem ennyire egyszerű, a korai típusok ellen pl már annyival lehetett védekezni, hogy kikapcsolták a célbavett radart.
A német rádiónavigációs rendszer (amit a britek tudtak manipulálni) két sugárnyaláb volt, amiket úgy állítottak be, hogy a cél felett metszék egymást. A bombázógépen levő vevőegység pedig érzékelte a két jelet, és amikor a kettő intenzitása elérte a maximumot, akkor a cél felett van, oldhatja a bombákat. Ha a célra a rárepülés közvetlenül, egyenes útvonalon történik, akkor a rávezető repülőgépen a navigátornak arra kell figyelni, hogy a két nyaláb intenzitása egyenlő legyen. -
#65675776
törölt tag
válasz Nowhereman #3759 üzenetére
Az örök macska-egér harc. Ez mindig is így lesz.
És abban is teljesen egyetértek veled, hogy a szervezőket kellene lefeszíteni. De az is érdekes, hogy akik elkötötték, azok pontosan tudták mit kell vinni az életrekeltéshez. -
#65675776
törölt tag
Még a '90-es évek végén is ott volt minden rendőrautóban egy Mossberg és egy AMD. Arra kell felkészülni, ami várható. Ha vannak hk-k a környéken, akkor azok ellen is. Aki pedig hk-val támad a rendőrökre, az utána ne háborodjon fel a ''túlzott rendőri brutalitáson''. Valahogy a tüntetői brutalitáson senki sem háborodik fel.
-
#65675776
törölt tag
Itt részletesebben tájékozódhatsz róla: [link]
Persze kérdés, hogy mégis hogyan tudtak volna vele áthajózni észrevétlenül az Atlanti-Óceánon. Mert zajt azt rendesen keltett volna a konténer, szóval a korábbi tengeralattjáró-útvonalakat nagyívben el kellett volna vele kerülni.
A másik probléma a pontosság. Ezt az SLBM-ek (Sea Launched Ballistic Missile - tengerről indított ballisztikus rakéta) esetén egészen a '80-as évek elejéig nem tudták megnyugtatóan megodani, ugyanis az inerciális navigációs rendszerek esetén alapvető fontosságú az indítási hely pontos ismerete, mivel ehhez viszonyítva képes számolni a röppályát. Azaz ha pontatlan a kiinduló pozíció, akkor még pontatlanabb lesz a becsapódás (a repülőgép fedélzeti INS-ek (Inertial Navigation System - Inerciális navigációs rendszer) is csak a GPS-szel való integrálás után váltak igazán hasznossá, addig az is nagy eredmény volt ha egy órai repülés után kevesebb mint 2km-rel tértek el a tervezett útvonaltól. Csak ugye a repülőgép fedélzetén ott ül a pilóta, aki szükség esetén a tereptárgyakat navigációs pontként alkalmazva helyesbíthette az útvonalat. Alapvetően így működik a TERCOM [link] is, ezért tudnak olyan pontosak lenni a manőverező robotrepülőgépek. Erre egy ICBM/SLBM nem képes, ahhoz túlságosan magasan repül). Hiába van a '70-es évek óta csillagnavigációs rendszer is gyakorlatilag az összes ICBM/SLBM fedélzetén, az is csak akkor tud kielegítő eredményt adni, ha a kijelölt pályától csak egy bizonyos mértékben tér el a rakéta (tetszik nem tetszik, az ICBM/SLBM/IRBM-ek nem éppen a manőverezőképességükről híresek. A hatótávolságukat pedig alapvetően befolyásolja az égésvégi sebesség, és az égésvégi ponti irányvektor. Ha a hajtóművek leállítása nem eléggé pontos (időben), akkor nincs az az irányítórendszer, ami a cél közelébe juttatná őket). Az A4 fedélzetén viszont csak egy kezdetleges INS volt, ami még akkor is nagy CEP-et eredményezett, ha pontosan ismert helyről indították a rakétát. -
#65675776
törölt tag
válasz Nowhereman #3770 üzenetére
Igen lehet rádióadóra hangolt vevővel navigálni (Mo-on sokáig - vagy még mindig - a Kossuth solti adója volt a fix pont, ha valaki eltévedt, akkor arra állt rá). Csak kérdés, akkora sebesség mellett vajon meg tudták volna oldani egyáltalán az adó befogását. Emellett az A4 apogeuma azért 80km körül volt (az már igen közel van az ionoszférához), kérdés ott mit tudott volna fogni az akkor általános rövid- és középhullámú adók jeleiből.
A himbálódzásban teljesen igazad van. Erre igazi megoldást a víz alóli indítás jelentett volna, amivel szintén kísérleteztek.
mityku: Ez is érdekes lehet: [link]. Mintha nemrégiben valaki egyébként is érdeklődött volna a téma iránt.
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
Az Augsburgi-csatáig a magyarok sem láttak semmi kivetnivalót a kalandozásokban. Amíg nyertük a háborúkat addig nem voltunk felháborodva azon, hogy mások területeit birtokbavesszük és félig meddig kifosztjuk.
Amióta viszont hadilag inpotensek vagyunk, azóta sírunk mindenki más katonai sikerein és csak a negatív oldalát keressük mindig. -
#65675776
törölt tag
válasz gege71.hu #3869 üzenetére
Harcoló létszám 7-9000 fő (a 2-3x ekkora sallang meg csak viszi a pénzt). Nehézfegyverzet kb 0:
18db D-20
50db 37M 82mm-es aknavető, ami a topic profiljába is illik lévén II. vh előtti konstrukció (!)
Asszem ennyi, azaz lótepertő.12db (+3db hadműveleti tartalék) T72M1.
Vagy 500 BTR-80, amelyek között vannak A-k is, az már ér is valamit tűzerő szempontjából, egyébként a túlélőképessége a 0-hoz konvergál.
113db páncélromboló rakétarendszer (9M111 és 9M113, egyik sem tandem töltetű, tehát korszerű hk-k ellen nem érnek lényegében semmit).
Összességében: nemhogy egy páncélos, de egy sima hadosztályt sem képes felvonultatni Magyarország.
Persze van raktáron, aka M-zárolva jó sok minden. Ez nálunk azt jelenti, hogy szétrohadnak, amilyen tempóban csak bírnak.
-
#65675776
törölt tag
válasz Kalandor #3872 üzenetére
Nyálazd át ezt is. Csak a teljesség kedvéért. Hoax az egész. És ez bizonyítva is van.
-
#65675776
törölt tag
Nem jól értelmezitek a mondatot. Így kellene: [...]a náci hadsereg, azaz az SS[...] Az azaz-t el lehet hagyni, elméletileg a mondat jelentését nem változtatja meg. Esetleg így is lehet mondani: [...]a náci hadsereg, másnéven az SS[...]
Akkor lenne szó itt a Wehrmacht-ról, ha a mondat így szólna: [...]a náci hadsereg, és az SS[...]
philoxenia: Az SS eresetileg három részből állt: Allgemeine SS (azaz Általános SS), SS-Verfügungstruppe (azaz SS Harctámogató csapat) és az SS-Totenkopfverbände (azaz SS Halálfejes csapat). Az első feladata általános szervezési volt, lényegében az SS bürökrata része. A második feladata a nevében van, harctevékenység, belőlük lett a 2. SS (páncélos)hadosztály Das Reich. A harmadik feladata a koncentrációs táborok őrzésvédelme. Belőlük alakult a 3. SS (páncélos)hadosztály Totenkopf.
Ezen kívül volt egy rendőri alakulatuk is (bár az egész német rendőrséget (Ordnungspolizei) az SS irányította 1936-tól), belőlük alakult a 4. SS hadosztály Polizei, a feladatuk gyakorlatilag a katonai rendészet volt.
Illetve ott volt Hitler személyi testőrsége, belőlük lett később az 1. SS (páncélos)hadosztály Leibstandarte SS Adolf Hitler.
-
#65675776
törölt tag
válasz philoxenia #3900 üzenetére
Nem olvadt bele, 1945-ig létezett önálló szervezetként. Csak a Hosszú kések éjszakája után teljes mértékben jelentéktelenné vált.
-
#65675776
törölt tag
Miért baromság? A Wehrmacht volt az egyik haderő a Reich-ban. Volt még mellett néhány: Kriegsmarine, Luftwaffe és az SS. Utóbbit simán lehet náci hadseregnek nevezni. A hadsereg egyébként is alapvetően egy alakulatszervezési szint (katona -> raj -> szakasz -> század -> zászlóalj -> ezred -> hadtest -> hadsereg -> hadseregcsoport (-> fegyvernem -> teljes haderő)).
Az utolsó mondat mire vonatkozna? Sehol nem állítottam az ellenkezőjét.
-
#65675776
törölt tag
válasz Gyuri27 #3904 üzenetére
A hadosztály valóban kimaradt.
A dandár és az ezred félig meddig szabadon felcserélhető, sokban nem különböznek egymástól. Ugyanez elmondható a dandár-hadosztály viszonyra is. Amolyan átmenet a kettő között, nem feltétlenül különíthető el a másik kettőtől. Attól függ, hogy az adott haderő hogyan értelmezi a jelentését.
Manapság a MH-ben a dandár tulajdonképpen egy nagyobbfajta ezred, ugyan úgy zászlóaljakból épül fel.
Ezred jelenleg csak a légvédelemmel kapcsolatos egységeknél létezik (repülő és légvédelmi rakétás alakulatok).Persze lehetne még mondani, hogy kimaradt az osztály, géppár és egyéb alakulatok.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz Gyantusz #3915 üzenetére
"Az egy másik történet, hogy így nem értéktelenedett el eszmeileg az ingatlana, hogy "temető van benne"? Én meg nem venném, ha eladná, az biztos."
Akkor pl a debreceni Dobozi lakótelepen kb semminek sincs értéke, értelmes ember nem költözik oda. Régebben ugyanis a város egyik temeője volt ott, amit felszámoltak. Emlékszem, még a '80-90-es években is találtunk néha ezt-azt.
-
-
#65675776
törölt tag
válasz Gyantusz #3987 üzenetére
Azért a két lánctalp együttes szélessége 7,2m lett volna. Ha a 35m-es teljes hosszból mondjuk 25m a felfekvési hossz, akkor abból a felfekvési felület 175m². Ebből a fajlagos talajnyomás 5555,55kg/m². Ezen jellemzőt mondjuk cm²-re vonatkoztatva szokták megadni, ami ennek ugye az 1/100-a. Azaz 0,5555kg/cm², ami nagyon alacsony érték. (A T-26 esetén 0,66kg/cm², Leo2 0,83kg/cm², T-72-jé is 0,83kg/cm², M1A1 Abrams 0,96kg/cm²) 0,6kg/cm² alatti talajnyomással tipikusan csak a légideszant hk-k szoktak rendelkezni.
A szabadmagassága pedig 2m(!) lett volna, szóval elég sok folyón simán átgázolt volna.
Az akkori bombavetési precizitás még egy ekkora álló célpont eltalálását sem garanrálta. Mozgóét meg pláne. Emellett hk-k ellen csak a közvetlen találat ér bármit is. Egy 1000t-s járműnek igencsak nagy a tehetetlensége, pláne ha 14m széles. Talán egy Tallboy fel tudta volna borítani. 1t-s bomba is kevés lett volna hozzá. Az akkori rakéták páncélátütése pedig kevés lett volna, már az ISZ-2 ellen is kevés volt a sima HVAR, amit a II- vh-ban használtak. (Emiatt kellett a koreai háború idején erősebb verziót kifejleszteni belőle. Pedig a Sztalin-2 tetőpáncélja sem volt éppen túl vastag.)
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Jobb zoom, egyszerűbb kijelző - megérkezett a Sony Xperia 1 VI
- Luck Dragon: Kenyér
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Formula-1
- Elden Ring
- Így nem hajlik, úgy kettétörik az új iPad
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- WoW avagy World of Warcraft -=MMORPG=-
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen