Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2467 üzenetére

    Nem is ejteni nehéz őket, hanem ellátni, őrízni. Amire partraszálláskor nincs fölös személyzet, tipikusan nem a tábori rendőrség száll először partra. Illetve mikor partra szállnak elsődlegesen a forgalomszervezés a feladatuk.

    Kréta kicsit másabb volt. Ott nem annyira kellett foglyokat ejtenie a németeknek. Az első egy-két napon inkább a túlélésre koncentráltak. A későbbiekben az angolok visszavonultak és addigra a németek elég stabilan tartották a pozícióikat. A hátrahagyott csapatok pedig képesek voltak foglyok őrzésére (más dolguk nem is igen volt). Ráadásul a nemzetközösségi katonáknak hirtelen elszállt a moráljuk látva a parancsnokaik hibás döntéseit (ami tulajdonképpen a csata elvesztését okozta. A britek simán nyerhettek volna). Nem volt nehéz a foglyok tartása, mert nem is igazán próbáltak szökni.

    Normandiában sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek az angol-szászok, mint a németek Krétán. És Franciaországban bizony motiváltak voltak a németek végig.



    SzalaiG: Nem emlékszem már rá melyik film volt az, ahol a hadseregek felsorakoztak és a két vezér bevonult egy sátorba. Leültek sakkozni. Amelyik vezér nyert, annak a csapatai maradtak, a vesztes elvonult.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2480 üzenetére

    A másik probléma a hadifoglyokkal, hogy jogaik vannak. Etetni-itatni kell őket, biztosítani számukra a higiéniai feltételeket. Külön szállást kell biztosítani a tiszteknek. Mindezt elég komoly feladat lett volna megszervezni, amikor több százezer katonát akarsz partra tenni ellenséges tűz közepette. (A Csendes-óceáni hadszíntéren nem volt ilyen probléma: a japánok nem igazán estek fogságba. Azt a pár tucatot viszont akár egy raj is tudta őrízni.)

    Kréta elfoglalása tényleg komoly, de teljesen értelmetlen teljesítmény volt. És ígyis-úgyis egy fegyvernem megszűnéséhez vezetett a német haderőben. A briteknek sem volt túl sok nehézfegyverük, ráadásul azt is rosszul alkalmazták. A Matilda II-kkel egymagukban meg lehetett volna tartani azt a szigetet megfelelő mennyiségű lőszer és némi gyalogsági támogatás mellett. A reptereket a németek csak akkor tudták biztosítani, amikor a britek kiűrítették azokat. Az utolsó brit ellentámadások is a teljes megsemmisüléssel fenyegették a FJ-ket. Arról nem is beszélve hogyha lelőtték volna a felderítő német Ju-52-t, akkor a GJ-k el sem indultak volna és a FJ-ek teljesen magukra maradtak volna és kb egy napon belül felmorzsolódtak volna. Azt a csatát nem a németek nyerték meg, hanem a britek vesztették el.

    Arról nem is beszélve, hogy szinte teljesen pontos adatokkal rendelkeztek arról, hogy a németek mikor és hol érnek földet! Blatchly még az alakulatok pontos elrendezését is ismerte, csak ezt nem adták át a vezénylő tábornoknak. Mint ahogy azt sem, hogy nem lesz komoly tenger felőli partraszállási kísérlet. Ez utóbbi miatt a britek egyes alakulatai gyakorlatilag semmit sem csináltak az egész csata alatt, csak várták a partraszállást. Intakt állapotban fejezték be a csatát! forrás: John Keegan: A háborús felderítés 5. fejezet (Európa 2005.)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2482 üzenetére

    A műszaki alakulatos kérdésedre még mindig nem tudok válaszolni.

    Gyanteusz? Az kicsoda? :D

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2485 üzenetére

    Azért mert nem ismerek ilyen könyvet.

    Máltának már csak azért is több értelme lett volna, mert a Földközi-tenger egyik legszűkebb részén és az egésznek a közepén van. Ergo minden mediterrán forgalmat ellenőríthettek volna. Az angolog egyszer teljesen ki is űrítették, a németeknek csak oda kellett volna menniük. Ha elfoglalják, akkor Kréta is elég érdekes helyzetbe került volna.

    A Híd a Kwai-folyón-ban levő jelenet teljesen reális. A Genfi-egyezmény előírja, hogy a tiszteket nem lehet fizikai-munkára fogni (ezredesünk hivatkozott is erre, még a szöveget is elővette). Ezért érdekes a fogoly kérdés.

    És ezért volt érdekes mind ez Irakban napjainkban. Teszem hozzá az nem minősül kínzásnak, hogy elveszik az órádat, meztelenre vetkőztetnek és különféle kicsavart helyzetekbe kényszerítenek (pl fal mellett lábujjhegyen állsz és csak egy-egy ujjal támaszkodhatsz a falnak). Ezek elfogadott módszerek, pl az SAS-nél része a kiképzésnek.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2491 üzenetére

    Az oroszok éppenséggel nem csak a hadifoglyokkal bántak kevésbé humánusan. De ez utóbbi igaz volt a németekre is. A hadifoglyokkal azért többnyire korrektek voltak.

    td: Jogos! :B

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2500 üzenetére

    És akkor még meg sem említettük a rendszerellenségeknek fentartott szanatóriumokat, mint pl a Gulag, és a kezdeti német koncentrációs táborok (bizony az eredeti céljuk ez volt). Meg aztán ott volt az euthanázia-program.

    Az ukránok és lengyelek sorsában megvolt a közös nevező a két fél részéről. Szintén elmondható ez a zsidókról. Az oroszok is szivesen irtották őket.


    A topic feléhez értünk! :R

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2507 üzenetére

    A moderátor csak ahhoz kell, hogy archiválja az előző topicot (esetleg kiemelje az újat, de ez ezzel a topiccal nem hinném, hogy megtörténne). Megnyitni bárki megnyithatja a folytatást. Tapasztalatból mondom.

    És nem biztos, hogy olyan messze van a következő: az első évben (2004. 11. 08. -2005. 11. 08.) kb 1850 hsz született. Az azóta eltelt majdnem pontosan három hónap alatt további kb 700. Ha tartjuk a tempót, akkor év végére lehet nyitni a másikat.

    td: És akár linkelni is lehet a technológiai leírást.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2509 üzenetére

    Ahhoz nagyon fontos témának kell ám lennie! A Fáradt gőzben nem sok ilyet találsz. ez pedig biztosan nem lesz az szerintem.

    A hsz-ok számának legegyszerűbb növelési módja: Gyantusz-t meg kell kérni rá, hogy mostmár ne írjon hosszú hsz-okat, hanem fejezetenként külön hsz! Két hónap se kellene az újat lehetne nyitni. :D

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2527 üzenetére

    A Bismark helyzetén, esélyein egy dolog javíthatott volna csak: a Graf Zeppelin.

    Gyantusz viszont rosszul mondta. Nem a 109-ek hatótávolságán, hanem a hatósugarán ment kívülre a teknő. Lényeges különbség! A hatósugarat tipikusan a hatótávolság harmadában állapítják meg.

    Hatótávolság: a tipikus felszereléssel (üzemanyag, fegyverzet) lerepülhető maximális távolság.

    Hatósugár (más néven akciórádiusz): az a távolság, ahol tipikus felszereléssel harcolni tud a gép és onnan biztonsággal vissza is tér (azaz áll ki- és rárepülésből, cél feletti harcból és visszatérésből).

    Átrepülési távolság: Maximális külső és belső üzemanyaggal, fegyverzet nélkül lerepülhető maximális távolság.

    Áttelepülési távolság: Maximális külső és belső üzemanyaggal, tipikus fegyverzettel lerepülhető maximális távolság.

    A japánok alapvető hibája az volt, hogy nem vezették be a konvojrendszert. Persze ez náluk kényszerlépés is volt, két okból kifolyólag:

    1. Ezernyi szigetet kellett ellátniuk, emiatt kénytelenek voltak szétforgácsolni a szállítóhajó-flottájukat. Azért legalább a szállítási gerincvonalakon bevezethették volna.

    2. Nem rendelkeztek a konvojkísérethez megfelelő mennyiségű és minőségű hadihajókkal.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2529 üzenetére

    A tűzcsapás rövid ideig tartó erőteljes támadás rövid szakaszon.
    A zavarótűz szorványos néhány lövedékes támadás, alapvető célja az ellenség mindennapi tevékenységének korlátozása, zavarása (igazán akkor hatásos ha mindig máskor történik).
    A zárótűz egy adott szakaszra leadott nagyerejű támadás. Feladata lehet pl a saját csapatok fedezése.
    A Pergőtűz amolyan minden ami a csövön kifér jellegű.

    A heveder tényleg a PK(M) egybefüggő hevedere. A kép viszont tükrözve van.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2534 üzenetére

    A sok hetes tüzérségi előkészítésnek gyakorlatilag semmi értelme nem volt, mivel figyelmeztette az ellent a támadásra. Illetve bemérhetőek voltak a tüzérség állásai, ami ellencsapást eredményezhetett.

    Ha gyorsan akarsz előretörni és meg akarod lepni az ellent, akkor nem alkalmazol tüzérségi előkészítést, vagy azonnal indítod a csapataidat és folyamatosan görgeted előre a tüzérségi szőnyeget.

    Ameddig volt lőszer és megfelelő mennyiségű löveg addig lehetett lőni.

    A széteső heveder is újratőlthető, de gépeket igényel.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2536 üzenetére

    Torkolattüzek helyzete, becsapódások... Ezernyi módszer van rá.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2544 üzenetére

    Az adogatási irányt bizony elnéztem. Ott a pont.

    (Ez a dara kicsit erős volt! Gyantával van tele a tokom! :DD )

    ''...ma már inkább ''tűzfegyver'', ld. MLRS, v. ADATS''

    Ezzel az a probléma, hogy ezek rakétafegyverek, amelyek szintén a tűzfegyverek közé tartoznak, akárcsak a pisztolyok puskák. (A tűzfegyver pontos definícióját most lusta vagyok előkeresni. Kb úgy szól egyébként, hogy ''égés során kiterjedő gázok által hajtott lövedéket tüzelő fegyverek''.

    Amit meg lehet még figyelni a Challengerek és minden korszerű nyugati harckocsi csőtorkolatán az az elhajlásmérő egyik eleme. Ennek adatait szintén betáplálják a tűzvezető-rendszerbe, és helyesbítik vele a célzási pontot. [link]


    A csőhosszról: a csőfartól csak az öntöltő pisztolyok esetén szokás ezt mérni. Egyéb fegyvercsövek esetén az átmeneti kúp csőtorkolat felé eső végétől a csőtorkolatig.

    A mozsár nem feltétlenül egyszerű és könnyen mozgatható. Lásd pl Karl.


    A lövegpajzs tetejének hullámosítására szerintem aránylag egyszerű lehet a magyarázat. Nem igazán növeli a löveg profilját (mivel nem teljes szélességben olyan magas csak periodikusan. Felderíthetőségi szempontból igazából a hullámvölgyek legalsó pontja számít) annál inkább a védettségét (itt viszont a hullámhegy felső csúcspontja mérvadó). Lényegében extra védelem minimális többlet anyagráfordítással és tömegnövekménnyel. Persze ez csak hipotézis.


    td: Ezért is szokás a harc megkezdése előtt ledobni őket.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2547 üzenetére

    ''Melyik ágyú képes 115 000 méteres lövésre?''

    Pl
    A K5E Glatt vasúti löveg kb 140-150km maximális lőtávolsággal rendelkezett. A sima K5 viszont jóval kisebbel. (K5 löveg volt pl a Leopold, gondolom így ismerősebb.)

    A K12 (szintén vasúti löveg, a németeknél a K ezeket a fegyvereket jelentette) fejlesztésének alapvető célja egy I. vh-s német löveg felülmúlása volt (fegyvernemek közötti rivalizálás, mivel az I. vh-s ágyú, bár szárazföldi telepítésű volt, a Haditengerészet fennhatósága alá tartozott). Szintén 100km feletti volt a maximális lőtávolsága.

    A fent hivatkozott I. vh-s ágyú (pontosabban ágyúk) több néven is ismert. Két legismertebb: Kövér Berta, illetve Párizs-ágyú. Azt hiszem ez alapján be tudja azonosítani mindenki miről van szó.

    Szintén 100km feletti lőtávolságú lett volna a Dora és a Gustav a hozzájuk tervezett 700mm űrméretű váltócsőkészlettel.

    És a nem oly régen emlegetett V3 fejlesztési célja is a 150km lőtáv volt.


    mityku: Van kb 700MB-nyi tárhelyed? :D

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2556 üzenetére

    Hogy egy kicsit kupálódjon a közönség: a rakéta póthajtású lövedékeket szokták RAP-ként rövidíteni. (Rocket Assisted Projectile) Semmi köze a zenéhez, bár a hangja nem utolsó!

    A K5E Glatt űrmérete 310m. Csöve igazából csak egy dologban különbözött a normál változattól. Leesztergálták a huzagokat belőle (ebből kiszámolható a huzagmélység: (310-285)/2=12,5mm). Nem igazán új csövekről van szó. A kopott (ahogy mondani szokás kilőtt) csoveket használták fel újra. Mindössze két K5 lett így átépítve.

    A 280mm igazából csak kategória. Ettől szinte minden ilyen fegyver eltér némileg űrméretben. Olyan ez mint pl a 9mm-es pisztolylövedékek összehasonlírása.

    Luger (9x19), Browning (Short (9x17) és Long (9x23) egyaránt), Police (9x18): 9,03mm
    Makarov (9x18): 9,25mm

    Ezek mind 9mm-esként vannak kategorizálva. (Persze itt a különbség más okokra vezethető vissza, de megvan.)

    A Luger csoportjába tartozik még a 357 Magnum és a 38 Special is. Az űrméretek egyformasága persze nem véletlen: egy fajta lövedékkel lehet szerelni 6-8 féle lőszert (gyártás-optimalizáció, erre nem voltak képesek a németek as II. vh alatt).

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2558 üzenetére

    Mint írtam csak terv volt a kisebb űrméretű cső. Mivel a hajítótöltet nem változott volna ezért a könnyebb lövedékkel nagyobb lőtávolságot lehetett volna elérni.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2560 üzenetére

    Az elsőn egy dupla Minigun van. Elég komoly tűzerő.

    A másodikon egy C-17 Globemaster III ([link]) szállítórepülőgép bal oldalról fényképezve. A képen a hajtóműgondolák látszanak leginkább (az egyes és a kettes részben). Reverz állásban.

    A harmadik valamiféle traktor.

    A negyedik képen egy M88A1 ARV (Armoured Recovery Vehicle [link]) éppen egy M109 ([link]) önjáró löveget emel fel.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2570 üzenetére

    Az első Gatling-redszerű fegyverek külső hajtásúak voltak. A külső hajtást akkoriban az emberi erő végezte.

    Miért nem használták a II. vh-ban?

    1: Még a sima géppuskák tömegét se nagyon tudták 10kg alá szorítani. Márpedig egy ilyen fegyver esetén fontos annak manőverezhetősége (tűzzel való manőverezés).

    2: Jóval nagyobb mennyiségű nyersanyagot és ráfordított munkaórát igényel. Háborús felkészülés esetén nem utolsó szempontok ezek (sőt a legfontosabbak között vannak). És mindez ha elvész...

    3: Többszörös lőszerfelhasználás. Fokozottan igaz ez, mivel a csőköteg kitűnően viseli a nagyon hosszú sorozatokat is. Forgás közben ugyanis gyorsan lehűlnek az egyes csövek.

    4: Az akkori repülőgépek teherbírása nagyon korlátozott volt, különösképpen a vadászgépeké. Emellett jelentősen nagyobbak a reakcióerői mint egy sima egycsövű fegyvernek. Mindezek miatt kevesebbet lehet beépíteni a sárkányba és azt is szimmetrikus elrendezésben, máskülönben az akkori gépek bizony minimum irányíthatatlanná váltak volna egy sorozattól, de akár sárkánytörést is okozhatott volna.. Viszont megint felvetődik a megbízhatóság problémája.

    5: És még egy fontos probléma: a lőporgázok elvezetése. Nem kell ezt a problémát bagatelizálni. Az F-104 Starfighter esetén ez komoly problémákat okozott. A kezdetben alkalmazott gépágyú (emlékezetem szerint Colt Mk20) alkalmazását nagyon hamar mellőzték, sőt a sorozatgyártás során el is hagytáhák. Ok: a gépágyútér robbanása a ki nem űrült gázok miatt. Később újratervezték a gépágyúteret és egy M61A1 Vulcant építettek be, de ezzel is voltak problémák. Egy ilyen robbanás a II. vh-s gépek esetén szinte biztosan végzetes lett volna.

    6: Egy fegyvert el is kell látni lőszerrel. Ez sem egyszerű dolog. Ha csak 2000 lövés/perc
    a tűzgyorsaság, akkor nem sok értelme van a Gatling-rendszernek. (Ehhez hasonló tűzgyorsaságú ágyút kifejlesztettek a németek a II. vh végére. Ez volt a Mauser MG213C. Felépítését tekintve revolvergépágyú, azaz több (5) töltényűrrel rendelkezik. A töltényűrblokk körbeforog és mindegyik töltényűrben a töltés-űrítés-elsütés más fázisa zajlik. Egycsövű szerkezet, az akkori általánosan elterjedt gépágyúk tűzgyorsaságának 1,5-2x -esével. A konstrukciót a háború után szinte mindenki átvette (és nem ellopta!). A DEFA gépágyúk, az ADEN-ek, a Pontiac M39, stb mind ilyenek.) Az értelme 4000rpm esetén jön el. Itt viszont már gondot okozhat a lőszerellátás, mivel a hevederek könnyedén megnyúlhatnak a nagy terhelés miatt. Ezzel a problémával szembesültek a GE szakemberei a Vulcan fejlesztésekor. A problémát összekapcsolóelemek nélküli továbbítórendszerrel küszöbölték ki.

    7: Bár létezik nem egy önműködő (tehát gázelvételes) változat is, de az általánaos a külső hajtás. Ez minimum 10-20kW energiát igényel. Általában két hajtómotort alkalmaznak, ezzel ugyanis választható a tűzgyorsaság értéke, attól függően, hogy egy vagy két motor üzemel. Ezt az energiát viszont biztosítani is kell (az amerikaiak alapvetően hidromotorokat alkalmaznak, de esetenként elektromotorokat). Azaz csökken a repülésre/manőverezésre rendelkezésre álló hajtóerő. Akkoriban ez is elég kritikus pont volt.

    8: Kitűnő anyagminőséget igényel. Ez akkoriban nem feltétlenül volt adott.

    9: A II. vh tömegháború volt. Nem lett volna értelme ilyen drága fegyver elvesztését kocáztatni. És bizony erőforrás se lett volna minderre. Tízezres nagyságrendben kellett volna gyártani, hogy minden vadászgépbe csak legalább egyet beépíthessenek. Napjainkban ez nem szempont. Sokkal kisebb szériákban épülnek a gépek.

    Ha megfigyeled gyalogsági célokra ma sem használják. Minden esetben valamiféle jármű fedélzetére telepítve.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2580 üzenetére

    A külső hajtású változat tűzgyorsasága alapvetően csak a hajtás teljesítményétől függ. Az önműködöé pedig a gázelvételi rendszertől. Nem feltétlenül szükséges a nagy tűzgyorsaság. Alapvetően csak légi célok ellen érdemes használni. Földi célok támadására viszont a kisebb előnyös. Ezért is állítható két fokozatban a Vulcan család esetén. A másik megoldás azonos konstrukció esetén a csövek számának csökkentése. Pl az AH-1 Cobra bizonyos változatain alkalmazott M193 típusú gépányú az M61A1 három csövű változata.

    A besült lőszer bizony komoly probléma, de nem feltétlenül okoz végleges akadályt. Az elhárítására alkalmazott módszer egyszerű: piroparronnal léptetik a rendszert. Csakhogy a piropatronok száma véges (a MiG-21 GS-23-asa esetén 2db, de ez már egy másik rendszer (Gast)). A külső hajtás esetén ez nem probléma, ezért is alkalmazzák ezt az amerikaiak. Önműködő konstrukciót alapvetően csak konténeres megoldás esetén alkalmaznak.

    Másik dolog ami a Vulcan rendszeresítésekor újdonság volt, az a kilőtt lőszerhüvelyek visszajuttatása a tárba. Két ok miatt lényeges:

    1: nagy sebesség esetén a kihulló lőszerhüvelyek nekicsapódhatnának a sárkánynak és azon sérülést okozhatnának.
    2: bekerülhetnek a hajtómű szívócsatornájába és a hajtóműbe, akár leállást is okozva.


    Annak a fegyvernek és a tárnak bizony hely is kell! Így néz ki pl az F/A-18 orrában levő integrált egység:
    [kép]
    [kép]

    (A tár önmagában megérdemelne egy misét. Szerkezetét tekintve helikális dobtár.) Márpedig a nagymennyiségű lőszer nagy tárat igényel.

    És itt egy extrém példa egy GAU-8/A és VW Bogár esetére: [kép]
    A GAU-8/A Avenger-ről nem árt tudni, hogy teljesítménye felűlmúlja az összes II. vh-s 105mm-es ágyúét.
    Az Avenger-nek létezik könnyített négycsövű változata is, ami 151kg.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2582 üzenetére

    Az előbbi megvalósult valamilyen szinten. Ez viszont nem gépágyú volt, hanem öntöltő HSN löveg.

    A Ju-87G Stuka szárnyai alá 37mm-es FlAK18 vagy FiAK36 volt függesztve BK37 néven. A típus feladata harckocsik megsemmisítése volt. [link]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2586 üzenetére

    Azért a B2/R4 változatán volt PAK40L BK7,5 néven. Az sem volt gyenge.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2594 üzenetére

    ''Igaz az amcsiknál volt a teljes légi fölény, és akkor a stukák ott nem tudnak labdába rúgni a gyorsaságuk miatt.....''

    Ezt a gyorsaságot ugye irónikusan értetted? :)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz td #2597 üzenetére

    Baromság. De ha utánaszámolsz mondjuk az F-15 lőszerkészletével (914 db), akkor azt kapod, hogy 9,14s alatt elfogy az egész.

    De hogy miért is nem állhat meg: van egy-két cső a gépek hátulján, amiből kijön némi forró gáz és tolóerőt képez. Ez az F-16 esetén is több mint 10000kp. A Vulcan hátraható ereje ennek max a fele.

    A háborús bűnök és a holokauszt-tagadás nem elévülő bűncselekmények.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2600 üzenetére

    Azért amiért évszázadokig máglyára vetették az istenkáromlókat: Csak. A fennálló világrand így döntött.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz modd3r #2606 üzenetére

    Érdekes hely lehet. De a szagok sem lehetnek semmik odalent, lévén 61 éve rohad ot a kaja (nem hinném, hogy nagyon volt idejük elvinni).

    Viszont ettől a nácizástól már ki van a tököm, mint ahogy a zsidózástól és kommunistázástól is. Egyetlen hadviselő felet sem lehet azonosítani a politikai/vallási berendezkedésével! Biztos bonyolult lenne leírni azt, hogy német, izraeli, szovjet/orosz/ukrán... Nem tudom olvasta-e valamelyktek P. H. Freyer: Halál a tengereken című könyvét. Az másról sem szól, mint hogy a náci tengeralattjárósok mikor mit tettek. Hánynom kell az ilyen általánosításoktól.Jó ha 5%-uk náci volt. Mondjuk ezzel az SS után a második nácizmussal leginkább átjárt fegyvernem voltak. A tévhitekkel ellentétben az SS sem volt 100%-ban náci. Ez csak a háború elejéig volt igaz. A freiwilligen alakulatok megszervezése volt az első esemény, ami csökkentette az arányt (még a Wiking sem tekinthető erősen náci szelleműnek!). A háború előrehaladtával egyre kevésbé tartották fontosnak a jelentkezők ideológiai elkötelezettségét, kivételt legfeljebb az LSSAH, a Totenkopf és a HJ jelentett. Inkább a rátermettséget, erőnlétet, hogy meg tudják őrízni elit jellegüket. A Wehrmacht és a Luftwaffe soraiban kifejezetten megvetették a nácikat (Galland és Gollob viszonya ezért is volt feszült. Gollob meggyőződéses náci volt ír származása ellenére.)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2615 üzenetére

    Állandóan lekések róla hogy felvegyem. De mivel Spektrumról van szó pár hónap múlva úgy is megismétlik.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2622 üzenetére

    És mégis mi ez a valós alap? Az Enigma feltörése nem így zajlott, azt először a lengyelek törték fel. Az amerikaiaknak gyakorlatilag semmi közük sem volt hozzá. Ajánlott olvasmány: John Keegan: A háborús felderítés 5. fejezet (Európa 2005.)

    Hanem gonsolom a Stalingrad-ra. (Tényleg nem értem miért kell keverni a szavak írásmódját. Stalingrad (kizáró)vagy Sztálingrád.)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz SzalaiG #2629 üzenetére

    Jó film, kitűnő megvalósítás. Még a legapróbb részletekre is odafigyeltek.

    Ha érdekel a német oldal: Das Boot (A tengeralattjáró), Stalingrad.


    JagdPanther: Röhejes, vagy sem: ez történt a valóságban. Nem gondolták, hogy lesz komoly ellenállás a városban. Beszopták. Egyébként a szokásosak voltak a kudarc okai.

    1. Nem megfelelő politikai támogatás, a politikusok nem igazán tudták mit akarnak Emiatt nem nyertek az amerikaiak Vietnam-ban. Nem is volt tervük arra nézve hogyan nyerhetnék meg a háborút. Megtiltották az Észak-vietnami repterek, kikötők, olajfinomítók támadását!!! És mindez mikor derült ki? Amikor Johnson leköszönt. Amikor Nixon kiadta a parancsot a Linebacker elindítására egyből lehetett eredményeket elérni. Néhány nap alatt teljesen megbénították az Észak-vietnami gazdaságot. Mit tesz a határozottság. És ugyan ezeket a hibákat követték el Szomáliában is. Kezdetben ott volt 20000 tengerészgyalogos. Addig rend is volt. Meg lett volna a lehetőség a lázadóvezérek kiiktatására. De nem tették meg. Ahogy kivonták a bőrnyakúakat alszabadult a pokol.

    2. Amikor volt elhatározás, akkor viszont kapkodtak. Pedig lett volna alkalmuk előre megtervezni az akciót, összegyűjteni a szükséges eszközöket. Nem tették meg. Előre látható volt a kudarc.

    3. Lebecsülték az ellenfelüket. A lehető legnagyobb hiba!

    Csak abban az esetben ha leáll, vagy leszakad a farokrotor. Akkor sem ész nélkül. Jelen esetben nem ez történt. ''Csak'' megsérült a transzmissziós rendszer. Amíg forog a farokrotor, addig termel ellennyomatékot, ami kiegyenlítse a főrotor nyomatékát.
    És egy érdekesség ezzel kapcsolatban: ha megnézed egy Mi-24 farokrészét, azt látod, hogy a faroktartó el van csavarva. Ennek köszönhetően a farokrészen 200km/h sebesség felett kellő mennyiségű ellennyomaték ébred a főrotor nyomatékának semlegesítésére. Persze lebegésben ez sem segít.


    szicsu: A témáról figyelmedbe ajánlott könyvet ajánlom beszerezni (ha be lehet egyáltalán. Tavaly novemberben jelent meg,de egy ismerősöm idén már nem tudta megvenni, még csak meg se tudják rendelni a kereskedők!), eléggé részletes. A lengyelek (igazából mindössze néhány matematikus) teljes egészében matematikai úton törték fel az Enigmát (nem kis teljesítmény!) és felismerték a gyengeségeit. Ezen eredmények alapján rekonstruálni tudták a gépet (több példányt is építettek)! Mindezt átadták az angoloknak, akik nem a nulláról kezdték a feltörést! Ráadásul sokkal komolyabb háttérrel. Nekik alapjában már csak a változásokat kellett követniük és alkalmazkodni hozzájuk.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz JagdPanther #2638 üzenetére

    A Desert Fox hadművelet 1998 dec. 16-18-ig tartoó légicsapássorozat volt. Gondolom nem ekkor játszódik a film. De tévedhetek (mármint a filmet illetően). Túlsok amerikai vér nem folyt akkor ott. [link]

    A legutóbbi (szám szerint a harmadik) Öböl-háború az Iraqi Freedom fedőnevet viselte. [link] Akit érdekel a téma, annak kötelező elolvasni: John Keegan: Az iraki háború (Európa, 2004).


    Gyantusz: A gépfegyverek nem öntöltők, hanem önműködőek! Lényeges különbség. Öntöltő esetén a fegyver lövés után csak űrít, felhúzza a zárszerkezetet és betölti a soron következő lőszert (sorrend változhat). Önműködő el is süti. Az automata/félautomata amerikai eredetű kifejezések, ők maguk is elég kaotikusan alkalmazzák (pl öntöltő pisztoly automatic, öntöltő karabély (pl B+T 96) semi-auto. Pedig működésre ugyan az a kettő). Maradjunk inkább a pontosan definiált magyar terminus-technicus-oknál!

    Mivel nem láttam a Pearl Harbour-t (és nem is tervezem megnézni, múltkor is inkább a Duna TV-n az Igazak-at néztem, az legalább film) nem tudok állást foglalni abban mi is az említett fegyver. Az amerikaiak is alkalmaztak négycsövű 20mm-es légvédelmi gépágyút!

    (Viszont ez alapján a kép alapján egyértelműen 50 Browning-okról van szó: [link])

    A Man of Honorban Cuba Gooding Jr. egész jót alakít, persze neki is vannak szarabb filmjei.


    kyklops: És a Te saját véleményed mi a filmről? (Láttad-e egyáltalán?) Minket igazából az érdekelne, nem a fizetett kritikák. Nem tudom olvastad-e a topicot, de mi alapvetően a harci események és technikák szemszögéből vizsgáljuk egy film valósághűségét. A Háború és béke kitűnő irodalmi mű, de a mi szempontjaink szerint nem állja meg a helyét! (Háborús filmbe minek szerelmi szál? Érdemes megnézni a Pearl Harbour-t mit eredményezhet.) A fasisztázásról nem is olyan régen kifejtettem a véleményem.

    Gyantusz is belinkelte a Black Hawk Down magyar fordítását, de arról már véleményt nyilvánítottunk (mármint a fordításról). A kritika elég érdekes. Melyik állhat közelebb a valósághoz: a film, vagy a könyv? Érdekes kérdés. A film készítőinek munkáját segítette jópár az eredeti akcíóban résztvevő veterán. Gondolom nem sokat beszéltek mellé.


    SzalaiG: Ez genetika, nem tehetsz ellene semmit. Ebben szerintem igaza volt Hitlernek, a háború a természetes szelekció része, jelen van az állatvilágban is!

    Az éhinség ellen a legtöbbet maguk az éhezők tehetnék. Nem csak várniuk kellene a segítséget, hanem meg is kellene mozdulniuk és változtatni. De nem úgy, ahogy Zimbabwe-ben tették. Ott ugye az elnök biztatására elkezdték a benszülöttek elfoglalni a fehér telepesek farmjait. Eredmény: összeomlott az ország teljes élelmiszerellátása és közel teljes gazdasága. Aztán nagy pofával elkezdtek segélyeket követelni. Hát LFS! Mindenki viselje a tettei következményét!

    Az általános amerikai és brit politika: alapvetően nem élelmiszersegélyeket adunk a rászorulóknak, hanem eszközöket (a legtágabb értelemben véve, persze a fegyverek kivételt képeznek) ahhoz, hogy megtermeljék maguk. Vagy az élelmiszert, vagy a beszerzéséhez szükséges javakat.

    Afrika egyáltalán nem szegény. Ásványkincsekkel az egyik legjobban ellátott területe a Földnek! Csak faszul használják fel ezeket az adottságaikat.


    mityku: [link] (már megint Lucas kerül elő vele kapcsolatban... De szerepel a filmben ''Morpheus'' is!)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz JagdPanther #2648 üzenetére

    Az amerikaiak Deser Storm hadműveletként hivatkoznak rá. Ennek előkészítése (pontosabban a hadfelszerelés térségbe juttaatása) Desert Shield néven zajlott. De csak az amerikaiaknál! A britek azonos feladatú hadművelete Granby fedőnéven zajlott (illetve a háború is). [link]

    A szárazföldi harcok tényleg csak kb 100h ideig tartottak (ez is csak a szövetséges támadás megindításától igaz, kisebb összecsapások korábban is voltak). A háború teljes időtartama viszont 1991. jan. 17-1991. febr. 27-ig terjed. Ekkor deklarálták Kuvait felszabadítását.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz SzalaiG #2651 üzenetére

    LFS! = Lófasz a seggükbe!

    Pl a területvédelemben. Fokozottan igaz ez a ragadozók esetén. Leginkább a csapatban vadászóknál. Ugyan ezt teszik az emberek is, csak komolyabb eszközökkel és a civilizáció miatt szélesebb értelemben.

    Ez az emberélet a legfontosabb egy érdekes dolog. Nem szeretek én sem segíteni olyanokon, akik semmit nem hajlandóak tenni a saját érdekükben. Márpedig Afrikára ez jellemző. És ezt unták meg az amerikaiak Vietnam-ban, ezért vonultak ki a vietnamizáció után.


    mityku: Nekem van valami halvány emlékem, de mintha valami nagyon epizódszerep lenne. A Lucas név pedig azért lett általam kiemelve: Ezt találja ki mindenki, de nem nehéz.

    Na igen Morpheus itt még nem szabadult ki a Matrix-ból. Ahogy felszabadult egyből hízásnak indult. Pedig Cypher hogy sírt a szar kaja miatt!

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2657 üzenetére

    Játékok alapján ne ítélj meg semmit.

    Sztálingrádban nem találhattál náluk MP44-et. Viszont lehetett MKb-42, amiből nem sok készült (11833db), az is alapvetően csapatpróbára. Ennek tökéletesített változata az MP44 (lánykori nevén MP43, eredetileg '43 márciusában került az alakulatokhoz). A játékfejlesztők megint nem figyeltek.

    Hohy mit semmisítettek meg a valóságban és mit a játékban, az nem összevethető. A játék során kitalált küldetéseket teljesítesz. A BoB-ban a lövegek megsemmisítése után visszatértek a gyülekezési pontra. A CoD-ban ment tovább a küldetés (ha jól emlékszem valami majort kellett megtisztítani).

  • #65675776

    törölt tag

    válasz modd3r #2668 üzenetére

    Érdekes is. Csak van vele egy-két probléma:

    1: Az Enigmát nem a britek törték fel először, hanem a lengyelek, méghozzá tisztán matematikai úton. Az angolok nem a nulláról indultak.
    2: Ha egy üzenetet a szabályoknak megfelelően adtak le, akkor azt nem lehet visszafejteni, csak és kizárólag egy eredeti Enigma-gép és az eredeti rotor és dugasztáblabeállítások segítségével lehet visszafejteni. A feltörése csak és kizárólag a felelőtlen felhasználók miatt volt lehetséges. Amikor a negyedik rotort is bevezették a britek közel fél évig nem tudták olvasni a tengeralattjárók rádióforgalmát!

    A legfiatalabb fegyvernem, a Luftwaffe, kódját fejtették meg mindig először, mivel az Ő kezelőik voltak a legfegyelmezetlenebbek. A tradicionális régi fegyvernemek kezelői sokkal jobban odafigyeltek és mindig a tengeralattjárók által használt kódrendszert törték fel utóljára. Ezt is csak a gyengén (három rotorral) kódolt időjárási helyzetjelentések miatt sikerült a végén. A Gestapo operátorok mindig kínosan odafigyeltek, az ő kódjukat soha sem tudták feltörni! Ők ugyanis úgy használták a gépet, ahogy azt kellett, márpedig így az Enigma feltörhetetlen.

    Arról kevesebb szó esik, hogy a német B-Dienst (Bletchley német megfelelője, viszont itt nem csak matematikusok és értékelők dolgoztak, hanem a haderőnemek megbízottjai is jelen voltak és értelmezhető jelentések kerültek a hadvezetés minden szintjére. Ez utóbbi Bletchley-re sosem volt igaz.) már a háború előtt feltörte a (Királyi) Haditengerészeti kódot és '40 márciusára a brit haditengerészeti üzenetek 30%-át olvasni tudták. A '40 augusztusában bevezetett 2. számú Haditengerészeti sifrét nem igazán tudták feltörni, de a '41 júniusában bevezetett 3. számú Haditengerészeti sifrét hamar feltörték és '42 decemberre már az üzenetek 80%-át olvasták! A '42 decemberében bevezetett kiegészítést '43 februárjára feltörték és valós időben olvasták a brit üzeneteket (a valós időben azt jelenti, hogy a kiadott parancsokat a címzettel közel egy időben, vagy legalábbis az érvénybelépése előtt jóval olvasták, jelen esetben ez 10-20h-t jelentett). A '43 júniusában bevezetett teljesen új alapokra épülő brit haditengerészeti kódrendszert viszont soha sem sikerült feltörniük. Ezek is figyelemre méltó teljesítmények, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a németeknek nem állt rendelkezésükre számítógép. A briteknek volt, ráadásul a feltöréshez sosem kellett a semmiből kiindulniuk, mivel csak a már korábban feltört Enigma finomításait kellett követniük.


    Majd elfelejtettem: forrás: John Keegan: A háborús felderítés 5. és 7. fejezet (Európa 2005.)

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2671 üzenetére

    Először is helyesbítéssel kell kezdenem. A fentebb említett sikereket minden esetben a 3. számú Haditengerészeti sifré különféle változatai ellen érték el a B-Dienst munkatársai. A korábbi kódokat mind 100%-ban feltörték.

    A (Királyi) Haditengerészeti sifré valójában öt számjegyet alkalmazó csoportokra épülő matematikailag szupersifrírozott könyvalapú kód. A németek sikeresen rekonstruálták az egész kódkönyvet és a teljes kivonási táblázatot. Ennek továbbfejlesztett változata a 2. és 3. számú Haditengerészeti sifré

    ''A hagyományos módon működött: egy számcsoportokat tartalmazó könyvből adtak hozzá számokat a fő kódkönyvbenjegyzékbe vett csoportokhoz, a dekódolást pedig kivonásukkal végezték.'' (Keegan: A háborús felderítés 465.oldal 2. bekezdés)

    Hasonló elven alapult a 3. számút leváltó 5.számú Haditengerészeti sifré is, azonban teljesen az alapjaitól újraalkották a korábbi toldozás-foldozás helyett.

    Bletchley egyébként '42 február 1. (a negyedik rotor bevezetése) és december között egyáltalán nem tudta feltörni a haditengerészeti Enigmát!

  • #65675776

    törölt tag

    válasz modd3r #2672 üzenetére

    A mai gépek teljesítménye elég lehet rá. De nem alakalmasak ezek sem arra, hogy valós időben törjék az üzeneteket. Valószínűleg semmi lényeges információt nem tudnának ma sem kinyerni belőlük. Mire törnék, addigra avulttá válna az adott üzenet. Eddig gyakorlatilag minden kódrendszer feltörése az alkalmazók fegyelmezetlenségének köszönhető. Ha nem követtek el hibákat, akkor pl az Enigma törhetetlennek bizonyult! (Lásd Gestapo.)



    szicsu: Esélyük csak és kizárólag akkor lett volna ha távoltartják Amerikát a háborútól. Sokat javított volna az esélyeiken a szövetségeseikkel való egyeztetés és fegyver(licenc) megosztás. A nyugati szövetségeseknél ezzel sosem volt probléma, de az oroszokkal is jól elvoltak. A franciákat nem kellett volna megtámadni, akármennyire több mint 100 hadosztályuk volt. Ugyanis teljes mértékben eluralkodott rajtuk a defetizmus, nem tettek volna semmit. Teljes erővel az oroszok ellen fordultak volna, akkor legyőzhették volna őket. Akkoriban ugyanis még alapvetően káosz uralkodott a Vörös Hadseregben a '37-es tisztogatások következtében. T-34 még nyomokban sem (viszont a terveket átvehették volna utána). Emellett rá kellett volna venni a japánokat is az oroszok megtámadására. Akkoriban még lett volna hozzá elég erejük, és elég komoly nyersanyagforrásokhoz jutottak volna (a japánok is). Utána lett volna értelme a Franciaország elleni támadásnak. Az angliai-csatát meg tudták volna nyerni. Tulajdonképpen karnyújtásnyira voltak tőle így is, csak nem kellett volna átállni London bombázására. Amennyiben elfoglalták volna a Brit-szigeteket, csak Afrika felől lette volna támadhatóak.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz modd3r #2672 üzenetére

    A könyvekkel kapcsolatos kérdésedre el felejtettem válaszolni.

    Miből lehet következtetni:

    1. Az író. Nagyon sokat elmond a mű várható színvonaláról. Nem véletlenül ajánlom John Keegan könyveit. Ő ugyanis napjaink legelismertebb történésze. Mellette van még jónéhány elismert név, hogy ne menjünk messzire: Ungváry Krisztián, Számvéber Norbert.
    2. A tartalomjegyzék. A fejezetek címválasztása sokat elmond arról, mennyire akar a szerző szenzációhajhász lenni. Ez igaz a könyv címére is.
    3. A könyv szerkezete, tagolása. Egy tagolatlan iromány ritkán jó minőségű.
    4. Bibliográfia. Miből is építkezik a szerző. Mennyi könyvet, dokumentumot használ forrásként. Egy forrás ugyanis nem forrás, több helyről kell ellenőrízni az adatokat.

    Röviden tömören ennyi. Lehet persze egyéb szempontokat is felhozni. Sokat elmond pl a papír minősége is.

    Az okkult témák nem igazán érdekelnek. Komolyan nem befolyásolták a háború kimenetelét. Emellett nagyon ingoványos talaj, szinte bizonyíthatatlan tézisekkel. Persze attól még biztosan érdekes háttértémája a háborúnak, Hitler eléggé okkultista volt, Himmler-ről nem is beszélve. Ezek miatt sajnos nem tudok segíteni neked a megfelelő könyvek kiválasztásában.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2687 üzenetére

    A franciák már akkor se mertek támadni, amikor a németek mindössze két gyengén felszerelt zászlóaljjal remilitarizálták a Rajna-vidéket (amivel egyértelműen megszegték a Versailles-i békeszerződést). Ekkor kb 100 hadosztály állt szemben velük. Mégse tettek semmit, pedig ha akkor pofánvágják, Hitler biztosan bukik és nincs II. vh.

    Csehszlovákia ügyét is azért akarta Hitler tárgyalásos úton rendezni, mert félt a Csehszlovák Hadseregtől, ami jól felszerelt (az LT35 (német nevén 35(t)) jobb volt, mint az akkor nagy számban rendelkezésre álló Pz I és II. Ráadásul már küszöbön állt az LT38 (38(t)) rendszerbeállítása, ami végleg a csehszlovákok oldalára billentette volna a mérleget) és motívált haderő volt, a német határon egy erődrendszerrel. Nagyságra akkor kb egyenlő volt a Wehrmacht-tal. Erősen kétesélyes volt a kimenetele egy esetleges csatának.

    A franciák amint meglátták az Ardennek-ből előtörő németeket, azonnal kapitulálni akartak. Nem igazán várták meg még a sedan-i áttörést sem. Egyszerűen nem akartak harcolni. A háború előtt látván a németek nagyarányú és gyors fegyverkezését, szinte semmit sem tettek az erőviszonyok számukra kedvező javításán. Pedig nekik is voltak kitűnő hk-ik (főleg a Somua-ról mondható el ez, de a Char B1 is elég kemény dió volt a németek részére). Eszükbe sem jutott átszervezni a hadseregeiket. A páncélosok szét voltak osztva a gyalogos egységek között. Pedig DeGaulle volt a páncélos hadviselés egyik legnagyobb teoretikusa. De elnyomták a kezdeményezéseit, és konzervatív tábornokokra bízták a francia haderőket.

    A franciák nem akartak újra háborút, mivel még az előzőt sem igazán heverték ki. Erről mondjuk igazából csak Ők maguk tehettek.

    Egy tényezőt hagytam ki mindössze: Churchill. Az Ő karizmája kellett ahhoz, hogy meggyőzze a franciákat a harcok folytatásáról. És talán meg tudta volna győzni a franciákat egy esetleges Németország elleni támadásról, amennyiben azok a szovjeteket támadják meg előbb. De lehet nem sikerült volna neki, mivel a franciák látva a német sikereket még mélyebb defetizmusba zuhantak volna (ahogy azt tették a lengyel, majd a norvég hadjárat után).

    A licenc téma egyértelmű. Persze a németeknek sem kellett volna párhuzamosan gyártani a Pz III és IV szériát. Csak a IV-et. És időben beépíteni a hosszú csövű ágyúkat (a KwK38 L/60 változata már '39-ben rendelkezésre állt, a KwK40 is kész volt '40 közepére).

    Roosevelt alapvetően eldöntötte, hogy mindenképpen belép a háborúba. Csakhát kellett valami ürügy, amit a japánok szállítottak is. Persze kérdés mikor lép be a háborúba. A Brit-szigetek és a Szovjetúnió elvesztése után szinte semmi esélye sem lett volna Európa felszabadítására.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz td #2695 üzenetére

    A partizántevékenység a megszállt szovjet területeken erőteljes központi (Moszkva) irányítás alatt zajlott. Ez volt alapvetően a ''sikerének'' a kulcsa. Amennyiben nem lett volna központi irányítás nem értek volna el sok mindent. De így sem igazán. Ezt kissé túlértékelik általában az emberek. Csak néhány hadosztályt kötöttek le a partizánellenes intézkedések, emellett ott voltak az Einsatz Gruppe-k is. A fronton levő több mint száz hadosztályhoz képest nem volt jelentős, bármit is befolyásoló erő ez. Amennyiben a németek nem akarták volna a megszállt területek lakosságát terrorizálni nem is kellett volna foglalkozni ilyesmivel. Az oroszokat leszámítva gyakorlatilag minden szovjet tagköztársaságban felszabadítóként fogadták volna őket.

    Kína és az USA között fedetten létezett katonai együttműködés! (Pl.: Repülő Tigrisek.) Persze ez igazából csak a Csang-Kaj Sek féle Kínára vonatkozik. Japánnal együtt képesek lettek volna lenyomni Kínát.

    A fenntarthatóság leginkább a megszállt területek lakosságával való bánásmódtól függött volna. Az oroszok nem igazán ellenezték volna a zsidóság elhurcolását (ők sem igazán szerették őket). Emellett figyelembe kell venni, hogy az oroszok a mai napig is igénylek az erős egyszemélyi vezetőt. Nem igazán érdekli őket ki az, az erő dönt (Sztalin ellen sem lázadtak fel, pedig lett volna okuk rá).


    mityku: Miért akarod lebeszélni szicsut? Csak nem attól félsz, hogy megelőz téged? ;]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz mityku #2699 üzenetére

    Kissé. A franciáknál pl inkább egymással voltak elfoglalva, mint a németekkel. Görögöknél detto. A leginkább hatékonyan a jugoszlávok tevékenykedtek, az ország felszabadítása jelentős részben nekik köszönhető. Tito még azt is feltételül szabta az oroszoknak (!), hogy a háború lezárta után azonnal elhagyják az országot. Mármint a szovjetek.

    Az Einsatz Gruppe-k alapvető feladata a megszállt területeken a politikai ellenfelek, az előző politikai berendezkedés kiszolgálói és az ''alsóbbrendű fajok'' képviselőinek begyűjtése, megsemmisítése. De törődtek partizánok hasonló irányú foglalkoztatásával is.

    Amerikaiak bizony. [link]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Sztripi #2704 üzenetére

    Azért történt Németországban egy-két egyéb dolog is. Pl akkor épült ki a mai napig is szinte egyedülálló autópályahálózat. A Weimari-köztársaságnak ehhez pl semmi köze. Szintén semmi köze a közmunkaprogramhoz. Ezt is Hitlerék indították el. (Teszem hozzá: nem Ők láttál egyedül ebben a recesszióból való kilábalás lehetséges megoldását. A Roosevelt féle New Deal tulajdonképpen ugyan ezt tartalmazta. Akkor épült pl a Hoover-gát, és elég sok autópálya.)

    Milyen rohamos fejlesztés zajlott a nyugati hadseregekben?

    Franciaország: A II. vh előtti két 10-15 évben gyakorlatilag egyáltalán nem állítottak fel új hadosztályokat. A korábbiak felszerelését valamelyest korszerűsítették. Viszont teljesen rossz irányban fejlesztették a páncéloserőiket (elosztották őket a gyalogos-alakulatok között). Ami ténylegesen fejlesztésnek tekinthető, az a Maginot-vonal. Kár, hogy a németek megkerülték később. Az újonnan felállított hadosztályok szinte mindegyike ehhez az erődrendszerhez tartozott. A Franciaországi-csatában viszont nem vettek részt ezek az alakulatok, mivel nem hagyhatták el a helyőrségeiket.

    Nagy-Britannia: Az I. vh után majdhogynem a nullára redukálták a haderejüket. Amit fenntartottak az szinte teljes egészében a gyarmataikon állomásozott. Honi területen alig volt nehézfegyverzetük. A II. vh kezdetén Franciaországba átdobott BEF (British Expeditionary Force) tíz gyalogos hadosztályból, egy harckocsi zászlóaljból és kb 500 repülőgépből állt a német támadas kezdetekor. A későbbi erősítésekkel sem haladta meg erejük a tizennégy hadosztálynyit. És ezzel kb ki is merült minden erejük. (Küldeni már csak repülőgépeket tudtak volna, de Churchill ettől előrelátóan elzárkózott egy idő után. Ha nem teszi meg, akkor az Angliai-csatában a németeknek jóval kevesebb brit géppel kellett volna szembenézniük.) [link] A dunkerque-i evakuáció során gyakorlatilag az összes nehéz és könnyűfegyverzetüket francia földön hagyták. Nagy-Britanniában lényegében semmiféle nehézfegyverzet nem volt. Puskából sem rendelkeztek annyival, amennyi katonájuk volt. Az amerikaiaktól kellett kérniük! Rövid idő alatt a britek gyakorlatilag minden szárazföldi erejüket elveszítették. És még így is ez a tizennégy hadosztály volt a Franciaországi-csata legnagyobb harcértékű ereje, felért a körülbelü száz franciával.


    USA: Sehol sem tartottak se minőség, se mennyiség tekintetében. Ami hadsereget bevetettek a II. vh során, szinte teljes egészében '38-tól kezdve építették fel. Előtte alig több mint egy tucat hk-juk volt, az is csak könnyű.

    A britek, franciák mégis honnan tudták volna, hogy a németek fegyverkeznek? Azoknak volt annyi eszük, hogy mindezt rejtve tették. A Rapalloi-szerződés keretei között a Szovjetúnió területén zajlott a fejlesztések nagyrésze, így a volt antant országok előtt teljesen rejtve maradt. A Luftwaffe létének nyilvánosságra hozatala után kezdtek el fejleszteni a nyugatiak. De csak ímmel-ámmal.

    Chemberlain nem annyira magára vállalta a feladatot, hanem ilyen volt. A túlzott konfliktuskerülés (megalkuvás) vezetett alapvetően a II. vh-hoz. Nem volt a Müncheni-egyezmény ellen, csak útálta. De naivan azt hitte ezzel ki lehet elégíteni Németország igényeit és le lehet csillapítani. Nem lehetett. Churchill már 1934-ben figyelmeztette a brit és francia politikusokat, hogy ez járhatatlan út, és erőt kell alkalmazni! Nem hallgattak rá.

    Jugoszláviában a II. vh alatt szinte sosem tartózkodott tíznél több német hadosztály. A terület ellenőrzését leginkább az olaszok látták el. A fronton zajló harcok kimenetelét ez nem befolyásolta. Nagyobb erőket csak a vége felé küldte oda a németek. Azokat viszont gyorsan ki is vonták, mivel a Magyarország területén előretörő orosz csapatok elvágással fenyegették őket.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz csibor #2706 üzenetére

    Korszerű volt pl az MG34, MP38 család. Jók voltak a repülőgépeik. A Zerstörer viszont tévút volt abban a formában, ahogy ők megvalósították. A hk-ik csak '40, de sokkal inkább '41 környékén váltak igazán jóvá, és csak akkor álltak rendelkezésre kellő mennyiségben. Franciaország megtámadásakor a legnagyobb mennyiségben Pz I, Pz II, 35(t) és 38(t) állt rendszerben. A Pz III és Pz IV még csak mutatóban állt rendszerben.

    Abban viszont mindenképpen igazad van, hogy a vezetésen, taktikán és stratégián legalább akkora hangsúlynak kell lennie, mint a technikán. Hiába volt már rendszerben a T34 ha az oroszok egyesével vagy csak kis csapatokban vetették be.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz csibor #2708 üzenetére

    MP38 családból azért készült egy jelentős mennyiség, kb 1millió.
    MP44-ből 425.977 (ehhez még hozzá lehet számolni a kvázi előszéria MKb42-ből készült 11,833db-ot)
    G43/K43-ból 402.713 db, G41(W) 14.334 db, G41(M) 6.673 db.
    K98k-ból több mint 10 millió.

    SVT-ből kb 1,6 millió.
    PPS-41 kb 6 millió.
    PPSz-43 kb 500.000 db

    Garand ~5,4 millió.
    M1 Carbine >6,25 millió
    M1(A1) Thompson 1.387.134 db
    M3 Grease Gun ~680.000 db

    Igazából csak az amerikaiak harcolták végig a II. vh-t úgy, hogy az általánosan rendszeresített fegyverük legalább öntöltő volt. Az oroszok is alapvetően ismétlőpuskákkal kezdték a háborút. A PPS csak '42 közepe táján kezdett igazán elterjedni. Még a vh végén sem volt olyan szinten elterjedve mint a Garand és a Carbine. Persze figyelembe kell venni, hogy a német fegyvereket leszámítva mindet gyártották a vh előtt és után is.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Sztripi #2709 üzenetére

    Egy dolog valamit tervezni/előkészíteni és egy másik megvalósítani. Tervezni/előkészíteni is lehet hosszú-hosszú évekig. De ez nem feltétlenül az alapos munkát jelenti. Sokkal inkább a határozatlanságot, ami a Weimari-köztársaság vezetőit olyannyira jellemezte. Hiába készítették elő, ha egy lépést se tettek a megvalósításért. A közmunkaprogramot egyszerűen nem merték elindítani, féltek a köztől. Tévedtek, rosszul mérték fel az emberek hangulatát. Hitler viszont nem szarozott, hanem lépett. És gazdaságilag jó irányba.

    A háborús előkészületek minden erős gazdaságban fellendülést hoznak. De csak az erős gazdaságban! A gyengét tovább gyengíti (így járt pl Magyarország is). Tehát először is meg kell erősíteni, stabilizálni a gazdaságot és csak utána fegyverkezni. Erre szolgált a New Deal és a német gazdasági program is.

    A francia haderők felszerelésének jelentős része és a hadvezetés gondolkodásmódja teljesen elavult volt. Pedig DeGaulle volt a páncélos hadviselés egyik legnagyobb teoretikusa (B. L. Hart, Tuhacsevszkíj és Guderian mellett). Csakhát a hadvezetés kellőképpen konzervatív volt. Olyan tábornokok vezették a francia haderőt, akik már az I. vh idején is öregnek számítottak.

    A francia vadászgépek közül csak a Morane-Saulnier M.S. 406 [link] és a Dewoitine D.520 [link] volt korszerűnek mondható. A kettőből együtt összesen kevesebb mint 1500 épült. Ez kevés volt a kb 3000 db német vadászgéppel szemben. A többi francia vadászgép (illetve franciák által használt) még a Zerstörer-ek ellen is kevésnek bizonyult, pedig azok bizony nagyon gyengék voltak vadászgépnek. A britek vadászgépei kisebb számban vettek részt a harcokban, viszont eredményesebben harcoltak, mint a franciák. Kiképzés.

    A tűzérségük tényleg kitűnő lövegekkel rendelkeztek (a Schneider kitűnő tervezővállalat volt). Viszont a lőszerek nagyrésze az I. vh-ból maradt vissza. Ez két dolgot jelentett: 1. alacsony megbízhatóság; 2. alacsony teljesítmény. A vezetés az egész francia haderőben kritikán alúli volt minden fegyvernemnél.

    A Char B1 és B2 alapvetően az I. vh-s Mark VIII jelentősen továbbfejlesztett változata. Legnagyobb hibája, hogy a főfegyverzete nem körbeforgatható toronyban volt elhelyezve. Jelentős harcászati hátrány. A 37mm-es ágyúja legfeljebb a Pz I és Pz II ellen volt elég. A Pz III és Pz IV ellen csak hátúlról volt hatásos. Ebből a szempontból (és védettség, mozgékonyság tekintetében is) jobb volt a Matilda II. Mivel mind a brit, mind a francia erőknél a gyalogsághoz osztották be a hk-kat, nem tudtak koncentrált erőként harcolni. Ezzel el is vesztették minden előnyüket. Egyetlen alkalommal tudtak sikert elérni (igen Arras). Ott ugyanis koncentráltan vetették be őket és harcászatilag helyesen. De nem tudták a sikert továbbfejleszteni, ezért tulajdonképpen értelmetlenül csatáztak.

    Pct ágyúból a németeknél is hiány volt, ráadásul a PAK38 sem igazán terjedt még el, a PAK40-ről nem is beszélve. A gyártó meg annak szállít, aki fizet. A franciák nem igazán akartak. Azt hitték az üzletembereket meghatja a hazafiság. Tévedtek.

    A detoxos megjegyzésed jól mutatja a francia haderők állapotát. A francia katonák egyszerűen nem akartak harcolni. És erről bizony leginkább a politikusok tehettek. Amikor a katona azt látja, hogy az ellenség a szeme láttára száll meg egy területet nevetséges erőkkel és nem tehet ellene semmit, bizony elveszti még az életkedvét is. A Franciaországi-csata során nem volt ritka a tömeges dezertálás a francia haderőkben. Amint a németek kitörtek az Ardennekből és rávetették magukat a franciákra, azok egyből kapitulálni akartak, méghozzá feltételek nélkül. Hogy ez nem történt meg az csak és kizárólag Churchill meggyőzőkészségének volt köszönhető. Petein teljesen pánikban volt, elvesztette miden józan ítélőkészségét. Churchill a Franciaországi-csata alatt többször is személyesen látogatott Franciaországba, meglátogatta a fronton harcoló csapatokat is. A brit katonákat ez nagyon lelkesítette. A francia vezetők jó messze voltak mindvégig a fronttól... A francia haderők hiába voltak nagy létszámúak ha nem jól vezették őket és nem voltak kellően (illetve gyakorlatilag egyáltalán nem) motiválva.

    A franciák észak felől várták a támadást, mivel nem sokkal a támadás előtt egy német tiszt a tervekkel együtt belga területen zuhant le. Emiatt meg kellett változtatni a terveket. Lényegében megfordították az eredetit, azaz felcserélték a megtévesztő és a valós támadási irányt. Eredetileg az Ardennekben zajlott volna a megtévesztő támadás, mivel a németek sem voltak igazán meggyőződve arról, hogy azon a területen komoly páncéloserőket át lehetne vezetni. De bennük volt annyi önbizalom, hogy belevágjanak és végül sikerre vigyék.

    Az ellentámadás és végül a folyosó tartása egy érdekes kérdés. A franciák gyakorlatilag könyörögtek a briteknek, hogy csináljanak valamit. A francia csapatok döntő többsége soha sem jutott volna el Dunkerque-be ha a BEF két hadosztálya nem tartja fel a németeket olyan sikeresen. Addigra gyakorlatilag már csak a brit csapatok harcoltak a németekkel a franciák csak ott voltak. A németeknek nem igazán volt már szükségük fegyverekre, hogy elfoglalják a hídfőt. A BEF csapatjai is teljes mértékben kimerültek addigra. A problémát már akkor is súlyosbította Göring, aki megígérte, hogy a Luftwaffe megsemmisíti a hídfőben rekedt egységeket. Nem sikerült igazából komoly kárt okozniuk. Mire megindultak a szárazföldi csapatok, addigra a hídfőt gyakorlatilag teljesen kiűrítették. Persze minden nehézfegyverzetük ott maradt. Sőt még a könnyűek is. Emiatt lehetett volna komoly esélye egy Brit-szigetek elleni légideszant hadműveletnek.

    Amiben a németek jelentősen felűlmúlták a szövetségeseket, az a haderőnemek közötti koordináció! A briteknél ez csak nyomokban volt jelen, a franciák szinte el is zárkóztak az ilyesmi elől. Súlyos tévedésnek bizonyult.

    És az USA haderejéről: a vadászgépeik egészen a P-47 és P-51 megjelenéséig nagyon alacsony színvonalat képviseltek. Olyannyira, hogy a britek az átadott gépeket (tipikusan a Hawk család típusai) csak az Észak-afrikai frontra tartották alkalmasnak. A P-39-re a britek egyáltalán nem kérték (az oroszok viszont szerették és tudták is repülni. A Spit-et viszont utálták). A P-38 csak nagy magasságban bizonyult megfelelő teljesítményűnek, nem is csoda, hogy leginkább felderítésre használták. A haditengerészeti gépeik is igazából csak a Hellcat megjelenésével váltak ütőképessé.

    A hk-k terén csak a Sherman volt versenyképes, a Lee/Grant a Char B hibáival rendelkezett. Viszont jelentős továbbfejlesztési potenciállal bírt. Könnyű hk-ik mindig is jók voltak. Nehéz hk-ik egészen '45-ig nem voltak, akkor is csak kevés Pershing került bevetésre. Az viszont ~10-15 évig (az M47 megjelenéséig) domináns volt a hadszíntereken.

    Gyalogsági téren egyáltalán nem voltak elmaradva.

    Hogy miért kezdtek már '38-ban fegyverkezni? Azért mert ők nem voltak olyan naiv, idealista barmok, mint az európaiak. Tudták, hogy akkor már elkerülhetetlen a háború és azt is, hogy nélkülük nincs győzelmi esélye a szövetségeseknek.

    A modoromat már többen a szememre vetették. Nem vagyok híve a finomkodásnak. Emiatt (mármint a finomkodás) tört ki a II. vh is.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Sztripi #2719 üzenetére

    Egy egészséges gazdaságot nem a fogyasztás hajt, hanem a kereskedelem és a szolgáltatások. Ez így volt már a XX. század elején is. Az amerikaiakat nem igazán zavarta az alacsony fogyasztás: a II. vh kitörésekor a világ össztermelésének több mint 40%-át adták egymaguk! Az amerikai gazdaság '45-re ezt az arányt 49%-ra emelte és ekkor még mindig nem volt kihasználva az összes kapacitás. Csak a K+F-ben.

    Ki modta azt, hogy elköltötték? Részletkérdés, hogy mennyit szavaznak meg, attól nem lesz erősebb a hadsereg! Márpedig az utóbbi a lényeg és nem az előbbi. Pénzek megszavazásával nem lehet csatát se nyerni, nemhogy háborút.

    A 3000 vadászgép tényleg nem pontos adat. Nézzük:
    Luftflotte 2:
    Kétmotoros bombázó: 730/485 (állományban/bevethető)
    Csatagép/zuhanóbombázó: 302/246
    Felderítőgép: 70/55
    Egymotoros vadász (Bf-109): 630/457
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 145/82

    Luftflotte 3:
    Kétmotoros bombázó: 847/579
    Csatagép/zubó: 125/110
    Felderítőgép: 65/44
    Egymotoros vadász (Bf-109): 601/427
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 174/127

    Ezenkívül: 340 Hs-126 és 1000 a Reich védelmére visszatartott, de bármikor a frontra telepíthető vadászgép. 475 Ju-52, 45 DFS 230. Ezen kívül a repülőiskolák több száz gépes állománya mindenféle feladatkörből. (ezzel most nem számolok).

    Összesen:
    Kétmotoros bombázó: 1577/1064 (állományban/bevethető)
    Csatagép/zubó: 427/356
    Felderítőgép: 135/99
    Egymotoros vadász (Bf-109): 1231/884
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 319/209

    Ebből szárazföldi célok elleni: 2004/1420+ a bevethető Hs-126-ok
    Felderítő: 135/99 + a távolfelderítő Do-17-ek és Bf-110C-k
    Vadászgép: 1550/1093 +1000 a Reich védelméről bármikor átdobható (és ezek nem csak megszavazott költségvetésként léteztek!)
    Szállítógép: 475+45

    Összesítve: 5209

    Ebből 2550 vadászgép. Te ''kissé'' nagyobbat tévedtél, mint én.
    A hadrafoghatósági arány:
    Kétmotoros bombázó: 67,46%
    Csatagép/zubó: 83,37% (!)
    Felderítőgép: 73,33%
    Egymotoros vadász (Bf-109): 71,81%
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 65,52%

    A Henschel-ek (csatagépek) és a távolfelderítők hadrafoghatósági aránya ismeretlen. Szintén ismeretlen a Reich légvédelmére visszatartott gépek ilyen mutatója, de az biztosan jóval magasabb volt, mint a fronton szolgáló gépeké. Ugyanis ezek a századok nem voltak hadszintéren bevetve, ezért alacsony volt a műszaki hiba és harci sérülés miatti üzemképtelen gépek száma (utóbbi ~0). Emellett betonozott reptereken állomásoztak, ahol nem volt jellemző berádlizni. Ez utóbbi okozta a nem harci sérülések több mint 50%-át a Messer esetén.

    A franciáknak összesen 1145 repülőgépük volt:

    490 modern egymotoros vadász
    28 elavult egymotoros vadász
    47 modern kétmotoros vadász
    75 modern bombázó
    65 elavult bombázó
    270 modern felderítő
    150 elavult felderítő
    20 egyéb gép

    Belgák:
    180 repülőgép, ebből mindössze 33 volt egyfedelű!

    Hollandia:
    64 elavult repülőgép. És néhány szintén elavult hidroplán és repülőcsónak.

    A RAF 22 Hurrican századot telepített összesen Franciaországba. A pótlásokkal együtt összesen 452 vadászgép, azaz közel annyi, amennyivel a franciák rendelkeztek. (És csak 66 tért vissza Angliába! Légi fölény mi?)

    Mit értesz azon, hogy ''...a szövetségeseknek légi fölényük volt...''? Úgy tűnik nem tudod mit takar ez a szó. Ráadásul ellentmondasz magadnak, ugyanis később ezt állítod: ''Mint látod a légierőn kivül a szövetségesek mindenben erősebbek voltak...''.

    Légifölény: a harccselekmények feletti légtér uralma.
    A légi fölényt gyakorlatilag a kezdetektől a németek birtokolták. Harcászatilag az első pillanattól kezdve, de hadászatilag is kivívták az első nap végére. A légi fölény érzetét nem lehet kelteni. Az vagy van, vagy nincs!

    Te is azt írod, hogy a franciák ''...alig várták hogy megadják magukat...''. Akkor most ki is űz gúnyt az elesettek emlékéből? Vagy mindketten vagy egyikőnk sem.

    Egy szóval sem állítottam, hogy Petain volt a miniszterelnök. Ő volt a francia haderők parancsnoka, a harccselekmények irányítása szövetséges részről az ő kezében volt. De nem igazán irányított semmit, az események csak zajlottak a francia csapatoknál (nem is volt védelmi stratégiájuk igazán, tartalékuk pedig semmi, ellenben a németekkel). A francia politikusok sem álltak igazán a helyzet magaslatán. A gyarmatokról pedig folytatódott a háború DeGaulle irányításával (a gyarmatok egy része viszont vichy-irányítás (azaz egy bábállam) alatt állt).

    A Char B1 [link], amiből összesen 403db kézült, rendelkezett a testbe beépített 75mm-es löveggel (minden példány). Ez közepes távolságból képes volt kilőni akár a Pz IV-et is. A főfegyverzet viszont a 47mm-es volt (tényleg tévedtem, amikor 75mm-est írtam annak, és szintén tévedtem a 37mm-ben is :B ), ez viszont kevés volt a PzIII ellen is. Ugyan nem hangsúlyoztam ki, hogy ez körbeforgó toronyba volt építve, de az ellenkezőjét sem állítottam. A Lee/Grant ugyanilyen felépítésű volt, csak ott az erkélybe épített 75mm-es ágyú volt a főfegyverzet, és a körbeforgó toronyba épített 37mm-es (ez kevert meg) a kiegészítő. Ugyan azokkal a korlátokkal rendelkezett, mint a Char B család. A StuG-ok ettől teljesen eltérő felépítésűek voltak, ott ugyanis szempont volt az alacsony építés. Ez viszont nem mondható el a Char B-ről! Hagyományos értelemben vett harckocsi volt.

    A Matilda tényleg gyalogsági tank néven volt besorolva. Akkoriban ugyanis a briteknél (egy t-vel) ez volt a csúcskategória, ez alatt helyezkedett el a cirkáló harckocsi (pl Crusader). Ez alapvetően csak a bevetési eljárásokat minősíti nem a konstrukciót. A sebesség lényegtelen, akkoriban a hk-k átlagos harci sebessége ennek a harmadát is alig haladta meg! A pocsék hatótávolság alapvetően az alulmotorizáltságnak a következménye. Ha túlterhelsz egy motort, az a névleges fogyasztás megtöbbszöröződését eredményezi. Ezért volt a Tiger és Tiger II hatótávolsága töredéke a Pantherének az azonos motor ellenére. A tényleges bevetési eljárások alapján a Char B is gyalogsági harckocsi volt.


    A II. Birodalomban a döntések egy jelentős része a logika helyett a meggyőzés szüleménye. Ilyen volt a megállás is Dunkerque előtt. Se nem Hitler, se nem Göring volt az ötletgazda, hanem Rundstedt. A kiválasztott időpont volt rossz, Göring pedig kihasználta az alkalmat. Addigra igazán komoly ellenállást már csak a BEF tanúsított. A franciák végleg feladták. Egyébként Dunkerque környékén elég összetett csatornahálózat van, amin bizony igen komoly teljesítmény lett volna páncélosokkal csak úgy hipp-hopp átkelni! A németeknek azért nem volt előre tervük erre, mert fogalmuk sem volt előre, hogy hol fogják bekeríteni a szövetségeseket.

    A franciák és britek nem igazán vették komolyan a háború lehetőségét. A fejlesztések náluk nem a fölényt, hanem a minél kisebb lemaradást szolgálták. Az amerikaiak hadereje egyébként is csak egy elméleti dolog volt akkoriban. Volt honnan fejlődniük, ez pedig rengeteg pénzbe kerül.

    Basil Liddell Hart (és nem Lindell) csak teoretikus volt és nem katona. Az elméleteit nem tudta átültetni a gyakorlatba, mivel nem is igazán hallgattak rá, a brit vezetés hihetetlenül konzervatív volt (ennek következménye a Matilda gyalogsági harckocsiként való besorolása). Az elméleteit a britek a legkevésbé se vették figyelembe. De akadtak követői (időrendi sorrendben): DeGaulle (akire szintén nem hallgattak), Tuhacsevszkíj (akire viszont igen. A Vörös Hadsereget '37-re szinte teljesen átszervezték a korszerű elvek szerint. Csakhát '37-ben Tuhacsevszkíj az elsőként kivégzettek között volt, elveit elvetették, a VH-t visszaszervezték eredeti állapotába), Guderian (szintén sikeresen átszervezték a Wehrmacht-ot (ezt sem tudod leírni), de az elméleteit e II. vh alatt folyamatosan továbbfejlesztették. '45-re a német haderők szerkezete közel olyan volt, mint ma az amerikai!) Mind katona. DeGaulle kivételével olyan hadseregben szolgáltak, amelyek fogékonyak voltak az új irányt. A koordináció a briteknél akkoriban még gyerekcipőben járt összehasonlítva a németekkel. A Luftwaffe-t eleve a szárazföldi harcok támogatására szervezték, ezért se fejlesztettek/rendszeresítettek stratégiai bombázókat.

    Az általad felsorolt amerikai gépek közül csak a B-17, -25 és -26 volt korszerű a háború elején. (Utóbbi kettő '41-ben állt szolgálatba.) A vadászgépeik nem! A német pilóták által két legkönnyebben lelőhetőnek tartott II. vh-s nyugati vadászrepülőgép a P-39 és -40! A P-36 (aka Hawk-75) addigra már az amerikaiak szerint is elavult, a P-26-ról nem is beszélve. Az A-20 csak '41-ben állt szolgálatba. A Devastator addigra elavult, már nagyon várták a pilóták az Avenger-t, ami '41-ben állt szogálatba. Addig nem volt nekik korszerű torpedóbombázóik.

    Tehát az általad felsoroltak közül mi is állt szolgálatban a háború elején: B-17, SBD Dauntless, TBD Devastator, PBY Catalina, B-18 Bolo, P-39 Airacobra, SOC Seagull. Ebből korszerű volt a Flying Fortress. És ennyi. A Catalina-t azért használták mert nem volt jobb és nem is kellett. De ettől elavult volt. A Bolo nagyon alacsony példányszámban épült. A Dauntless megint nem volt korszerűnek nevezhető, komoly erőt csak az SBD-4 képviselt. '41-'43-ben egy sor tényleg kitűnő típus állt szolgálatba: B-24 ('41), -25 ('41), -26 ('41), F6F Hellcat ('43), P-47 ('43), P-51 ('41), P-38 ('41).

    A Midway-i csata lefolyásáról láthatóan semmiféle ismerettel nem rendelkezel. És annak japánokra gyakorolt hatásáról sem. Olvass utána.

    A Sherman kifejezetten jól páncélozott volt (messze felűlmúlta a T-34-et ebből a szempontból), a fegyverzete viszont a 76-osok megjelenéséig gyenge volt. Összességében viszont a II. vh egyik legjobban kiegyensúlyozottabb konstrukciója volt. A T-34-ről ez nem mondható el.

Új hozzászólás Aktív témák